Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A nyíregyházi Képmás zenekar nemrégiben az Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium fennállásának 40 éves jubileumi programsorozatának keretében mutatta be Ilyen ez című koncertjét, ami a két éve tartó turné utolsó állomása is volt egyben. Ennek kapcsán rendhagyó módon nem a tagokkal, hanem a koncertnek helyet adó intézmény, valamint az egyház jelen lévő képviselőivel beszélgettünk.

"A 40 év egy kerek évforduló, ezért szerettük volna méltóképpen megünnepelni olyan rendezvényekkel, amelyek a múltbéli és a jelenbéli értékeinket mások számára is megmutatják, hiszen úgy gondoljuk, okkal vagyunk büszkék rájuk" - kezdte az interjút Románné Balogh Gizella, az Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatóhelyettese.  Így folytatta: "Egykori tanítványaink eredményeit és sikereit a jelenkor diákjai számára szeretnénk mintaként és követendő példaként állítani, hogy erőt merítsenek a további küzdelemhez. Emellett úgy gondolom, hogy nekünk, pedagógusoknak is az egyik legfelemelőbb érzés az, ha látjuk: tanítványaink megállják a helyüket, bárhová sodorja őket az élet. Éppen ezért egy felhívással indítottuk a jubileumi rendezvény szervezését, ahol egykori diákjaink jelentkezését vártuk, akik valamilyen művészeti tevékenységgel vagy szakmabeli eredménnyel hozzájárulhatnak rendezvényünk sikeréhez. Szép számmal jelentkeztek a régi tanítványok, és ennek köszönhető a mai este is, hiszen Tamaskovics Róbert is nálunk tanult, aki a Képmás zenekar dalszövegírójaként keresett meg minket. Bolega László, a zenekar vezetője is támogatta a fellépés gondolatát, már csak azért is, hiszen hitoktatóként órákat tart az intézményünkben. Úgy gondolom, hogy az egyház és az iskola zökkenőmentes együttműködésének is az eredménye ez a koncert!" - zárta gondolatait.

Mint megtudtuk, a hitoktatás az intézményben a '90-es évektől folyamatosan jelen van.  Tóth László plébános a hitoktatás fontosságáról beszélt:  "Nagyon örülünk annak, hogy az állami iskolákban is jelen lehet a Katolikus egyház a hitoktatás révén.  Ez egy missziós lehetőség, hogy találkozhassunk a gyerekekkel. " Ahogy kifejtette, nem biztos, hogy csak olyan gyerekeket íratnak be hittan órára, akiknek a családja gyakorolja a vallást. Vannak olyan szülők is, akik csak érdeklődésből, kíváncsiságból teszik meg ezt. Ez jó lehetőség arra, hogy elérjenek hozzájuk is gyermekeik által, hiszen a tanulókban és a családjaikban is nagy nyitottságot tapasztalnak. "A hozzájuk vezető utat megtalálni azonban nem egyszerű. Hiszen ma egy felgyorsult, audió-vizuális világban élünk, amikor rengeteg inger, információ jut el mindenkihez."

Ostoróczky Erzsébet hitoktatót ezt követően a napi munkáról kérdeztük.  Elmesélte, hogy már 6 éve tanít ebben az iskolában. Eleinte csak fakultatív volt a hitoktatás, de amióta kötelező tárgy, azóta még több segítőkészséget tapasztal. "A gyerekek mindig is nyitottak voltak, de mára a tanárok és a vezetőség is jobban meg tudott nyílni. Jól együtt tudunk működni, ha bármi felmerül, akkor leülünk és megbeszéljük.  A tanárokkal, osztályfőnökökkel is szoros a kapcsolat, egyeztetjük a gyerekek problémáit és együtt keresünk rájuk megoldást."

"A hitoktatókkal egyre jobb a kapcsolatunk - erősítette meg Ferencné Rajtmár Anita. "Hetedik osztályos kisgimnazistáknak vagyok az osztályfőnöke, biológiát és földrajzot tanítok, tehát napi kapcsolatban állok a diákokkal. A hit- és erkölcstan bevezetését kimondottan jónak találom és örülök, hogy az én osztályomból is sokan jelentkeztek hittanra."

Végül, de nem utolsó sorban Gerhes Józseffel, az Egyházmegyei Ifjúsági iroda vezetőjével beszélgethettem, aki elmondta: 2011-ben kezdett el a gyermek- és ifjúsági pasztorációval foglalkozni, amelynek során a Képmás zenekarral szervesen együttműködnek több program tekintetében is. "A velük való közös munka elősegíti a gyermekekkel és a fiatalokkal való közvetlenebb kapcsolatot" - jelentette ki, majd a színpad elé sietett, hogy felkonferálja a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye emblematikus csapatát.

Nyíregyházi Hírportál

www.nyirport.hu

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a 2016/17-es tanévtől két oktatási intézménnyel gazdagodott. A geszterédi és a fülöpi önkormányzathoz tartozó óvoda és általános iskolák kerültek egyházi fenntartásba, amelyek elnevezésükben is megújultak. Geszteréden a Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Óvoda, valamint Fülöpön a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola közössége kapott lehetőséget arra, hogy az oktató nevelő munka katolikus szellemben folytatódjon.

Az egyházmegye 8 oktató nevelő intézménye között 125 tanulóval és 13 pedagógussal a fülöpi iskola a legkisebb. Mint ahogyan egy családban a legkisebb a legkedvesebb, így ez az intézmény is kedves a fenntartója számára. A fülöpi katolikus iskolában szentmisével egybekötött tanévnyitóval ünnepelték a fenntartóváltást az első tanítási napon 2016. szeptember 1-én, amelyen részt vett a fenntartó képviseletében Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Molnár Katalin főigazgató (EKIF), Hutóczki Péter, Fülöp polgármestere, a fülöpi önkormányzat és a helyi római katolikus képviselőtestület tagjai, az iskola lelkivezetői: Tapasztó János római katolikus lelkipásztor, Csingi Zoltán görög katolikus parókus és Komor Csaba református lelkész, valamint az iskola tanárai és diákjai.

Hutóczki Péter, Fülöp polgármestere fejezte ki elsőként köszönetét azért a lehetőségért, ami a település közoktatásának életében történelmi változásnak számít, fejlődést jelentve mind a település, mind az iskola életében.  A polgármester kifejtette, egy új korszak veszi kezdetét a községben, de megtartják az örökségüket, eredményeiket, hagyományaikat, amihez felajánlotta az önkormányzat támogatását és segítségét.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában a napi evangélium csodálatos halfogás történetével (Lk 5,1-11) szemléltette gondolatait, amely szerint Jézus beszállt Simon bárkájába, onnan tanítotva az embereket, majd ezután kérte meg őt: „Evezz a mélyre, és vessétek  ki a hálótokat  halfogásra.”  „Mester – válaszolta Simon –, egész  éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót.” Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló” (Lk 5,1-11). Simon vitatkozott Jézussal, mert emberi számítás szerint nem volt értelme újra kivetni a hálót, de Jézus szavára megtette, mert megsejtett valamit. Emberi szempontok szerint neki volt igaza, de Jézus más utat mutatott, megtörtént a csodálatos halfogás, ennek hatására Simon Péter szembesült azzal, hogy nemcsak egy egyszerű emberrel, hanem Istennel találkozott.

A főpásztor hangsúlyozta, amikor az ember Istennel találkozik, rádöbben, hogy méltatlan az Isten szeretetére. Ma az Isten a fülöpi iskola életébe is belépett, és lehet, hogy emberi szempontból minden jó szándékunk, összefogás ellenére megoldhatatlannak látszanak dolgok, de egyszerre csak kisimul minden elcsitulnak a hullámok. Az Isten fontosnak tartja, hogy ma is megismételje csodáit, hogy tanításán keresztül felfogjuk az ő szeretetét és rádöbbenjünk arra, hogy a munkánk során Istennel találkozunk, aki nem azért szeret bennünket, mert jók vagyunk, hanem hogy jók legyünk.

— „Legyetek jók, mert tudtok” — fordult a jelenlévőkhöz a püspök atya, majd utalt Néri Szent Fülöpre, akinek példája megmutatja, hogyan kell szeretni a gyermekeket. Amikor Néri Szent Fülöpnek felajánlották a bíborosi kinevezést, ő feldobta a bíborosi kalapot és azt mondta, inkább a mennyországot választja, vagyis továbbra is a gyerekekkel akart foglalkozni. Fontos, hogy pedagógusok ebben az iskolában is úgy érezzék, a gyermekekkel foglalkozás mennyországot jelent, mert ők a jövő és a jelen kincsei — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök,majd megáldotta az iskola védőszentjét Néri Szent Fülöpöt ábrázoló festményt.

A tanévnyitó ünnepség Popovics Ferencné igazgató ünnepi beszédével zárult. Az iskolavezető többek között feltette azt a kérdést, mitől válik egy intézmény katolikus iskolává? Válaszként idézte a keresztény etikai kódexet, miszerint „az egyház azért hozta létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására. A katolikus iskola nem csupán ismereteket nyújt, hanem értékeket közvetít, a keresztény világlátás alapján adja át kritikusan és módszeresen a műveltséget ezáltal munkálkodik személyiség teljes kiteljesedésén.” 

Ezután az igazgató elmondta, az intézményben a felekezeti hovatartozásnak megfelelően hitoktatásban részesülnek a gyermekek, továbbra is megmaradnak a hagyományok, és szeretnék kialakítani a hitélet formáját, hagyományait is. Egy iskola sikeressége nemcsak a pedagógusok munkáján és az iskola tárgyi felszereltségén múlik, hanem a diákok tanulásán is. Popovics Ferencné egy régi tanára három T-s szabályát — Több Telik Tőled — adta tovább a gyermekeknek. A szülőkhöz fordulva megerősítette őket abban, olyan lesz az iskola, amilyenné a pedagógusok, gyermekek, szülők, lelkivezetők teszik. Szükséges mindannyiuknak az együttműködése, ezért kérte a szülőktől, hogy gyermekeik járjanak a vasárnapi szentmisékre és kísérjék el őket a templomba.

Kovács Ágnes

Dr. Kelemen Erzsébet író, költő, drámaíró, vizuális művész, irodalomtörténész, a debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára, szaktanácsadó és minősített kutatótanár a magyar irodalmi és szellemi életet több műfajban is gazdagító pályája, valamint színvonalas kutató- és oktatómunkája elismeréseként Államalapító Szent István királyunk ünnepe alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott.

Gratulálunk a kitüntetéshez, és további munkájához Isten áldását kérjük!

Kelemen Erzsébet (Edelény, 1964)

Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Patrona Hungariae Gimnáziumban végezte.1986-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–ének-zene szakán tanári oklevelet, zongora tanszakon pedig zeneoktatói képesítést szerzett. 1995-ben hittanári diplomát kapott a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási szakán, 2006-ban pedig a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a magyar levelező tagozaton végzett. 2006-tól 2009-ig a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója volt. 2007 januárjáig, még Nagy Gáspár felkérésére és vezetése mellett, a Magyar Katolikus Rádióban a debreceni kulturális hírek tudósítója. Jelenleg a debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára. A Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetben emberismeret és etika tantárgyból megyei szaktanácsadói feladatokat is végzett. 2015 januárjától pedig magyar nyelv és irodalomból lát el szaktanácsadói feladatokat a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben.

Kutatási területe a kortárs irodalom, az avantgárd, a vizuális költészet. Doktori (PhD) fokozatot 2011. március 4-én szerzett summa cum laude minősítéssel. 2014-ben az OFI próbaminősítő eljárásán vett részt: mesterpedagógusi fokozatot kapott. Majd 2015 őszén az OH által minősített kutatótanár lett.

Tagja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának és a Magyar Írószövetségnek.

A kortárs költészettel és prózával foglalkozó számos tanulmány és kritika szerzője. A számítógépes versgenerálás elméleti szakembere, hazai értelmezője. Képverseiből több alkalommal rendeztek kiállítást.

Tizenhat kötete jelent már meg (versek, vizuális költemények, drámák, novellák, ifjúsági történelmi regény, Batthyány-naplóregény, pszicho-thriller, tanulmányok, kritikák, emberismeret és etika tankönyv, monográfia).

Szakirodalmi publikációi száma: 59

Szépirodalmi publikációi száma: 121

Kiállítások a vizuális költeményeiből: 25 településen, 42 helyszínen

Író-olvasó találkozói, irodalmi előadásai: 77 alkalommal

Konferencia-előadásai: 13 alkalommal

Megjelent könyvei:

Engedj Uram házad közelébe (JEL Kiadó, 1995) – versek

A szent zene és a hitoktatás (JEL Kiadó, 1996) – tanulmány

Tiván (JEL Kiadó 1997, 1998, 2001, Püski Kiadó 2012) – ifjúsági történelmi regény

Sarutlanul (JEL Kiadó, 1998) – versek

Hexameron (JEL Kiadó, 2000) – novellák

Getszemáni magány (Magyar Napló Kiadó, 2003) – dráma Teleki Pálról

Violoncello (Ráció Kiadó, 2005) – képversek

Viaszpecsét (Ráció Kiadó, 2008) – versek

Happy Birthday! (Magyar Napló Kiadó, 2008) – monodrámák

Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei (Püski Kiadó, 2010)

Emberismeret és etika. Középszintű szóbeli érettségi tételek és jegyzetek a tanítási órákhoz (Kairosz Kiadó, 2010) – tankönyv

Hét színkép (Ráció Kiadó, 2010) – tanulmányok, kritikák

Testet öltött szavak. Papp Tibor vizuális költészete (Magyar Műhely, 2012) – monográfia

Getszemáni magány. Dráma Teleki Pálról két felvonásban – Getsemańska samotność. Dramat o Pálu Teleki w dwóch aktach  (Hungarovox Kiadó, 2013) ‒ dráma

Itt ragadt lélek (Hungarovox Kiadó, 2015) ‒ regény, pszicho-thriller

Napkelte (Magyar Műhely Kiadó, 2015) ‒ vizuális költemények

Kiadás előtt: Rorate (Orpheusz Kiadó, 2017) – versek

Díjai :

• „Segítő Mária” Alapítvány irodalmi díja, 1996.
• Vezérkari Főnöki Díj, 2007.
• Alkotói Ösztöndíj, 2010., 2014.
• Tormay Cécile Kör különdíja, 2010.
• Pilisi Alkotó Képtár Egyesület díja, 2011.
• Miniszteri Alkotói Díj, 2013.
• Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatása, 2014.
• Magyar Ezüst Érdemkereszt, 2016.

Plébánosi felmentések, áthelyezések, illetve kinevezések

Keresztes László plébániai kormányzóként folytatja munkáját Kótajban.

Dr. Dénes Zoltán Újirázra, (filiaként hozzátartozik: Biharkeresztes, Mezőpeterd, Komádi és misézőhelyként Csökmő-Kóróssziget.)

Hasulyó János Hajdúböszörménybe,

Kocsis Gábor Mérkre és

Lázár István Baktalórántházára kap plébánosi áthelyezést.

Katona István Nyírkarászba (Gemzse, Gyulaháza, Ilk és Szabolcsbáka)  és

Rákóczi Jenő Berettyóújfaluba (Társegyházközségként hozzá tartozik: Derecske. Filiaként hozzátartozik: Furta és Konyár) kap plébániai kormányzó kinevezést.

Kápláni áthelyezések

Eiben Tamás sikeresen befejezve a teológiai szaklicenciátusát hazatér Rómából. A debreceni Szent Anna Főplébánián folytatja kápláni szolgálatát és egyúttal kinevezem a Debreceni Egyetem római katolikus lelkészévé és a Szent László Egyetemi Szakkollégium igazgatójává.

Nagy Zsolt és Hajdu István a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánián folytatják kápláni szolgálatukat.

Újmisés helyezés

Markovics Balázs újmisés Kisvárdán kezdi meg kápláni szolgálatát. Megbízom a Szent László Katolikus Iskolában a hitoktatási feladatok ellátásával is.

Tanulmányi szabadság

Nagy Csaba káplán a PMI ösztöndíjasaként Rómában kezd teológiai tanulmányokat.

Exkardináció

Olasz Lajos Attila a Szeged-Csanádi Egyházmegyében folytatja papi szolgálatát.

P. Hofher József SJ visszatér rendi közösségébe.

​

​

Az Európai Püspöki Konferenciák egyetemi és ifjúságpasztorációért felelős püspökeinek és országos referenseinek együttes találkozója.

Szeged, 2016. április 27-29.

A szegedi Gál Ferenc Főiskola teológiai intézetének „Klebelsberg“ auditóriumában kezdődik ma délután az egyetemi és ifjúsági pasztorációról szóló ülésszak. A péntekig (április 29.) tartó magyarországi találkozón mindkét pasztorális területről közel ötven nemzeti felelős vesz részt, hogy az “Isten hívására adott válasz kísérése” témaköréről beszéljenek. A találkozó az előkészítési munkafolyamat második szakasza, amelynek célja a 2017. tavaszán tartandó barcelónai európai szimpózium. A „fiatalok keresztény kísérése” a megbeszélés témája, amely találkozóra a nemzetek küldöttei az egyetemi, ifjúsági, iskolai és a hivatásgondozás pasztorális területeiről gyűlnek majd össze.

„Az egyetem sok fiatal képzésében és személyiségének teljes kibontakozásában – ha nem is az utolsó, de mindazonáltal – jelentős és meghatározó fejezetét jelenti. Egyidejűleg túl sok diák számára az egyetem csak egy vizsgahelyszínné korlátozódik, ahol a kapott tananyagra gyakran rányomja bélyegét a tudás pusztán haszonelvű szemlélete, amely szerint az érték a hasznosságban rejlik. Ha egy fiatal nem tapasztalja meg a lelki kísérést, akkor naponta a bizalmatlanság légkörében fog élni kételkedve saját képességeiben és abban, hogy megbízható bizonyosságokat kapjon az igazra és a jóra vonatkozóan. Ez végül a saját képességeiben való bizalmatlansághoz vezeti, hogy saját életének egy biztos pontot, értelmet és irányt adjon.” – mondja S. E. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, a találkozó házigazdája, majd folytatja: „Ilyen értelemben a fiatalok kísérése hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi tapasztalatok ne korlátozódjanak a vizsgák letételére és a tanulmányi titulus elnyerésére, hanem egy kedvező időtartamot nyújtsanak a hit elmélyítésére, helyet és lehetőséget adjanak arra, hogy az egyén saját személyisége növekedhessen és ez egy kiváltságos idő arra is, hogy Isten hívására válaszoljanak.”

A találkozót szervező CCEE Hitoktatás, iskola és egyetem bizottság vezetője S. E. Marek Jędraszewski, Łódź érseke a témát a következőképpen világítja meg: „az Isten hívására adott válasz kísérése az egész egyházi közösség, elsősorban az ifjúsági és egyetemi pasztoráció feladata, ami azt jelenti, hogy segítsék a fiatalokat Jézus megismerésében. Ő nem “egy ismeret, ami ellentétet és ellenállást szül, egy tudomány, ami elől okvetlenül menekülni kell, hogy az egyén belső misztériumát védje – ahogy II. János Pál pápa 1979-ben Krakkóban az egyetemi hallhatóknak mondta. Nem egy elméletekből összeálló tudomány, ami az embert társadalmilag hasznos szempontokra redukálja. Az ő tudománya telve van az emberről szóló egyszerű igazságokkal, és telve van szeretettel”. Azáltal, hogy kísérjük őket, és együtt megyünk velük az úton, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy növekedjék fiataljainkban az igazság iránti szenvedélyes vágy, az életszeretet, a jó iránti elkötelezettség és a jövőbe vetett bizalom.”

Szegeden a S. E. Marek Jędraszewski érsek vezette nyilvános megnyitóülésen beszédet mond S. E. Kiss-Rigó László megyéspüspök, Dr. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, valamint Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Továbbá felolvassák Dr. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének üzenetét.

A találkozó alkalmával bemutatásra kerül a tavaly április 16. és 19. között Łódź-ban megrendezett kongresszus előadásainak szerkesztett változata, amelynek címe: Felelősségteljesnek lenni és felelősségteljessé válni. (Vatikáni Könyvkiadó (LEV), 330 oldal, 10 euró, április 27-től kapható).

A munkák délután és a következő két nap során zárt üléseken folytatódnak. A találkozón kiemelt figyelem kíséri majd a fiatalok kérdéseit és problémáit. A 2017-es találkozó és szimpózium középpontjában ténylegesen az európai fiatalok állnak, akik a találkozó témaadói lesznek.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával és a Szeged-Csanádi Egyházmegyével közösen szervezett találkozó április 29-én, pénteken ér véget. A sajtónyilatkozat a találkozót követő napon kerül nyilvánosságra.

Információk

Nyitóülés:

Április 27. szerda - nyitóülés

Nyilvános ülés 15:00-15:30 között (olasz és angol tolmácsolással). Az ülés programja elérhető a CCEE honlapján, ahol a találkozók naptár menüpontja alatt lehet tájékozódni.

Az ülés helyszíne: Gál Ferenc Főiskola (6724 Szeged, Dóm tér 6.)

A 2017-es barcelónai szimpózium

Néhány információ a barcelónai szimpóziumról:

Időpont: a Szimpózium 2017 tavaszán kerül megrendezésre Barcelónában (Spanyolország).

Résztvevők:

Az európai Püspöki Konferenciák hitoktatási, iskolai, egyetemi, ifjúság- és hivatáspasztorációs referensei. Továbbá a meghívottak között lesznek világi közösségek, egyházi mozgalmak és nagy létszámban fiatalok.

Célok és módszerek:

A Szimpózium a CCEE eddigi tevékenységeihez kapcsolódik – gondoljunk a püspökök IV. és X. Szimpózuiumaira 1979-ben és 2002-ben, illetve a fent említett különböző területek felelős psüpökeinek és delegáltjainak kongresszusaira és éves találkozóira. A Szmpóziumra irányelvek készültek, amelyeket megvitatnak és kiegészítenek az előkészítő folyamat különböző szakaszaiban és amelyek végül a Szimpózium programjának alapját fogják adni.

Az előkészítés folyamatának különböző állomásai:

1. A Katekézis nemzeti felelőseinek találkozója - Rabat, Málta, 2016. március 1-4;

2. Az egyetemi és ifjúságpasztoráció nemzeti küldötteinek találkozója – Szeged, Magyarország, 2016. április 27-29.;

3. Az Országos Hivatásgondozó Intézetek vezetőinek találkozója – Brüsszel, Belgium 2016. május 10-11;

4. Az iskolai pasztorációért felelősök csoportjának találkozója – Párizs, Franciaország 2016. május 16.

Áder János köztársasági elnök adta át március 15-én a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit a Parlamentben. Erdő Péter bíboros mellett Balás Béla és Udvardy György püspökök, valamint Barsi Balázs ferences is elismerésben részesültek.

A szívünk fölé kitűzött kokárda 168 éve ugyanazt jelképezi: a szabadság, a függetlenség, a polgárosodás iránti vágyat – hangsúlyozta Áder János a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor az Országházban.

Hogy a mai Magyarország kevésbé hasonlít ’90 előtti önmagára, az a ma kitüntetett tudósoknak, orvosoknak, egyetemi tanároknak, művészeknek, a lelkünk nyugalma felett őrködőknek, a közintézményekben tevékenykedőknek, a gazdasági élet vezetőinek is köszönhető – méltatta a díjazottakat a köztársasági elnök.

Majd kiemelte: a tehetség olyan istenáldotta adomány, amelyet ki kell bontakoztatni, hogy mások hasznára váljon; ezzel biztatta Petőfi Sándor is Arany Jánost, aki kevésbé hitt saját képességeiben. Az igazi kiválóság gyötrődése, tépelődése, alkotó küzdelme ugyan mindig személyes, eredménye, öröme azonban már nemcsak az övé, hanem a közösségé is.

Az államfő köszönetet mondott a kitüntetetteknek, amiért „helyettünk is kérdeznek, sikerre váltják tehetségüket, keresik az igazságot, szolgálják az életet, segítik az elesetteket, a betegeket, gondozzák a lelkünket, nevelik a következő nemzedéket és fenntarthatóvá teszik a jövőt”.

Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át az Országház Kupolatermében.

Széchenyi-díjat adományozott mások mellett Erdő Péter bíborosnaknemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként.

A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéstadományozott:

Balás Bélának, a Kaposvári Egyházmegye megyéspüspökének, az ifjúság lelkigondozása és hitoktatása terén hiánypótló és nagyhatású tevékenysége, fél évszázados értékteremtő papi és püspöki szolgálata, illetve kivételesen elhivatott és sokrétű szervezőmunkája elismeréseként;

Udvardy Györgynek, a Pécsi Egyházmegye megyéspüspökének, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettesének, az egyházmegye és Pécs város hit- és közéletének alakítása, valamint a Pécsi Tudományegyetem hazai és külföldi megbecsültségéhez történő tevékeny hozzájárulása elismeréseként;

Barsi Balázsnak, a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány volt provinciálisának, a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatójának, a sümegcsehi Newman-kegyhely gondozójának, lelkigyakorlat-vezető lelkipásztorának, a magas szintű lelkiségi és prédikációs irodalmat gazdagító, egyedülállóan nagyhatású tevékenysége, több évtizedes példaadó lelkipásztori szolgálata, valamint kimagasló igehirdetői és oktatói munkája elismeréseként.

* * *

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át március 11-én délután a Pesti Vigadóban.

Az ünnepségen a miniszter a kitüntetettekhez szólva elmondta: „Munkájukkal nemcsak önmaguk szűk körében nyitnak távlatokat és építik fel azokat, hanem egy seregnyi polgártársunknak, köztük egy seregnyi fiatalnak is.”

A kitüntetettek hitet, tudást, bizalmat adnak, akadályokat hárítanak el, óvják a kultúrát, gazdagítják a tudományt, közösséget építenek, emberi kapcsolatok létrejöttében segédkeznek, kérdések és válaszok megszületésében szorgoskodnak. Mindaz, amit tesznek, egyszerre építi az egyéneket, a közösségeket és rajtuk keresztül az egész nemzetet – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter Márai Sándort idézve megjegyezte: „Az igazán fontos dolgok az életben legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.”

A kitüntetések mögött sokszor egy élet munkájával létrehozott, ha kell, elhordozott és összerakott türelemjátékok állnak. Ehhez egyszerre van szükség bátorságra, elkötelezettségre, kitartásra és hitre – tette hozzá.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át mások mellett Dr. Kerényi Lajos, piarista szerzetes, a budapesti Szent Kereszt Plébánia plébánosa, Fülöpné Dr. Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és Dr. Őze Sándor, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézetének vezető egyetemi tanára részére.

Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át mások mellett Halmai László Vilmos OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány szerzetese, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium nyugalmazott tanára és kollégiumi nevelője és Endrédi Józsefné, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója.

Magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismerésekéntMagyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át az emberi erőforrások minisztere mások mellett Lakatos Andornak, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetőjének.

* * *

Balog Zoltán március 11-én Kiváló Művész-, Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint szakmai díjakat is átadott a Pesti Vigadóban. Egyházunk kötelékében dolgozó személyek is vehettek át elismeréseket.

A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át mások mellett: Tardy László Liszt Ferenc-díjas karnagy, az MMA rendes tagja, a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia (Mátyás-templom) kántor-karnagya.

Kiemelkedő újságírói tevékenységük elismeréseként hárman részesültekTáncsics Mihály-díjban, köztük Madocsai Bea Veronika, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője.

Forrás: Magyara Kurír

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia március 1-jén Pro Ecclesia Hungariae díjjal ismerte el Kállay Emil piarista szerzetes 63 éves lelkipásztori szolgálatát. A 87 éves Emil atyát múltja meghatározó élményeiről, hivatásáról kérdeztük.

– Visszaemlékezéseiben azt írta a gyermekkorában megismert Bíró Ferenc csíkszeredai plébánosról: „Ilyen szeretnék lenni.” Mi fogta meg benne?

– Csíkszereda mellett töltöttem gyerekként a nyarakat ötéves koromtól kezdve. Bíró Ferenc plébánossal úgy kezdődött a barátságunk, hogy az utcán menve hangosan énekeltem a bátyámtól megtanult cserkészindulót. Ezt ő meghallotta, és kijött üdvözölni, ki ez a bátor magyar gyerek. 1934-et írtunk, a székelység a románok szorításában élt. Sokat beszélt nekem Jézusról, mint a legjobb barátjáról. Bíró Ferencet szerették, tisztelték az emberek. Többször megbüntették, megbotozták, de annál keményebbé vált. Nagy példaképem lett. Hiteles pap, akitől azt tanultam meg, az embernek keménynek kell lennie.

– A debreceni piarista iskolai érettségije után rögtön belépett a rendbe. Hogyan élte meg az iskolás éveket?

– Egyenes út vezetett számomra a rendbe, holott nem volt sima a kezdet. Az elemi után kerültem a piaristákhoz. Fiatal, akkor kezdő szerzetest kaptunk osztályfőnöknek. Magyartanár volt, az első dolgozatot arról íratta, ki a legjobb barátunk. Én, ahogy Bíró Ferenctől tanultam, Jézusról mint a legjobb barátomról írtam, ezt a magam tudása alapján meg is indokoltam. Aztán az atya kiemelte a dolgozatomat: „Micsoda jámbor szöveget írt egyikőtök!” Ezt kaptam meg tőle: biztos érdekből tettem, ezzel akartam „bevágódni” nála. Nagyon fájt nekem ez a megjegyzése. A három év alatt, amíg el nem helyezték, nem szívlelt engem, mindig addig feleltetett, amíg valamit nem tudtam. Az új osztályfőnököm megszeretett, sokszor kérte különböző feladatokban a segítségemet. Később ministrálni hívott. Jó kapcsolatba kerültem az atyákkal, szépen bontakozott a piarista életem. Ebben az időszakban olvastam Lisieux-i Szent Teréz önéletrajzát. Azt a lelkületet ismertem meg, ami bennem is megvolt gyerekkorom óta. Megvigasztalt engem, ha ennyire tudta szeretni Jézust, én is fogom tudni így szeretni Őt.

– Gyermekkora a háború éveire esett. Hogyan élte meg ezt az időszakot?

– 1944-ben volt egy nagy bombázás Debrecenben. Vasutas édesapám, mivel az állomás is célpont volt, nehéz helyzetbe került. A bombázás hírére munkatársai a pincébe menekültek, de édesapám visszament az irodába az írógépért, amire előtte hónapokig gyűjtötte a pénzt. Elkezdődött a légicsapás, már nem volt ideje a pincébe lejutni, a szobában ragadt. Ő túlélte a bombázást, az óvóhelyet viszont telitalálat érte, mindenki meghalt. Bennem az maradt meg, Isten megmentette az apámat, ajándékként éltem meg, nem győztem megköszönni. Volt egy másik élményem is. Az oroszok közeledésével apámat Budapestre helyezték. Előtte, arra számítva, hogy Budapesten heves harcok lesznek, anyámmal Komáromba vitt minket. Itt szentestére vártuk haza, nem jött. Arról szóltak a hírek, hogy a körülzárt Budapestről nem lehet kijutni. Apámnak mégis sikerült, és az éjszaka megérkezett. Isten csodájaként éltem meg ezt is.

– Hogyan érintette, hogy a noviciátust már elvégezte, de az akkori rendelkezés szerint a rendi létszámkorlát miatt az esztergomi főegyházmegye növendékeként a Központi Szemináriumba került?

– Belépésemkor harmincan voltunk piarista kispapok, ebből tizennégy maradhatott a rendben, a gimnázium tanári utánpótlására. Átkerültem a főegyházmegye kötelékébe, és 1953. június 14-én szenteltek pappá Esztergomban. 1954-től az esztergomi Vízivárosban szolgáltam. Boldog voltam, hogy pap vagyok. 1955-ben jött a második megrázkódtatás. Abban az évben minden papnak kellett egy dolgozatot készítenie az elmúlt tíz évről. Én arról írtam, mi mindenen ment keresztül az egyház: így a rendek feloszlatásáról, az egyházi iskolák megszüntetéséről, a hitoktatás ellehetetlenítéséről. Az esperes visszahozta a dolgozatomat, mondván nem erről kell írni, hanem ez elmúlt évek nagyszerű eredményeiről. Én ezt nem tettem meg – hazugsággal nem kezdhettem a papi életemet. Azt mondtam, küldje így tovább, a balhét majd én elviszem. Rögtön áthelyeztek Érsekvadkertre, Balassagyarmat mellé káplánnak. A plébánián nagyon jól éreztem magam a mélyen hívő palócok között. Egy bő fél év után innen is elhelyeztek. Nógrádmegyerre, Salgótarján, a nagy kommunista fészek környékére kerültem. De a plébános és egy lazarista atya, aki kántorként tevékenykedett, nagyon hiteles lelkipásztorkodást folytattak, jól megtaláltam ott a helyem. Ez 1958-ig tartott. Akkor az esztergomi érseki hivatalba szertartónak akartak rendelni. Az akkori igazgató nagy békepap volt, nem akartam odakerülni. Megkerestem az apostoli kormányzót, Schwarz-Eggenhofer Artúrt egy igazolással az orvostól, hogy nekem gyomorfekélyem van, nem vagyok alkalmas az idegi megterhelés miatt erre a feladatra. Így kerültem Budapestre, a törökőri Lisieux-i Kis Szent Teréz-templomba segédlelkésznek.

– Hogyan tudta megőrizni piarista hivatását?

– A szemináriumot a piarista rend anyagi támogatásával végeztem Budapesten. Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a renddel, Előd Istvánspirituális látogatott minket, és igyekezett megtartani a piarista lelkületben.Sík Sándor, az akkori elöljáró azt tanította nekünk, éljünk a fogadalmunk szerint. Ez a piaristáknál a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség mellett kiegészült a tanítással. „Az ifjúságot hitben és tudásban fogjátok nevelni. Ezt állandóan tartsátok eszetekben, akié az ifjúság, azé a jövő” – biztatott Sík Sándor. Így én az ifjúsággal való foglalkozást tekintettem hivatásomnak. Nem is akartam plébános lenni, mert a fiatalokkal mindig a káplán foglalkozik, nekem jó volt, nem bántam, hogy káplán maradtam. Rengeteg gyerek járt hozzánk a környező iskolákból hittanra.

– Ez sem tartott sokáig, hamarosan eltiltották a papi működéstől.

– Valóban, 1961-ben hivatott Schwarz-Eggenhofer Artúr apostoli kormányzó, és közölte, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal egyházfegyelmi intézkedést követel, ezért három évre eltiltanak a papi működéstől. Tudtam, hogyregnumi tevékenységem, ifjúsági munkám miatt kerültem ebbe a helyzetbe. Ez volt a bűnöm. Hazudni ekkor sem tudtam. Gyerekkorom óta mindig kimondtam az igazságot, meggyőződésem, hogy az igazságot nem lehet elferdíteni. Ez nagyon fontos. Voltak olyanok is, akiket nem három évre, hanem örökre eltiltottak a papságtól. Nehéz volt ez az időszak, sokféle életsors alakult a szemem előtt: időszakosan, örökre eltiltott papok, békepapok,Hejcére száműzött püspökök.

– Ekkor világi pályára került.

– Rettenetesen fájdalmas volt, hogy eltiltottak a papságtól, de nem siránkoztam, ha már így történt, keresnem kellett a megoldást. Egy tanítványom édesapján keresztül – meglehetősen kanyargós úton – rádióműszerész lett belőlem. Egy szervizben dolgoztam, először csak a gimnáziumi évek érdeklődése alapján szerzett ismeretekkel, megfigyeléssel, mások kérdezésével, később pedig tanfolyamok segítségével végeztem a munkát.

– Hogyan boldogult ebben az egészen más életben?

– Hamar kiderült a szervizben, hogy pap vagyok. Megláttak a Rókusban (a budapesti, VIII. kerületi Szent Rókus-kápolnában – a szerk.) – reggelente ugyanis a plébános engedélyével bejártam misézni. Azt mondtam a műhelyben: igen, pap vagyok, munkás pap, de itt is szeretnék helytállni. Az egyéniségem olyan, hogy szeretem az embereket, függetlenül attól, hogy ki micsoda, párttag vagy nem. Jézus azt mondta: menjetek az egész világra, hirdessétek mindenütt az evangéliumot. Az én elfogadásom azonban nem ment ilyen simán. Egyik reggel – akkor már köztudomású volt, hogy pap vagyok – nagy ovációval fogadott az egyik műszerész, kezet fogtam vele. Akkora áramütést kaptam, hogy azt hittem, végem van. Az a ravasz fiú megfogta a televízió 10 ezer voltos egyenáramú kimenetét, őt, aki gumitalpú cipőben volt, nem rázta meg. De engem igen; meg sem tudtam szólalni, csak rázkódtam. Amikor magamhoz tértem, csak ennyit mondtam: „Hát ti igazán kedvesek vagytok, hogy ilyen nagy szeretettel fogadtok.” Átmentem a próbán. Attól kezdve a munkahelyi közösség befogadott, mindenkivel jóban voltam, a párttitkárral is. Megszerettek, és papként is számítottak rám. Így telt el a három év, 1963–65-ig. Közölték, visszatérhetek a papi szolgálatba. Azt mondtam, még előtte leteszem a szakmunkásvizsgát. Én nem változom meg, legyen a kezemben a rádióműszerészi végzettség. Csak ezután, júliusban mentem vissza.

– Folytathatta tehát lelkipásztori szolgálatát. Mire helyezte a hangsúlyt?

– 1965-től a Rókus-kápolnába kerültem, eleinte kisegítőként, majd 1967-től segédlelkészként, később, 1977-ben a budai Szent Imre-plébániára segédlelkészként. A lelkipásztori munkát számomra itt is az ifjúság tanítása jelentette. A rókusi évekbe vitt vissza egy közelmúltbeli élmény. Néhány éve meghívtak a főegyházmegyei kánoni vizitáció utolsó napjának miséjére. Székely János helyettesítette Erdő Pétert, aki éppen Rómában volt. Székely János a szentmise elején megköszönte nekem, hogy ötödikes gyerekként a hittanórámra járt. Hasonlót éltem meg régebben, amikor felkeresett egy asszony a fiával. Elmondta, megjárta az auschwitzi tábort, hazatért, megszeretett egy mélyen hívő, katolikus férfit, és feleségül ment hozzá. Miután férje meghalt, keresett fel engem azzal a kéréssel, hogy rám szeretné bízni a fiát, mert a férje iránti szeretetből katolikus hitre akarja nevelni. Attól kezdve a fiú – ma ismert közgazdász, egyetemi tanár – hozzám járt hittanra, még a közgazdasági egyetem évei alatt is.

– A rendszerváltáskor térhetett vissza a piarista rendbe, és intenzív időszak következett.

– Az ünnepélyes örökfogadalmat 1989. február 9-én tettem le. 1991-ben költöztem be a budapesti piarista rendházba, akkor a Mikszáth térre, ahol négy éven át a rendi kispapok nevelésével foglalkoztam és gimnáziumi tanárként is tanítottam. 1995-ben tartományfőnökké választottak, 1999-ben újra, 2003-ig tartott ez a megbízatásom, közben tanítottam a Kalazantinumban és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Hetvennyolc évesen újabb feladatot kaptam: 2007-től a piaristák székelyföldi missziójának újraindításán dolgoztam, Csíkszeredában tanulmányi házat nyitottunk.

– Pályája azt bizonyítja, hű maradt a gyerekkori példaképhez.

– Az élet azt mutatta, rengeteget számít, hogy milyen egy pap. Aki nem hiteles, a krisztusi élettől idegeníti el a keresőt. Valamennyien bűnösök vagyunk, nem méricskélhetjük, ki mennyire az. Nem lehet kettős életet élni. Az nem ad feloldozást, hogy mások bűnösebbek. Szent János három levele meghatározó számomra. Azt mondja az apostol, akiben nincsen szeretet, nem tudja megismerni Istent. Hozzáteszem: akiben nincs szeretet, az a másik embert sem tudja megismerni. Ha két ember egy távollévő harmadikról beszél, akkor biztosan megszólják. Jézus azt mondta, ne egymás bűneiről beszéljünk, hiszen nem tudhatjuk, a másik hányszor tudta legyőzni a kísértését. Nagyon sokat jelent nekem az is, ahogy Ferenc pápa egyértelműen a szegények mellé áll, megmutatja ezt életvitelével, szavaival, tetteivel. Tele van az életem ilyen csodákkal.

 Forrás: Magyar Kurír

Palánki Ferenc megyéspüspök tanítása a hitoktatók továbbképzésén

Palánki Ferenc megyéspüspök először találkozott az egyházmegyéje hitoktatóival 2016. február 27-én, Nyíregyházán az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetben (ELI). Ekkor tartották ugyanis a katekéták tavaszi továbbképzését, amelynek délelőtti előadásait Palánki Ferenc megyéspüspök tartotta.

„Az irgalmas szeretet a mégis szeretet, nem kötődik feltételekhez, nem kell kiérdemelni, mert van.  Az Isten szeretetének minden megnyilvánulása az Ő jelenlétének megtapasztalása, belekapcsol a Szentháromság közösségébe. A szeretetbe nem fáradhatunk bele, még akkor sem, ha a gyermekek fegyelmezetlenek a hittanórán. A szeretet az egyetlen, amit nem kell megindokolni, ellentétben azzal, amikor nem szeretünk valakit. - Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Palánki Ferenc megyéspüspök a továbbképzésen.

A szeretet mértékegysége a mértéktelenség, a minden adás.

Ezután a főpásztor az életszentségről beszélt. Kifejtette, a hivatás nem a papság, a hitoktatás, a családanyaság, hanem az életszentség. Ennek mélyebb értelme szerint, nem az a szent, akinek nincs bűne, hanem az, aki a bűn nélküli Istenhez tartozik. A nagyböjt alkalom arra, hogy kiszakadva a hétköznapokból megtérjünk, megtisztuljunk, és újra Istenhez tartozzunk. 

A tékozló fiú története a tékozló apa története is, aki a gyermekeire pazarolja a szeretetét. Az irgalmas atya állandóan figyelte mikor érkezik haza a tékozló fia, és szeretettel fordult az idősebbik gyermekéhez is. Ez két befejezetlen történet, mert nem ismerjük a folytatását, mint ahogy a mi életünk későbbi döntéseit sem. A kérdés az, hogy megértjük, felfogjuk e végre, hogy nem veszíthetjük el az istengyermekségünket, amely nem más, mint elfogadni Jézus meghívását a szenvedésre. A szenvedés tehát nem egy ítélet, hanem meghívás: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen” (Mk 8, 34).

Rajtunk mérik le Isten szeretetének misztériumát.

— Semmit nem ad az, aki mindent oda nem ad — folytatta gondolatait a püspök atya. — Isten szeretetére válaszolva odaadjuk az életünket arra az élethelyzetre, amiben vagyunk. A másik emberrel való találkozás, az áldozathozatal segít, hogy találkozzunk Jézussal.  A szentmise áldozat azért tökéletes áldozat, mert Istent ajánljuk fel Istennek. A szentmisében a pap ajánlja fel Krisztus áldozatát, életünk szentmiséjében pedig Krisztus áldoz fel bennünket. Jézussal nemcsak a szentmisében találkozhatunk, hanem Ő az életünk legapróbb helyzetében is jelen akar lenni. Sokszor nagy dolgokban jól tudunk dönteni, de mindennapi bosszúságok töltik be éltünket. Keressük mindenben Isten jelenlétét, és ebben nekünk keresztényeknek kell példát mutatni. Rajtunk mérik le ugyanis Isten szeretetének misztériumát. Ha ezt nem érzik, nem látják mások, akkor nem fognak szentmisére és hittanra járni. A hittan ne egy legyen a sok szakkör közül, hanem az egyetlen, életünk számára a legfontosabb ismeretszerzés lehetősége legyen.

Az idő nemcsak múlik, hanem telik is, töltsük meg az életünket, hogy teljes legyen!

Ezután a főpásztor olyan képességekre irányított a figyelmet, amelyek birtokában a hitoktatók hiteles tanítók lehetnek. Hangsúlyozta, mindennek az alapja, hogy az apró kicsiny helyzetekben, döntéseinkben is legyünk hűségesek, váltsuk életre Isten szeretetét, és ezt megélve minden pillanatunk lehetőség, hogy összekössük azt a végtelennel.

— Az idő nemcsak múlik, hanem telik is, töltsük meg az életünket, hogy teljes legyen! — figyelmeztetett a főpásztor — Jézus 33 évig élt és az utolsó szava szerint az élete: „Beteljesedett”. Nem hosszú, de teljes életet élt, mert életének minden pillanatában az Atya akaratát teljesítette.

Palánki püspök atya elsőként a béketeremtés képességét említette, amely elengedhetetlen a pedagógiai munkában. Két gyermeket, két tanárt, két szülőt kibékíteni, a családban békét teremteni nagyon fontos. De először a mi szívünkben legyen béke, mert annak lesz kisugárzása. A feltámadás békességében minden a helyére került, minden teljessé lett.  „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15, 13). Jézus békességét tovább kell adni, mert ő mindenkiért meghalt, mert az Ő szeretete feltétel nélküli.  

Ezt akkor tudjuk továbbadni ha belátjuk, az nem baj, ha nem mindig nekem van igazam. Amikor számon kérik az életünket azt fogják kérdezni, hányszor szerettél, nem pedig azt, hogy hányszor volt igazad. 

Lelkesítés képességéhez szükséges, hogy mi is lelkesedjünk, emelkedettek legyünk, hogy tudjunk másokat felemelni. Jézus nem lesüllyedt a farizeusok, a vámosok szintjére, hanem felemelte őket magához. Vonzóvá kell tenni a hitünket. Át kell élni annak nagyságát, hogy Isten ránk bízott embereket, hogy az életünkön keresztül megszentelje őket.

Jézus a tanítványai lábát mosta meg nem pedig a fejüket.

— Az igazság kimondásának művészete abban segít, hogy úgy mondjuk ki, hogy az ne fájjon a másiknak — folytatta a főpásztor. —  Ez az irgalmas szeretet gyakorlására figyelmeztet. Jézus a tanítványai lábát mosta meg nem pedig a fejüket. Úgy kell képviselni az irgalmas szeretetet, hogy aki szembekerül az igazsággal, szembekerüljön azzal is, hogy ki az igazság.

A meghallgatni tudás képessége a hallgatni, meghallgatni, elhallgatni képességére is figyelmeztet. Nagy művészet meghallgatni másokat. Gondoljunk csak bele, a másik baja nem azonnal a mienkre emlékeztet, amit azonnal el kell mondanunk? Így nem hallgatjuk meg a másikat.

Fontos az, hogy a bonyolultat egyszerűnek lássuk. Szent Ferencnek mindenről az Isten jutott az eszébe, mindenben az Ő jelenlétét, szeretetét látta, Aki mindenütt láthatatlan, de mindenben látható.

Jézus bennünket szeressen a legjobban

— Legyünk nyugvópontok mások számára! – hangsúlyozta a püspök atya. — Jánosról, a legfiatalabb tanítványról gyakran így olvasunk: a „szeretett tanítvány”. Jézus valóban jobban szerette őt a többi tanítványánál? Ő mindenkit egyetlenként szeretett, de talán a fiatal tanítvány volt a legnyitottabb erre a szeretetre ezért úgy érezte, hogy őt jobban szereti Jézus.

Legyünk mindannyian nyitottak Jézus szeretetére, hogy elmondhassuk, engem szeret a legjobban, így nyugvópont menedék lehetünk mások számára. Sokan belénk kapaszkodnak, tőlünk várják a segítséget, mi pedig fölfelé, az Istenbe kapaszkodva nyújtsunk támaszt másoknak.

A beleérzés képessége, az irgalmas szeretet átformálhatja a másik embert, ha adott helyzetben adott kegyelmi megoldásokat keressünk. Nagyon oda kell figyelni ezért imádkozni kell.

A gyermeki rácsodálkozás képességében megtanuljuk megcsodálni az életet. „Két dolog tölt el csodálattal” - ismerte be Kant német filozófus -, „a csillagos ég fent, és az erkölcsi törvény bent”.Ha a szívembe tekintek és látom a beleírt erkölcsi törvényt, rádöbbenek, hogy a végtelenre tágulhat a szívem. Mindez képessé tesz bennünket arra,  hogy örömmel tudjunk tanúságot tenni az örökéletről.

Kovács Ágnes

A kétéves hittanár-nevelő tanár mesterszak nem csak a pedagógusok számára jelent továbbképzési lehetőséget, hanem a papok számára is. A teológiát végzett papok ebben a képzési formában pedagógus diplomát szerezhetnek két év alatt, hiszen nekik nincs szükségük 50 kredites alapozó képzésre, és a mesterszak teológiai tantárgyai alól is felmentést kaphatnak. Ez a lehetőség viszont számukra is csak 2016 őszéig áll fenn!

Katolikus hit- és erkölcsoktató
szakirányú továbbképzés Egerben és Nyíregyházán

EGERBEN

Az Egri Hittudományi Főiskola Katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú akkreditált továbbképzést indít. A képzés 2 féléves, 60 kredites és 200 órás tartalmú. Költségtérítés: 80.000 Ft/félév. A képzés eredményes elvégzése után a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye az abszolvenseknek megtéríti a tandíjat.
– Az oktatás levelező formában, félévente 7 pénteki/szombati napon történik. A Katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzést elvégzők egyben a kötelező pedagógus továbbképzést is teljesítik.
– A szakirányú továbbképzés elvégzésével megszerzett oklevél – amennyiben hozzá a helyi püspök megbízása járul – feljogosít a közoktatásban a 2013/14-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezetett Hit- és erkölcstan c. tárgy oktatására.
– Jelentkezési feltétel: bármilyen pedagógus diploma és plébánosi ajánlás. A jelentkezési lap letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu). Jelentkezési határidő: 2015. július 31.

NYÍREGYHÁZÁN

Nyíregyházán a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola a pedagógus végzettséggel rendelkező, a katolikus és állami iskolákban már jelenlevő tanárok olyan jellegű továbbképzését kínálja, amely mind az egyházi, mind pedig az állami követelményrendszerben alkalmassá teszi őket a hitoktatás feladatának szakszerű elvégzésére. A már diplomával rendelkezők a kétéves hittanár-nevelő tanár mesterszak elvégzésével juthatnak megfelelő képesítéshez. Fontos azonban, hogy mindazok, akik első diplomájukat nem teológiából szerezték, csak úgy jelentkezhetnek a hittanár-nevelő tanár mesterszakra, ha előtte elvégeznek egy 50 kredites részismereti képzést, ami gyakorlatilag a teológiai alapismeretek elsajátításából áll. Szintén nagyon fontos, hogy a hatályos törvények értelmében a kétéves hittanár-nevelő tanár mesterszak 2016-ban indítható utoljára.
Tehát, azok a pedagógusok, akiket a hitoktatásban alkalmazni szeretnénk, a leggyorsabban úgy juthatnak megfelelő képesítéshez, ha 2016 júniusáig megszerzik a szükséges 50 kreditet, majd 2016 szeptemberétől kezdve – levelező tagozaton – elvégzik a hittanár-nevelő tanár mesterszakot. Aki most nem él ezzel a lehetőséggel, már csak az ötéves osztatlan képzést kezdheti el 2017-ben!
Segítséget szeretnének nyújtani az 50 kredit megszerzésében is, ezért a korábbi gyakorlattól eltérően nyolc-tíz jelentkező esetében 2015/2016-os tanévben, szeptemberben képzésként is indítják (levelező rendszerben) az 50 kredites részismereti képzést.
A képzés költségeihez fontos tudnivaló, hogy a hatályos jogszabályok értelmében részismereti képzés csak önköltségi formában indítható. A kétéves hittanár-nevelő tanár mesterszak elvégezhető állami finanszírozásban is, de az mindig a jelentkező finanszírozási státuszától függ (vagyis, van-e még államilag finanszírozott féléve?). A főiskolán mind a részismereti képzés, mind pedig a mesterszak önköltséges tandíja 50.000 Ft/félév. A képzés eredményes elvégzése után a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye az abszolvenseknek megtéríti a tandíjat.
A jelentkezési lap letölthető az intézmény honlapjáról (www.atanaz.hu).

Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye