Szent István apostoli uralkodónk királlyá koronázása (Kr.u. 1000 karácsonyán) az európai népek tudomására hozta egy új keresztény állam megalakulását. II. Szilveszter pápa Domonkos misszionáriust ugyanebben az évben szentelte érsekké, aki a pápai tekintéllyel megerősítve, visszatérve Rómából megkezdte Szent Adalberttel, Asztrikkal és Gellérttel a magyar egyház megszervezését. Ez a régi törzsi, illetve fejedelmi korszak végét és a feudális királyság kezdetét jelentette. Megkezdődtek a püspökségek megalapításai: 1002-ben magalakult Szent János evangélista tiszteletére szentelt egri püspökség. Kelet felöl csatlakozott az 1009-ben felállított erdélyi püspökség, amely nem egy város, hanem egy terület nevét viselte. Tovább folytatódott az egyházmegyék szervezése 1030-ban, amikor megalakult a csanádi püspökség. A bihari püspökség alapítása 1018 és 1038 közé tehető, amelyet majd Szent László királyunk nagyváradi székhelyűvé titulál. Azért tekintettük át röviden az egyházmegyék alapítását, mert a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye ezeken a területeken nyugszik, ezekből a területekből nyerte el mai nagyságát, amely megfelel a Hadú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási határainak.
A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) kifejezett szándéka volt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása. Ennek megfelelően a Magyar Püspöki Konferencia fokozatosan és folyamatosan hozzálátott az egyházi tartományok és az egyházmegyék új elrendezésének megállapításához. Ebben a munkában az volt a cél, hogy minden egyes egyházmegyében jobban kitűnjön az Egyház természete, továbbá a püspök megfelelően és hatásosan végezze munkáját, amint azt a vallási, erkölcsi és szociokulturális kívánalmak megkövetelik. Így érkezünk el 1993 május 31-ig, amikor megboldogult II. János Pál pápánk a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megalapítja a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Az újonnan megalapított püspökség székesegyháza a Debrecenben épült Szent Anna tiszteletére felszentelt templom, míg a társszékesegyháza Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt plébánia-templom lett. Az új egyházmegye első ordináriusa (püspöke) Bosák Nándor a kinevezését 1993. május 31-én kapta meg. Ezt követően, ugyanebben az évben június 15-én szentelték püspökké Debrecenben. Az új egyházmegyét Szent László királyunk oltalmába helyezték, így Ő lett az új alapítás védőszentje.
Egyházmegyénk területét a Szabolcsi és a Bihari Főesperesség fedi le. A Főesperességek területén helyezkednek el az esperesi kerületek. A szabolcsi részen a kisvárdai-polgári-nyíregyházi-nagykállói és a szatmári, míg a bihari részen a debreceni és a berettyóújfalui esperesi kerületek működnek. Az egyházmegye 56 plébániáját 87 paptestvér látja el szolgálatával. Közülük 11 fő nyugdíjas, míg 76 fő aktív szolgálatot teljesít. 5 szerzetes paptestvér is részt vesz az egyházmegye életében, akik a plébániavezetés mellett a betegellátásban és az ifjúságnevelésben vállalnak szolgálatot. A férfi szerzetesrendek mellett a szerzetesnővérek jelenléte is hatásos segítség, akik 41-en szintén az oktatásban és a betegellátásban jeleskednek. Egyházmegyénk katolikus iskolákkal, diákotthonokkal és kollégiumokkal büszkélkedhet. Debrecenben működik a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Továbbá ugyanez a város ad helyet a Szent József Gimnáziumnak és Kollégiumnak. A felsőoktatásban tanuló fiataloknak kínál lehetőséget a Szent László Római Katolikus Egyetemi és Főiskolai Fiúkollégium. Hasonló védőszent oltalmazza Kisvárdán a Szent László Katolikus Szakközépiskolát, Kollégiumot és Óvodát. Végezetül Nyíregyháza városában is megtaláljuk a tanulási lehetőséget, aminek a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium biztosít helyet. Az egyházmegyében szociális segítségnyújtás is található, melyet a helyi illetve az egyházmegyei Karitász működtet eredményesen.
Az Egyházmegye statisztikai adatai:
Területe: 1 214 856 hektár
Római katolikusok száma: 250.000 fő
Görög katolikusok száma: 170.000 fő
Református vallásúak száma: 420.000 fő
Evangélikus vallásúak száma: 15.000 fő
Sehová nem tartozók száma: 150.000 fő
Római katolikus plébániák száma: 57 db
Lelkipásztorok száma: 80 fő aktív, 13 fő nyugdíjas
Akolitusok száma: 80 fő
Hitoktatók száma: 110 fő
