Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Idén 14 virágkompozíció lesz látható a Debreceni Virágkarneválon, köztük a Szent Koronát, valamint az Eucharisztiát jelképező virágkocsik, amelyeket augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Esztergomban, a Szent Adalbert-főszékesegyházban bemutatott szentmise utáni ünnepségen áldott meg Erdő Péter bíboros, prímás.

Idén a Virágkarnevál kiköltözik a Nagyerdőre, és ott teremti meg az igazi fesztiválhangulatot.

A virágkocsikat 20-án a Nagyerdei körúton kiállítva láthatja a közönség, este pedig különleges fénytechnikával megvilágítva tekinthetik meg azokat.

Augusztus 21-én és 22-én a Kossuth téren és a Piac utcán lesznek láthatók a virágkocsik, amelyeket az érdeklődők ingyenesen és védettségi igazolvány nélkül tekinthetnek meg.

A Szent Koronát ábrázoló virágkocsit a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevői is megcsodálhatják majd Budapesten.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Tanévnyitó tanácskozást tartottak az egyházmegyei fenntartású köznevelési intézmények magasabb vezetői részére 2021. augusztus 18-án Debrecenben, a Szent József köznevelési intézményben.

Az intézményvezetőket Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök köszöntötte, majd kiemelte a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fontosságát. Kérte, hogy minél többen vegyenek részt az intézmények közösségei is a közös ünneplésben.

Majd bemutatta a Szent II. János Pál pápa debreceni látogatásárnak 30. évfordulójára készült két kiadványt, a Hapák József fotóit is tartalmazó fotóalbumot, valamint dr. Krakomperger Zoltán általános helynök, plébános szerkesztésében készült emlékkötetet. A főpásztor egy-egy példánnyal megajándékozta az intézményvezetőket, emlékeztetve őket arra, hogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét II. János Pál pápa alapította 1993-ban, és ennek köszönhetően vannak jelen az egyházmegyei fenntartású intézmények is.

A kiadványokról részletesebben itt olvashatunk: http://www.dnyem.hu/index.php/item/3718-emlekkotetet-es-fotoalbumot-adtak-ki-a-debreceni-reformatusok-es-katolikusok-gondozasaban-a-papalatogatas-30-evfordulojanak-emlekere

Az értekezleten Némethné Székely Judit EKIF tanfelügyeleti főigazgató, Türk László EKIF oktatásszervezési főigazgató és az intézményvezetők a 2021/2022-es tanév indításával kapcsolatos aktuális feladatokat is megbeszélték.

Ezt követően pedig közösen részt vettek a pápalátogatás 30. évfordulójára szervezett ünnepi programsorozat záró alkalmán, a Szent Anna-székesegyházban bemutatott ünnepi szentmisén és szobormegáldáson.

Az egyházmegye köznevelési intézményeinek tanévnyitó ünnepségét 2021. augusztus 27-én tartják a Megtestesülés-templomban. A rendezvény nyitányaként Palánki Ferenc megyéspüspök Veni Sancte szentmisét mutat be, majd ezt követi az elmúlt tanév értékelése, valamint a Szent Gellért-díjak átadása.

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Felemelő érzésektől eltelve ünnepeltek 2021. augusztus 18-án a zsúfolásig megtelt debreceni Szent Anna-székesegyházban. Szentmisével és Szent II. János Pál pápa szobrának megáldásával emlékeztek az egyháztörténelmi jelentőségű Nagy Pápa debreceni látogatásának 30. évfordulójára, amely alkalom egyben a megemlékezésről szóló háromnapos programsorozatra helyezte fel a koronát.

„30 évvel ezelőtt ezekben az órákban itt tartózkodott egy nagy szent, Szent II. János Pál pápa” – fogalmazott Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi megyéspüspök a köszöntő gondolataiban az este 6 órakor kezdődő szentmise elején. A főpásztor dr. Ternyák Csaba egri érsek atya személyes élményére utalt, aki 10 éven keresztül a pápa közvetlen munkatársa volt. Az érsek atya azt mondta, ha csak pár percig is beszélgetett a Szentatyával, néhány másodperc múlva azt érezte, hogy a beszélgetés központjában nem a pápa állt, hanem ő maga.

II. János Pál pápa Jézus Krisztust képviselte, a krisztusi szeretet lényege pedig az, hogy a másik embert állítja a középpontba. A 30 évvel ezelőtti debreceni eseményekre emlékezve a napokban tartott ünnepi alkalmakon a szemtanúk is erről számoltak be. Mindannyian azt érezték, hogy a pápával való találkozás végére a szívüket öröm töltötte el – tette hozzá Ferenc püspök, majd így fogalmazott: II. János Pál pápa debreceni látogatásának a célja a keresztények egységének erősítése volt, ezért a református Nagytemplomban találkozott a keresztény felekezetek vezetőivel. Ennek következtében bár 30 évvel ezelőtt a Szentatya nem jutott el a katolikus templomba, mi azt szeretnénk, ha  az ő lelkisége, szellemisége, krisztusi lelkülete közöttünk maradna, hogy mi is azzal a szeretettel szeressük egymást, amelyet Krisztustól tanultunk, és amelynek Szent II. János Pál pápa hiteles képviselője volt. Ezt szolgálja a szoborállítás, valamint arra is ráirányítja a figyelmünket, hogy 1993-ban a Szentatya alapította meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. A Szent Anna-székesegyházba betérőt immár két alapító szellemisége fogadja: a 2015-ben elhelyezett templomalapító Csáky Imre bíboros szobra, valamint az egyházmegyénk alapítója, Szent II. János Pál pápa szobra – fejezte be köszöntő gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Ezután a főpásztor dr. Ternyák Csaba egri érsek atyát a szentmise bemutatására kérte fel. Az ünnepi alkalmon részt vettek: Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus püspök, dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános. A protestáns egyház részéről: dr. Fekete Károly református püspök, Asztalos Richárd evangélikus elnök, lelkipásztor, Bereczki Lajos, a Baptista Teológiai Akadémia megbízott rektora, valamint Sipos Barnabás ortodox parókus. A világi méltóságok sorában körünkben köszönthettük többek között Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát, Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökét, Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét, Katarzyna Ratajczak-Sowa, a Lengyel Nagykövetség Politikai-közgazdasági osztálya vezetőjét, Gábor Istvánt, Debrecen főépítészét, Kovács Jenő szobrászművészt, a Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobor alkotóját, valamint más világi és egyházi méltóságokat, papokat, Debrecenben szolgáló szerzeteseket, az egyházmegye intézményeinek vezetőit, a püspöki hivatal dolgozóit és Debrecen keresztény híveit.

Ternyák Csaba érsek atya homíliáját teljes terjedelmében közöljük:

II. János Pál pápának 30 évvel ezelőtt a debreceni Nagytemplomban tett látogatása jelentős mérföldkő a magyarországi ökumené történetében. Célszerű a nagy eseményekről megemlékezni és nagyjainkról szobrot készíteni, mert arra inspirálnak, hogy szavainkat és tetteinket hozzámérjük a példaképekhez. Köszönöm Palánki Ferenc megyéspüspök úr meghívását, hogy nekem is alkalmat ad a termékeny emlékezésre. Máig elevenen él bennem, hogyan lelkesedtünk Szilárd püspök atyával, amikor a pápai kíséret tagjaiként megtudtuk, hogy a pápa programon kívül megkoszorúzza a gályarabok emlékművét. Megértettük mindketten, hogy történelmi jelentőségű eseményről van szó. A gesztusoknak nagy jelentősége van életünkben. A pápának pedig rendkívüli érzéke volt ehhez. Az ő váratlan szép tettére hasonlóan szép gesztussal válaszoltak a református püspökök, akik a következő évben, 1993. január 31-én az ökumenikus imahét keretében virágot vittek a kassai vértanúk esztergomi oltárára. A jelképes cselekedeteket a kölcsönös megbecsülés, tisztelet, szeretet, a közös imádság és együttműködés követi, amelyet nem a konkurencia, hanem az egymás sikerei feletti öröm jellemez.

A debreceni pápalátogatás után valami megváltozott. A pápai szolgálat gyakorlása is más lett. 1995-ben II. János Pál pápa az Ut unum sint kezdetű körlevélben kezdeményezte a péteri szolgálat ökumenikus megközelítését, vagyis, hogy legyen tanulmányok tárgya és teológiai párbeszéd témája az a mód, amellyel a mindenkori pápa péteri feladatát ökumenikus módon tudja gyakorolni. A cél, hogy megtaláljuk azokat a formákat, „amelyekben ez a szolgálat úgy tud megvalósulni, hogy mindkét fél a szeretet szolgálatát lássa benne.” (UUS 95. pont).

Az a két impozáns szobor, amely a székesegyház bejáratánál fogadja a belépőt, arra emlékeztet, milyen nagy szerepe van a jeles személyeknek, nagy egyéniségeknek közösségi és egyéni életünkre. Szavaink, tetteink hatással vannak másokra. Egy édesanya vagy édesapa, egy nagyszülő története, példája, emlékei tovább élnek és hatnak. II. János Pál pápa rendkívüli egyénisége is hatással volt mindenkire, aki akár csak futólag találkozott vele. Tekintete, amely naponta sok ezer ember tekintetével találkozott, amikor csak rövid időre is megállt valaki mellett, olyan nyomot hagyott benne, amelyet nem lehet elfelejteni. Közülünk is sokaknak megvan a maga története...

Köszönöm, köszönjük a köztünk jelenlévő Kovács Jenő művész úrnak, a ma felavatásra kerülő szobor megformálójának ezt a remek alkotást. A szobor pásztorbottal a kezében és püspöksüveggel a fején, főpapként ábrázolja őt. A hit szemével tekintünk Szent II. János Pálra, és benne katolikusként a pápát, Krisztus földi helytartóját látjuk.

Ismét pápalátogatásra készülünk. Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán szeptember 12-én Budapesten mutat be szentmisét. A pápalátogatás most is különleges alkalom. Nem tudhatjuk előre, milyen lelki élményeket tartogat. Akik annak idején II. János Pál pápával találkoztak, megtapasztalták ezt. Katolikus mivoltunk egyik legszebb megnyilvánulása a pápához való hűségünk. Mégis, talán vannak, akik katolikus létükre, lélekben eltávolodtak a pápától, aki olykor keményen, és nem az elvárásainknak megfelelően fogalmaz. Tisztítsuk meg elvárásainkat! Tekintsünk rá a hit szemével! Egy katolikus ember a pápában nem csupán egy egyházi vezetőt lát, hanem Péter utódát, aki azért jön, hogy megerősítsen bennünket a hitben, az eucharisztikus Jézusba vetett hitünkben.

Az eucharisztikus beszéd után sok tanítvány elhagyta Jézust. Akkor megkérdezte tanítványait, és ez a kérdés azóta is visszhangzik az egyház egész történelmében: „Ti is el akartok menni?” Ti sem akarjátok meghallgatni a kemény beszédet? A hit elleni legnagyobb kísértés: formálisan elhagyni Jézust, vagy lélekben kilépni az egyházból. Arra mindig lehet indokot találni, hogy miért húzódjunk vissza, miért távolodjunk el. Arra, hogy miért legyünk hűségesek, miért maradjunk meg Jézus mellett, a legszebb és legigazabb választ Péter apostol adta meg: „Uram, hová mennénk, az örök élet igéi nálad vannak” (vö. Jn 6,68-69). A mai evangéliumban pedig háromszor is megvallotta, hogy miért követi őt: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek” (Jn 21,15-17). Az apostol e két vallomása arra emlékeztet minket, hogy nekünk is újra és újra meg kell vallanunk hitünket és Jézus iránti szeretetünket.

Ferenc a mai Péter. Most ő mondja ki mindannyiunk nevében: „Uram hová mennénk, az örök élet igéi nálad vannak”. Mi pedig örömmel csatlakozzunk hozzá, és szeptember 12-én menjünk el, hogy lássuk Pétert, mert ahol Péter, ott az Egyház, és ahol az Egyház, ott fúj a Lélek. Csak Péterrel és Péter fősége alatt maradhatunk meg katolikus hitünkben.

Ferenc pápa két elődjének szentté avatásán mondta: „XXIII. János és II. János Pál együttműködtek a Szentlélekkel, hogy helyreállítsák és naprakésszé tegyék az Egyházat eredeti alkatának megfelelően, azon alkat szerint, amelyet a szentek kölcsönöztek az Egyháznak az évszázadok során. Ne feledjük el, hogy pontosan a szentek azok, akik előreviszik és növelik az Egyházat.”

Szent II. János Pál pápa járjon közben értünk, hogy katolikus mivoltunkat, az ökumené szellemében, úgy tudjuk alázattal megélni, hogy a többi keresztény felekezethez tartozó testvérünket szeressük, velük együttműködjünk és közösen keressük az egység útját. Közös keresztény küldetésünk van, ahogy azt ő tanította: „Az ökumenizmus nem csupán a keresztény egyházak belső ügye. Azzal a szeretettel függ össze, amellyel Isten az emberiség egészéhez fordul Jézus Krisztusban.” (UUS 99. pont) Ámen!

A szentmise végén a szobormegáldás ünnepi pillanatai következtek, amelynek során először Soltész Miklós államtitkár mondott köszöntő beszédet, három sarkalatos területre irányítva a figyelmet:

Hangsúlyozta, hogy Szent II. János Pál pápa debreceni látogatásának egyháztörténelmi jelentősége egyértelmű, mind a katolikus, mind a protestáns egyházak, kiemelten a református egyház számára, amelyekkel a kiengesztelődés, megbékélés csodálatos ajándékát tapasztalhatjuk meg. A Szentatya mennyire vágyott arra, hogy helyreálljon a keresztények egysége! Gyümölcseit itt Debrecenben érezhetjük, mutatja mindezt a három püspök nagyszerű együttgondolkodása, de országosan is érezhető ez, hiszen a felekezeti sajátosságot megőrizve egyek vagyunk a Krisztus-követésben, az értékek megőrzésében, annak továbbadásában. A pápalátogatás után, 30 évvel később, látjuk ennek szükségességét, fontosságát.

Ezután az államtitkár a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye alapítására emlékeztetett, amely Bosák Nándor és Palánki Ferenc püspök atyák vezetésével nagyszerű lehetőséget adott ennek a területnek: Szociális és oktatási intézmények tucatjai alakultak, üzenve a társadalomnak, hogy a kereszténység, és azon belül a katolicizmus is, nem csak a templomban van jelen, hanem a társadalom szerepvállalásában is.

Itt tájékoztatta az államtitkár a jelenlévőket, hogy a Magyar Kormány 1 milliárd 676 millió Ft-tal támogatja az egyházmegye Debrecen-Józsa városrészre tervezett iskolaépítési törekvését. Talán ez is gyümölcse Szent II. János Pál pápa látogatásának, de az elmúlt 28 év munkáját dicséri a közösségek megerősödése, amelyhez a sok száz lelkigyakorlat, zarándoklatok szervezése is hozzájárult – fogalmazott Soltész Miklós.

Végül az államtitkár Szent II. János Pál pápa jövőbelátó, már-már prófétai, 30 évvel ezelőtti kijelentéseire, figyelmeztetésére utalva így fogalmazott: „Nehezen értettük, talán föl sem fogtuk, mi, akik a kommunizmus bukását követően megszabadultunk egy szörnyű időszaktól, miért mondja azt a Szentatya, hogy nem lesz könnyebb. Nemhogy nem lett könnyebb, de bizonyos szempontból nehezebb is lett a ránk szabadított istentelen, önző világban” – majd mindezt igazolva a pápát idézte: „Európa új arculata nehéz vajúdások árán születik meg szemünk előtt. A magyar nemzet azt kutatja, hogyan határozza meg céljait a Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett óriási változások után. Mint keresztények, a legjobb szolgálatot most azzal tehetjük, hogy újból közösen teszünk tanúságot azokról a keresztény értékekről, amelyek Európa és Magyarország alapjait megvetették.” (…) „Nem lehet tartós békére, igazságosságra és az egyházak s a népek közti szolidaritásra épülő Európát létrehozni Jézus Krisztus és Evangéliuma nélkül.” (…) „Európának többnek kell lennie, mint közös megegyezéssel elfogadott érdekközösségnek.”

Soltész Miklós így folytatta, a határozott és egyértelmű üzenet határozott és egyértelmű feladat elé állít bennünket, tennünk kell Európa jövőjéért. A kereszténység vállalása, annak továbbadása mindannyiunk kötelessége. Legyünk több az érdekközösségnél! Látjuk, mi zajlik Európában. A liberális diktatúra értéktelen, sehova nem vezető ideológiákat akar ránk erőltetni, gyermekeinket mérgezni. Látjuk, mi zajlik a világban: a demokrácia kudarca, milliók szenvedése, pusztulása, cserbenhagyása.

Nekünk megvan a fegyverünk, az erőnk, a támaszunk, ez pedig nem más, mint a kereszténység, Jézus Krisztus követése. Erre is emlékeztet Szent II. János Pál pápa szobra, hiszen ő maga mindenféle diktatúrát visszautasított. Isten áldja a keresztény felekezetek vezetőit, a debrecenieket, akik irányt mutattak abban, hogyan lehet felekezeti sajátosságokat megőrizve, egymást szeretve, tisztelve keresztényként együtt maradni – fejezte be gondolatait Soltész Miklós államtitkár.

Katarzyna Ratajczak-Sowa, a Lengyel Nagykövetséget képviselve Jerzy Snopek nagykövet nevében is köszöntötte a jelenlévőket. Örömét fejezte ki azért, hogy honfitársuk ilyen különleges helyet foglal el a magyarok szívében, majd elmondta, Karol Wojtyła nagyon szerette Magyarországot, egyetemi évei alatt zarándokként járt Máriapócson, papi szolgálata során pedig többek között a kabai cukorgyárban, ahol meglátogatta a lengyel munkásokat. Ő volt az első pápa, aki Magyarországra látogatott, először 1991-ben, majd 1996-ban. Vitathatatlan, hogy a lengyel pápa nyomot hagyott Európa és a világ történelmében.

A Szentatya egyedülálló módon tudta megszólítani az embereket. A határozottságát természetes egyszerűséggel, jósággal, irgalmasságával tudta ötvözni, komolyságát pedig humorral. Pápai szolgálata során 129 országot látogatott meg, közelebb hozva Krisztus tanítását az emberekhez.

Katarzyna Ratajczak-Sowa két alkalommal találkozott a pápával. Częstochowában a Világifjúsági Találkozón magyar egyetemistákkal vett részt, ahol a pápa más-más nyelveken köszöntötte a zarándok fiatalokat. Minden megszólalást nagy taps követett, ám a magyar köszöntő után rövid csend állt be. A pápa ezt észrevette, és azt mondta, a köszöntése elvileg magyarul hangzott el, majd hozzátette, mivel nagyon nehéz nyelv, mindenki, aki ezt a nyelvet beszéli, már annak ismerete által is könnyebben jut a mennyországba.

„Szent II. János Pál pápa életének példája adjon erőt a mindennapi életünkben, és nyissuk ki szívünket, hogy saját példánkkal tudjuk közelebb vinni Jézus Krisztushoz, az embereket! – fejezte be gondolatait Katarzyna Ratajczak-Sowa.

A nagykövetség képviselője II. János Pál pápáról szóló, a Lengyel Nemzeti Emlékezet kiadásában megjelent magyar nyelvű kiadvánnyal ajándékozta meg a híveket a szentmise végén.

Ezt követően Krakomperger Zoltán atya a maga és Palánki Ferenc püspök atya nevében is megköszönte minden magánszemélynek és egyházközségnek a szobor elkészíttetésére szánt adományát, majd bemutatta a Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrot:

A szobor külső jellemzői fontos üzeneteket közvetítenek.

II. János Pál pápa alakjának ábrázolása dinamikus. Az alkotás vonalvezetéséből áradó lendület esztétikailag jól illeszkedik a székesegyház homlokzatán látható szobrok barokk stílusához.

A dinamikus alakábrázolás emléket állít Szent Péter apostol 263. utódának, az egyetemes egyház világjáró pásztorának és Róma utazó püspökének, aki bejárta a földet, hogy küldetését, testvéreinek megerősítését a hitben Isten egész népe körében teljesíthesse. Ezt idézi fel a pápa alakjának íve és a lábak ábrázolása lépés közben.

A lépést idéző mozdulat arra emlékeztet, hogy csak vándorok vagyunk ezen a világon, zarándokúton járunk örök mennyei hazánk felé. Ezt a hitigazságot a Mindenszentek ünnepén elhangzó szentmise prefációja az alábbi fennkölt szavakkal vallja meg: „Mi valamennyien, akik a hit fényében a földi élet zarándokútját járjuk, nagy buzgósággal törekszünk a mennyei Jeruzsálembe, amely anyánk és végső célunk, hol megdicsőült testvéreink kórusa mindörökké magasztal téged.”

A lépést imitáló láb láthatóvá teszi azt is, amit 1978. október 16-án – a pápaválasztó konklávé lezárultakor — Stefan Wyszyński, Lengyelország bíboros prímása mondott Róma frissen megválasztott püspökének: „Te fogod átvezetni az új évezredbe az Egyházat.” Ez a próféciával felérő cselekvési program végigkísérte Karol Wojtyła pápai szolgálatát.

Kovács Jenő szobrász II. János Pál pápát üdvözlésre emelt jobb karral ábrázolja. Az üdvözlés mellett a pápa alakja a székesegyház előtti profán tér irányába előrenyújtott jobbjával háromszoros meghívást is közvetít felénk, kifejezve Péter utódának misszióját, és emlékeztetve minden Krisztusban hívőt a személyes küldetésére.

Az első meghívás valamennyi Krisztus-hívő megtérésére irányul, a második Európa népeihez szól közös házuk (az Európai Unió) keresztény alapjainak helyreállítására és védelmére, a harmadik meghívást pedig II. János Pál pápa ekként intézte minden jóakaratú emberhez 1978. október 22-én, beiktatási szentmiséjének homíliájában: „Ne féljetek!"

Az ünnepség befejező mozzanatában a papság és a hívek énekelve kivonultak a templom lépcsőteraszára, ahol Ternyák Csaba érsek atya megáldotta a Kovács Jenő szobrászművész által késztett Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrot, majd Palánki Ferenc megyéspüspök és Krakomperger Zoltán általános helynök atya a püspökök nevében koszorút helyezett el a szobornál.

Fotó: Szabó Dávid

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, a debreceni Szent Anna Főplébánia és a Tisztántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala szervezésében augusztus 17-én, kedden délután ökumenikus igeliturgián emlékeztek meg a Debreceni Református Nagytemplomban II. János Pál pápa debreceni látogatásának harmincadik évfordulójáról. A gyülekezetet Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte.  

Az ünnepi alkalom kezdetén részletet hallhattunk Kocsis Elemér II. János Pál pápa köszöntő beszédéből Győri Zsófia, és a Szentatya református Nagytemplomban elhangzott homíliájából Molnár-Tamus Viktória tolmácsolásában. Az előimát Beszterczey András nagytemplomi lelkész mondta el, a Szentírásból felolvasott Bereczki Lajos baptista lelkipásztor, az evangéliumot (Jn 17, 20-26) pedig Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános olvasta fel, majd az egyházi vezetők beszédei, köszöntői következtek.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök  egy történetet idézett fel: „Egyszer, az egyik barátom megkérdezte gyermekét este, hogy mit csináltál ma? A gyermek pedig azt felelte, hogy ma boldog voltam. Ha visszatekintünk a mai napra és megkérdezzük magunktól, mit tettünk ma, elmondhatjuk, hogy ma boldogok voltunk, mert megtapasztaltuk annak valóságát, amiről Szent Pál apostol így írt: „a tagok kölcsönösen gondoskodjanak egymásról” (1Kor 12,25)  - kezdte gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, majd hozzátette, mi most gondoskodunk egymásról és ez örömmel tölti el a szívünket. Visszatekinthetünk a 30 évvel ezelőtti pápalátogatásra, az azóta eltelt időre és megláthatjuk azokat a pontokat, amikor – ennek a látogatásnak a gyümölcseként – szeretetben voltunk együtt, gondoskodtunk, törődtünk egymással.

Szép magyar nyelvünkben a törődni kifejezésében benne van a megtöretés, az áldozathozatal azért, hogy a másiknak jobb legyen. Ezzel teszünk tanúságot arról, hogy egy testnek vagyunk a tagjai, mindannyian Krisztushoz tartozunk – hangsúlyozta Ferenc püspök. Ha a Nagy Pápa könyveit olvassuk, számtalan gondolatot, tanítást találhatunk arról, miért is vagyunk mi egy közösségben, még akkor is, ha bizonyos nézeteket, tanokat másként vallunk. II. János Pál pápa az Átlépni a remény küszöbén című könyvében azt írja: „Isten így szól minden emberhez, jó, hogy vagy, akarom, hogy legyél.” Miért vagyunk boldogok? Azért, mert átéljük a létezés, az élet örömét, amely több a biológiánál, a vegetációnál, hiszen az örök élet, az isteni élet a mi osztályrészünk.

Átélhetjük azt is, hogy szeretve, meghívva vagyunk a közös hitre, és mi hiszünk a közös mennyei Atyánkban, közös megváltó Urunkban, Jézus Krisztusban, aki valóságos Isten és valóságos ember, és hiszünk a mindent és mindeneket megszentelni akaró Szentlélekben, aki kiáradt. Ez a hit öröme, ebből fakad, ami igazán boldoggá tesz bennünket, mégpedig a szeretet öröme, hogy mi nem kedvelő szeretettel szeretjük egymást, hanem azzal az áldozatos szeretettel, amelyet Jézus Krisztustól tanultunk, aki még az utolsó vacsora termében is ránk, kései utódaira gondolt és értünk imádkozott, hogy ez a szeretet tegyen bennünket egy közösségé.

Azáltal, hogy mi megéljük ezt ebben a városban, és megéljük ebben a templomban, ez az igazi öröm, boldogság forrása mindannyiunk számára.

Mit tettünk ma? Boldogok voltunk, hogy együtt magasztalhattuk Istent, együtt köszönhetjük meg, hogy Ő nemcsak van, hanem velünk van, velünk marad életünk során és végig vezet bennünket közös célunkhoz, a mennyországhoz, ahol mindannyian egységben leszünk  - fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök kiemelte, hogy amint közeledünk a Nagytemplom felé, s kitágul a tér, megszólal bennünk a zsoltáros vallomása: „...tágas térre állítottad a lábamat” (Zsolt 31,9). „Tágas tér kell ahhoz, hogy egy olyan gyönyörű szép épület látványát felfogjuk, mint a Nagytemplom. S tágas tér és idő kell hozzá, hogy egy olyan nagy eseményt, mint a harminc évvel ezelőtti pápalátogatást, valóban, történelmi súlyának megfelelően lássunk és értékeljünk. Talán most tisztábban látjuk, mint akkor, hogy a kölcsönös megbékélésnek, kiengesztelődésnek milyen jövőbe mutató távlatait nyitotta meg hazánkban e történelmi látogatás.”

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita visszautalt a Krakomperger Zoltán által felolvasott igeszakaszra, ahol Jézus imáját hallhattuk. „Jézus sokat imádkozott az Atyához, nemritkán az egész éjszakát így töltötte. (…) A ma hallott evangéliumban egy hosszú imát találunk: ez az úgynevezett főpapi ima, ahol Jézus az Atyához könyörög - értünk. A legfontosabb gondolata: az egység, hogy mind egyek legyünk. (…) Jézus azért jött a Földre, hogy megváltson bennünket: minél inkább él bennem az egységre való törekvés a Jézus Krisztussal, annál inkább él bennem a vágy a testvérekkel való egységre is” – mondta.

Fekete Károly református püspök köszöntő beszédében felelevenítette II. János Pál pápa szavait, s kiemelte azt, hogy mennyire fontosak az utolsó szavak egy beszédben. „A harminc évvel ezelőtt elhangzott pápai beszédben az utolsó ige számomra nagyon fontossá vált, így fejeződött be: „törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fönntartsátok a lelki egységet. Az idők jelein át az Úr lelke arra buzdít, hogy folytassuk utunkat.” Ez az az út, amiben együtt növekszünk a szilárd hitben és a hatékony szeretetben. Tegye teljessé Isten azt a jót, amit ma bennünk elkezdett.”

Az apostoli hitvallást Hadházi Tamás református esperes mondta el, majd áldások, könyörgések következtek, amelyeket Palánki Ferenc püspök, Gáncs Péter püspök, Kocsis Fülöp érsek, Hadházi Tamás református esperes, Sipos Barnabás ortodox parókus és Asztalos Richárd evangélikus lelkipásztor olvastak fel. Ezután a Miatyánk imádságot Oláh István nagytemplomi elnök-lelkipásztor vezetésével imádkozták a jelenlévők, majd Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus püspök emlékező beszéde következett: „Megéltük a keresztény üldözés évtizedeit, és túl is éltük, s közben sokszor beszéltünk róla, hogy minket keresztényeket egybe tartott a szenvedésnek az ökumenizmusa. 1990-ben, amikor visszakaptuk a szabadságot, kérdésként vetült fel, hogyan fogjuk megélni a szabadságnak az ökumenizmusát? II. János Pál pápa harminc évvel ezelőtti látogatása, s a koszorú személyes elhelyezésének gesztusa nagyon nagy jelentőségű. Isten megmutatta nekünk ennek az egységnek a csodáját” – tárta gondolatait a jelenlévők elé.

Az ökumenikus igeliturgia végén került sor a koszorúzásra az Emlékkertben. Harminc éve, 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa egyháztörténelmet írt, amikor személyesen helyezte el a protestáns gályarab prédikátorok emlékoszlopán a kiengesztelődés koszorúját. Ma az oszlop talapzatán egy bronzkoszorú emlékeztet bennünket a felekezetek közötti megbékélés és ökumenikus közeledés e fontos pillanatára. Emlékezve a három évtizeddel ezelőtti történelmi jelentőségű koszorúzásra, augusztus 17-én, a Debreceni Református Nagytemplomban megtartott ökumenikus igeliturgia után ismét megkoszorúzták a gályarabok emlékoszlopát. Az egység jeleként egy, közös koszorút helyezett el Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus elnök-püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Palánki Ferenc római katolikus püspök és Fekete Károly református püspök.

 Az Ökumenikus igeliturgián közreműködött a Debreceni Helyőrségi Zenekar

Fotó: Öröm-hír Sajtóiroda

Ősz Attila/ttre.hu

Szerzők: Szirák Sára, Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

(A pápalátogatás évében 1991-ben Debrecen római katolikus közössége a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozott. Az egyházmegye püspöke, dr. Gyulay Endre fogadta II. János Pál pápát a Nagyerdőn. Fotó: ARTURO MARI )

Szent II. János Pál pápa éppen ma 30 éve, hogy – 1991. augusztus 16-20-ig tartó magyarországi útja során, augusztus 18-án Debrecenbe is ellátogatott, és Ökumenikus találkozón vett részt a testvéregyházak képviselőivel a református Nagytemplomban, majd a kiengesztelődés jegyében koszorút helyezett el a protestáns Gályarab-prédikátorok emlékoszlopán a templom mögötti Emlékkertben.

A Szentatya aznap délelőtt Máriapócson celebrált szentmisét, majd Nyíregyházán keresztül Debrecenbe érkezett. A helikopterek délután ötkor szálltak le a Nagyerdei Stadionban. A Szentatyát pápamobil vitte a Nagytemplomhoz, ahol a meghívottakon túl a templom előtti téren mintegy ötvenezren vártak rá.

II. János Pál pápa a Nagytemplomban elhangzott nagy hatású beszédében kiállt a katolikus egyház elkötelezetten képviselt egységtörekvései mellett. Erre a történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra, a Szentatya jövőbe mutató beszédére és az emlékoszlop megkoszorúzásának önzetlen, alázatos és testvéri gesztusára felfigyelt az egész világ, és napjainkban is számon tartja.

Az ünnepi programunk részletei:

17:15 – Énekelt rózsafüzér

18:00 – Hálaadó szentmise

 A szentmise főcelebránsa: dr. Ternyák Csaba egri érsek

További résztvevők: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános. A protestáns egyház részéről: dr. Fekete Károly református püspök, Asztalos Richárd evangélikus elnök, lelkipásztor, valamint Sípos Barnabás ortodox parókus. Világi méltóságok: többek között Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Papp László Debrecen polgármestere, Gábor István Debrecen főépítésze, valamint más világi és egyházi méltóságok.

A szentmise végén a szobormegáldás kezdetén Soltész Miklós államtitkár mond köszöntő beszédet a templomban, majd a papság és a hívek kivonulnak a szoborhoz.

A Kovács Jenő szobrászművész által készített Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrot Ternyák Csaba érsek áldja meg, majd a jelen lévő püspökök koszorút helyeznek el a szobornál.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye, a debreceni Szent Anna Főplébánia és a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala II. János Pál pápa debreceni látogatásának 30. évfordulójára tervezett három napos – 2021. augusztus 16-18-ig tartó – gazdag, ünnepi programsorozata, és Szent II. János Pál pápa-szobor állítása mellett a különleges alkalomra két kiadványt is megjelentetett.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kiadásában megjelent „Hogy legyenek eggyé – Emlékkönyv Szent II. János Pál pápa debreceni Látogatásának 30. évfordulójára” című emlékkötet a pápalátogatás szemtanúinak a visszaemlékezéseit, a sajtóban is követhető felkészülési napokról és magáról az eseményről szóló beszámolókat, az utólagos visszhangot, valamint fotókat is tartalmaz. A Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki hivatalával közös kiadásban megjelent, a „Kiengesztelődés koszorúja” című fotóalbum Hapák József fotóit tartalmazza.

Az alábbiakban dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános az emlékkötetet és dr. Fekete Károly református püspök a fotóalbumot mutatja be.

Hogy legyenek eggyé – Emlékkönyv Szent II. János Pál pápa debreceni Látogatásának 30. évfordulójára

Az emlékkönyv 3 részből és egy fényképalbumból áll.

Az 1. rész II. János Pál pápa életútját mutatja be, majd elénk tárja a világjáró pápa apostolkodásának stílusjegyeit, végül képet alkot a Szentatya debreceni látogatásának vatikáni és hazai előkészületeiről.

A 2. rész bemutatja lépésről lépésre a Szentatya debreceni látogatásának minden mozzanatát azzal kezdődően, hogy augusztus 18-án kevéssel 17 óra előtt szállt le a pápát és kíséretét szállító helikopter a Nagyerdei Stadion déli kapujához közeleső területen. Ebben a fejezetben olvashatjuk a teljes ökumenikus igeliturgiát, a vendéglátó Kocsis Elemér református püspök köszöntő beszédét és a Szentatya elhangzott homíliáját, valamint a Gályarab-prédikátorok emlékoszlopa megkoszorúzásához vezető sajátos fejleményeket.

Ez a rész tartalmazza továbbá 21 római és görög katolikus, valamint református szemtanú élményszerűen megírt visszaemlékezését.

A 3. rész időrendi sorrendben gyűjti össze a pápalátogatás Debrecen kultúrájában és hitéletében megérett áldásait, valamint ismerteti, milyen lelki táplálékhoz juthat, és milyen szellemi útravalót kaphat II. János Pál pápa köztéri szobrának szemlélője.

Az emlékkönyv zárszava egy latin nyelvű elégia Szent második János Pál kegyes emlékezetére címmel. A rövid elégiát nehéz hitelesen lefordítani, különösen disztichonban (hisz akkor már műfordítás lenne, tehát más vers). Gondolatai abból az ihletből táplálkoznak, amelyet „magyar-lengyel szívű” szerzője hitelesen él át:

„Téged minden nép dicsér, engedd meg ezt barátként a pannoniai Krisztus-hívőknek is! / Hiszen te a lengyelek ékessége és (a sírig) odaadó barátja vagy, ki Máriához méltón halálig követted Őt. / Mennyire örül gyönyörű Anyánk, Polonia, s énekel téged a legfelső Királyhoz méltón dicséretekkel. / Veled együtt harcolunk, Mária népe, gyakran küzdve karddal és örvendve borral (ahogy megszoktuk). / Előttem egyetlen pápa sem múlhat felül Téged, mert mind tekintélyben, elfogadottságban különb voltál.”

Az emlékkönyv utolsó egysége a pápa debreceni látogatásáról készült válogatott fényképfelvételeket és a látogatással kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza.

A kiengesztelődés koszorúja

Hapák József debreceni fotóművész jelen volt ezen az eseményen és 23 fotóval megörökítette a pápalátogatás eseményét II. János Pál pápa a Nagytemplomba belépésétől a koszorúzás mozzanatáig. „A kiengesztelődés koszorúja” című kiadvány angol és magyar nyelven jelent meg, tartalmazza a két jelentős beszédet: Kocsis Elemér református püspök és II. János Pál pápa beszédét is.

A címlapon annak az emlékéremnek a két oldala látható, amelyeket a református egyház készíttetett a pápalátogatás alkalmából. Az érem egyik oldalán II. János Pál pápa profilja látható, aki imádkozó mozdulattal tekint Szűz Mária és Jézus Krisztus ábrázolására, Isten, áldd meg a magyart! - felirattal. A másik oldalon a református egyház címere látható a felekezetre jellemző kehelyábrázolással és az ökumené jelképével – az egyház hajójával – fölötte ökumené jelmondattal. Ez a szimbólum a lakott föld kereszténységét jelöli. Itt a II. János Pál pápa látogatása Debrecen 1991 felirat olvasható.

A felekezetek a belső kiadványokkal a testvéregyházak képviselőit ajándékozzák majd meg az évforduló alkalmából.

***

Mint ismeretes, II. János Pál pápa első magyarországi – 1991. augusztus 16-20-ig tartó – apostoli útja alkalmával augusztus 18-án Debrecenbe is ellátogatott, Ökumenikus Találkozón vett részt a debreceni református Nagytemplomban. A pápa az ott elhangzott nagy hatású beszédében kiállt a katolikus egyház elkötelezetten képviselt egységtörekvései mellett. Az ökumenikus találkozó záró mozzanatán, a Krisztusban hívő katolikusok és reformátusok kiengesztelődése jegyében koszorút helyezett el a protestáns Gályarab-prédikátorok emlékoszlopán a Nagytemplom mögötti Emlékkertben.

Ünnepi programsorozatunk következő alkalmai:

2021. augusztus 17., kedd – Debreceni Református Nagytemplom

18:00 – Ökumenikus igeliturgia – Debreceni Református Nagytemplom

Az igeliturgián II. János Pál 30 évvel ezelőtt elhangzott beszédét olvassák fel, valamint közösen elimádkozzák a látogatáskor elmondott szentírási részleteket.

19:00 – A Gályarabok emlékoszlopának megkoszorúzása – A Nagytemplom mögötti Emlékkert

2021. augusztus 18., szerda – Debreceni Szent Anna-székesegyház

17:15 – Énekelt rózsafüzér

18:00 – Hálaadó szentmise

A szentmise főcelebránsa: dr. Ternyák Csaba egri érsek (Ternyák Csaba érsek Rómában töltött szolgálati évei alatt 10 éven keresztül volt a Szentatya munkatársa.)

19:00 – Kovács Jenő szobrászművész Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrának megáldása – A székesegyház lépcsőterasza

Fotó: Szabó Dávid/Öröm-hír sajtóiroda

Kovács Péter/haon.hu

reformatus.hu

Kovács Ágnes

Örömhír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A II. János Pál pápa debreceni látogatását bemutató film megteremtette az alaphangulatát annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amely a pápalátogatás 30. évfordulóján szerveződő ünnepi programsorozat nyitányaként várta az érdeklődőket augusztus 16-án a Kölcsey Központ Báltermében.  

A film megtekintésével voltak, akik újra az esemény résztvevői lettek, sokan pedig először élték át a látogatás emelkedett, megható hangulatát, olyannyira, hogy magától értetődő volt a Miatyánk közös imádkozása a pápával és a nagytemplomi közösséggel, de ugyanígy a végén a Himnusz éneklésébe is bekapcsolódtak. Ez is a pápalátogatás áldásos gyümölcse, amit azok is átélnek, akik az eseményeket csak a híradásokból, szemtanúk beszámolóiból ismerik.

A megható pillanatok ajándékozása tovább folytatódott, személyes emlékeiket, érzéseiket osztották meg a jelenlévőkkel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői: dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus, dr. Fekete Károly református püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott római katolikus püspök, dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus püspök és dr. Virágh Pál egykori Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei köztársasági megbízott, a Nagytemplomi Egyházközség örökös főgondnoka.

Az eseményen Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita és dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános is részt vett.

A beszélgetést: Mikos Ákos, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa vezette.

A résztvevőket Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntötte. Elmondta, II. János Pál pápa 30 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1991. augusztus 16-án lépett Magyarország földjére. Augusztus 20-ig tartó látogatása során 18-án Debrecenben Ökumenikus találkozón vett részt. Erre emlékezünk most ünnepi programsorozattal, szoboralítással, két emlékkötet kiadásával.

Ferenc püspök Kocsis Fülöp érsek egyik, a közelmúltban elhangzott gondolatára utalt, amely szerint a történelmet az aktuális időben élők építik, formálják. 30 év után már le tudjuk mérni, meg tudjuk vizsgálni, hogy egy-egy történésnek, cselekedetnek milyen hatása, gyümölcse van. Ezekben a napokban visszaemlékezünk, a látogatás gyümölcseire tekintünk.

A főpásztor hozzátette, a látogatás egyik áldásos gyümölcsét a három debreceni püspök is megéli, hiszen havonta találkoznak, közösen gondolkodnak, együtt építik Isten országát. „Nekünk is meg kell tennünk mindent, hogy ez a történet, a történelem tovább formálódjon. A történelem fogalmomban a „tört” szó, nem a teljesre mutat. Rajtunk is múlik, hogyan halad a teljesség, vagyis a szeretet felé. Erre a szeretetre tanított meg szavai által a Szentatya, és ezt a szeretetet mutatta meg Debrecen városa, különösen is a református egyház azzal, hogy a Nagytemplomban fogadta a pápát. Ezt a szeretetet szeretnénk tovább élni, erősíteni, ennek örülni, hogy ezáltal is tanúságot tegyünk Isten létezéséről” – fejezte be gondolatait a főpásztor.

Ezután a kerekasztal-beszélgetés résztvevői számoltak be a pápalátogatáson szerzett személyes élményeikről, és arról, hogy az eseményen milyen feladatot láttak el.

„Fontos, hogy visszaemlékezzünk, de nekünk a jelenben kell bebizonyítani azt, hogy keresztény testvérek vagyunk."

Fekete Károly református püspök a liturgiai és teológiai ismeretek tekintetében mint szakértő segítette a sajtó munkatársait a polgármesteri hivatal épületében. Magát a látogatást ő is a televízión keresztül látta, ettől függetlenül nagy hatással volt rá a pápa debreceni jelenléte, olyannyira, hogy a látogatással kapcsolatos legkisebb tárgyi emlék is a mai napig a féltve őrzött kincsei közé tartozik: a látogatásra megjelent liturgikus füzet, amely nemcsak a liturgiát tartalmazta, hanem a II. János Pál pápát fogadó felvezető énekeket, belépőjegyet, a pápamobil útvonalát, közlekedési tudnivalókat is tartalmazó szórólapot a város lakosai részére. Továbbá a református püspök úr birtokában van a 218 díszvendég névsora, akik magasabb egyházi, teológiai, állami titulusuk révén vettek részt a történelmi eseményen, valamint a Nagytemplom alaprajza, amely pontosan jelölte, kinek hol volt a helye.

Fekete Károly püspök úr záró gondolataiban a programsorozat további alkalmaira invitálta a résztvevőket hangsúlyozva azt, hogy fontos visszaemlékeznünk, beszélnünk az emlékekről, de nekünk a jelenben kell bebizonyítani azt, hogy keresztény testvérek vagyunk.

„Megható, szívből jövő volt a Szentatya minden egyes gesztusa.”

Gyulay Endre nyugalmazott püspök atya személyesen fogadta helikopteren érkező II. János Pál pápát Debrecenben, a Nagyerdőn. Elmondta, a látogatást megelőzően az ő tiszte volt, hogy a püspöki kar megbízásából felkeresse Kocsis Elemér református püspök urat és megemlítse Debrecent, mint a pápalátogatás egyik helyszínének lehetőségét. A református püspök örömmel fogadta a javaslatot, majd egy hét után szomorú hírt közölt, és elmondta, hogy a presbiterek nem szeretnék ezt a látogatást. Néhány héttel később végül mégis megszületett az igen. Gyulay püspök úr visszatekintett az országban akkor uralkodó hangulatra az ökumenikus mozgalom terén. és úgy fogalmazott, hogy a protestáns felekezetek nem versengetek azért, hogy a pápa ellátogasson hozzájuk.

Az eredmény viszont csodálatos volt. A közhangulatot megtörte a Szentatya kedvessége, szívből jövő szeretete, megbecsülése a testvéregyházak és azok vezetői iránt, valamint a beszédében megfogalmazott gondolatai. A püspök szerint érdemes lenne a tejes beszédet pontokba szedve újra átelmélkedni, és a jelenre, a „mai időkre” vonatkoztatva is értékelni.

A pápa nagyon készülhetett a beszédre, ismerte a problémákat. Ezt igazolja az is, hogy a koszorúzás nem az eredeti forgatókönyv szerint történt. Eszerint csak megáldotta volna a koszorút a templomban, amit aztán az arra kiválasztott személyek elhelyeznek a templom mögötti Emlékkertben található protestáns Gályarab prédikátorok emlékoszlopán. A pápa az igeliturgia végén odaszólt, hogy ő is kimegy az emlékoszlophoz. Bensőséges pillanatok voltak ezek.

Amikor az esemény végén elindultak a pápamobillal a helikopter felé, hirtelen megállította az autót, mert meglátta az út szélén a reá váró betegeket, tolókocsiban ülőket. Odament hozzájuk, és megáldotta őket. Megható, szívből jövő volt minden egyes gesztusa.

„Máriapócson a kegytemplom szentélyében ráborult az oltárra és percekig csendben imádkozott. Sose fogom elfelejteni ezt a pápaképet.”

Keresztes Szilárd a pápalátogatás előkészítésére 1989-ben alakult vegyes bizottságon belül az egyházi bizottság tagja volt. Az állami bizottság tagjai felkészült szakemberek voltak, így rendkívül gyorsan összeállították a végleges programokat. Mindenképpen el akarták érni, hogy 1990 májusára, az országgyűlési választásokra a program le legyen zárva.

Keresztes püspök atya a pápai küldöttség tagja volt. Elmondta, hogy a pápai menet négy helikopterből állt. A Szentatya a közvetlen kíséretével az első számúban utazott. A második és harmadik helikopterben a delegáció tagjai, a negyedikben pedig a szervezők kaptak helyet.

Két fárasztó nap volt a pápa mögött a debreceni látogatása előtt. Pénteken délben érkezett meg a budapesti repülőtérre, onnan helikopterrel Esztergomba utazott és szentmisét mutatott be a Bazilikában, majd hajóval indult vissza Budapestre. Ez is különleges út volt, hiszen a Duna mindkét partján emberek ezrei köszönthették őt. Aznap este állami vezetőkkel találkozott a Parlamentben. Másnap a pécsi repülőtéren mutatott be szentmisét, amelyen csalódást élt meg, mert a balkáni háború miatt a határon túli zarándokokat nem engedték át a látogatásra.

Ilyen előzmények után Máriapócs 300 ezer és a szomszédos országokból érkező 50 ezer ember jelenlétével óriási élményt jelentett mindannyiunk számára. A pápát hatalmas tömeg fogadta. Úgy éreztem, egy másik pápa szállt ki a gépből, mint aki Pesten felszállt. Zárkózottnak, töprengőnek, fáradtnak látszott. Máriapócson megváltozott, örült és mosolygott. A mise végén a kegytemplomban a szentélyben ráborult az oltárra és percekig csendben imádkozott. Sose fogom elfelejteni ezt a pápaképet.

A pápának tetszett a Debrecenre gyakorta alkalmazott „kálvinista Róma” megfogalmazás. Ismerte a debreceni helyzetet, tudta, hogy ez a találkozó korábban nem jöhetett volna létre, éppen ezért tudatosan építette fel ezt a látogatást. Ő mindenkit meg akart becsülni, ajándékozni, fontosnak tartotta a gályarabok emlékoszlopának a koszorúzását, ő erre lelkileg készült, és ez az imádságos út – mi tapasztalhattuk – mindvégig csak egyet szolgált, hogy az itt lévő eseményeken keresztül az embereket Istenhez vezesse. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház visszavonhatatlanul elkötelezte magát az ökumenikus mozgalom előtt, és minden eszközt felhasznál arra, hogy az egyházak közötti békességet építse.

A Szentatya további látogatásai során nagyon ritkán fordult elő, hogy az ökumenikus találkozókat nem katolikus templomban tartották. Debrecen kivétel volt. Ő is szívében őrzi ezt a látogatást.

„Rendkívül nagy ajándék, hogy egy szent társaságában lehettünk.”

Keresztesné Várhelyi Ilona média munkatársként volt jelen a pápalátogatás szervezői között. Bár nagyon szeretett volna a templomban részt venni ezen a találkozón, de feladata a televíziós stábok munkájának a segítése volt a helyi ismeretekkel. A nemzetközi televíziós stábok a Kölcsey Központ korábbi épületében rendezkedtek be. „Izgalmas volt számunkra bepillantani a televíziós világba, a szerkesztés kulisszatitkaiba, a képek adásba küldése, műsorba szerkesztése számunkra addig nem tapasztalt élményekkel is ellátott bennünket, de szinte végig sajnáltam, hogy nem lehettem személyesen is jelen a liturgián.

A szerkesztőségben is érzékelhetőek voltak a koszorúzás során kialakult apró bizonytalanságok az eredeti forgatókönyvhöz képest módosított részek miatt. Az, hogy a pápa maga helyezte el a koszorút, az egész debreceni pápalátogatásnak talán a legértékesebb mozzanata volt. Ez érezhető volt az istentisztelet során is, hiszen, amikor Kocsis Elemér megemlítette a koszorúzást, hatalmas tapsvihar tört ki a templomban. Debrecen népe nagyon értette mit is jelenthet ez.

A rám bízott feladat érdekes epizódot jelentett az életemben. Később, amikor véget ért az esemény, mi is kaptunk pápai ajándékokat, egy dedikált fényképet a Szentatyáról és egy szép rózsafüzért. Ez a közvetett találkozás olyannyira megszínesítette az életemet, hogy később a Szentatya temetésére, a boldoggá és a szentté avatására is eljutottam. Úgy érzem, hogy rendkívül nagy ajándék, hogy Debrecenben egy szent társaságában lehettünk.

„Fogtuk egymás kezét és néztünk egymás szemébe. Soha nem fogom elfelejteni”

Virág Pál, a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei köztársasági megbízottként, a Nagytemplomi Egyházközség örökös főgondnokaként köszönthette a pápát Máriapócson és Debrecenben is.

„Különös érzés kerített hatalmába, óriási megtiszteltetésnek tartottam, református lévén is, ezt a rendkívüli feladatot. A néhány mondatos köszöntésemet kellő tisztelettel lengyel nyelven tanultam meg. Nem egyszerű a lengyel nyelv. Ezért is örültem annak, hogy Máriapócson a pápalátogatásra érkezve egy kis kápolna árnyékában találkoztam egy olyan pappal, aki Lengyelországban szolgált. Nagyon megörültem, és élve a lehetőséggel felmondtam neki a köszöntésemet, hogy ellenőrizze a kiejtésemet és a hangsúlyt.

Debrecenben a nagyerdőn vártuk a Szentatya érkezését. A köszöntés alatt, amely rövid volt, talán 20 másodperc, fogtuk egymás kezét és néztünk egymás szemébe. Egy nap kétszer is. Szeméből a jóság és a szeretet sugárzott. Soha nem fogom elfelejteni.

II. János Pál pápa az egész magyar néphez jött. A kormányhoz, felekezetekhez a református Nagytemplomba, Debrecenbe. Amit a beszédében mondott azt a koszorúzással egészítette ki. A látogatás a rendszerváltás után volt.

Sokat jártam vidéken, ismertem a magyar embereket, a kínlódó nép mindennapjait, lelki állapotát a pápalátogatás időpontján. Akkor százszámra avattuk az emlékműveket, emléktáblákat a II. világháború hősi hallottaira és az elhurcoltakra emlékezve. Ez volt a magyar nép lelkében az első helyen, amikor a pápa érkezett. II. János Pál pápa öt helyszínen találkozott többszázezer emberrel, akik erőt meríthettek beszédéből, hitvallásából, személyéből. Meggyőződésem, hogy volt, akit a hitében erősített meg, akit a hit útjára indított, vagy a damaszkuszi útra bátorított és sokaknak példát mutatott a testvéri szeretetben.

A beszélgetés végén a közönség soraiból is hozzászóltak, volt, aki személyes élményét osztotta meg a jelenlévőkkel.

A programsorozat további alkalmai:

2021. augusztus 17., kedd – Debreceni Református Nagytemplom

18:00 – Ökumenikus igeliturgia – Debreceni Református Nagytemplom

Az igeliturgián II. János Pál 30 évvel ezelőtt elhangzott beszédét olvassák fel, valamint közösen elimádkozzák a látogatáskor elmondott szentírási részleteket.

19:00 – A Gályarabok emlékoszlopának megkoszorúzása – A Nagytemplom mögötti Emlékkert

2021. augusztus 18., szerda – Debreceni Szent Anna-székesegyház

17:15 – Énekelt rózsafüzér

18:00 – Hálaadó szentmise

A szentmise főcelebránsa: dr. Ternyák Csaba egri érsek (Ternyák Csaba érsek Rómában töltött szolgálati évei alatt 10 éven keresztül volt a Szentatya munkatársa.)

19:00 – Kovács Jenő szobrászművész Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrának megáldása – A székesegyház lépcsőterasza

Kovács Ágnes

Örömhír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. augusztus 16-án, a délutáni órákban Kovács Jenő szobrászművész és munkatársai hozták meg Szent II. János Pál pápa és Csáky Imre bíboros-szobrát a debreceni Szent Anna-székesegyház lépcsőteraszára. Az eseményen jelen volt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és dr. Krakomperger Zoltán általános helynök, plébános is.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye és a debreceni Szent Anna Főplébánia a háromnapos programsorozat kapcsán Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobor állításával is emlékezik a pápa debreceni látogatásának 30. évfordulóján.

II. János Pál pápa első magyarországi – 1991. augusztus 16-20-ig tartó – apostoli útja alkalmával augusztus 18-án Debrecenbe is ellátogatott, ahol ökumenikus találkozón vett részt a református Nagytemplomban és a kiengesztelődés jegyében koszorút helyezett el a protestáns Gályarab-prédikátorok emlékoszlopán a Nagytemplom mögötti Emlékkertben.

Szent II. János Pál pápa életnagyságú, a talapzattal együtt 220 cm-es bronzszobrát Kovács Jenő szobrászművész készítette. A szobrot a Szent Anna-székesegyház lépcsőteraszának jobb oldalán, a Csáky Imre-szoborral szimmetrikusan helyezték el.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szobor belsejébe időkapszulát helyezett el, amelynek tartalma az utókornak jelent üzenetet: az Öröm-hír egyházmegyei újság, a Hajdú-Bihari Napló 1-1 példánya, valamint a szoborállítás adománygyűjtését és a 30 évvel ezelőtti pápalátogatás megünneplésére szervezett háromnapos programsorozatot hirdető plakát 1-1 példánya, továbbá a szobor emeltetéséhez és megáldásához megfogalmazott kísérőlevél.

A Csáky Imre-szobrot 2015-ben, a Debreceni Katolikus Újjászületés 300. évfordulóján állíttatták. A két szobor most egyforma talapzatot kapott, így egy rövid időre a Csáky Imre-szobor is az alkotóművész műhelyébe került a szükséges munkálatok miatt.

Szent II. János Pál pápa szobrának megáldása 2021. augusztus 18-án lesz a 18 órakor kezdődő ünnepi szentmisét követően.

Program:

17:15 – Énekelt rózsafüzér

18:00 – Hálaadó szentmise

A szentmise főcelebránsa: dr. Ternyák Csaba egri érsek (Ternyák Csaba érsek Rómában töltött szolgálati évei alatt 10 éven keresztül volt a Szentatya munkatársa.)

További résztvevők: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános. A protestáns egyház részéről: dr. Fekete Károly református püspök, Asztalos Richárd evangélikus elnök, lelkipásztor, valamint Sípos Barnabás ortodox parókus. Világi méltóságok: többek között Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Papp László Debrecen polgármestere, Gábor István Debrecen főépítésze, valamint más világi és egyházi méltóságok.

A köszöntő beszédek a szentmise befejezése után a templomban hangzanak el.

19:00 – Kovács Jenő szobrászművész Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrának megáldása – A székesegyház lépcsőterasza

A szobor érkezéséről további képeket később helyezünk el.

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Minden ember különleges módon kötődik az édesanyjához, hiszen tőle, rajta keresztül kaptuk Istentől az életünket. Különleges ez a kapcsolat, amelyben a szeretet egy életen keresztül megmutatkozik. Amíg él az édesanyánk, addig kifejezhetjük iránta a szeretetünket, nemcsak anyák napján, hanem mindig kedveskedhetünk neki – kezdte elmélkedését Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök augusztus 15-én, Nagyboldogasszony, a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmise homíliájában.

Az alábbiakban Palánki Ferenc püspök elmélkedését olvashatjuk.

Szent II. János Pál pápa 9 éves korában elveszítette az édesanyját, akkor az édesapja kézen fogta őt és a közeli Mária kegyhelyre, Kalwaria Zebrzydowska-ra  vitte, rámutatott a Mária-kegyképre és azt mondta: „Kisfiam, mától kezdve Ő az édesanyád.”

Máriára mi is úgy tekintünk, mint égi édesanyánkra, hiszen a haldokló Jézus a kereszten őrá bízta János apostolt, és benne mindannyiunkat, vagyis az Egyházat. Ezért mi is fordulhatunk hozzá, mint édesanyánkhoz.

Ezen a napon, Nagyboldogasszony ünnepén az Anyaszentegyház, mi mindannyian az égre nézünk. Kell, hogy legyen égre néző szemünk és égre néző szívünk, mert akkor tudjuk igazán a földi életünk során végezni a mindennapi feladatainkat, ha nem feledkezünk el arról, hogy mi az életünk célja, kifutása és beteljesedése.

Magyar mondás szerint: minden jó, ha a vége jó. Életünk vége a beteljesedés, nem pedig a megszűnés. Mária, amellett, hogy Szent Fiának tökéletes tanítványa volt, elénk élte, megmutatta, mi az ember örök sorsa, mire vagyunk mindannyian meghívva, milyen kapcsolatban lehetünk Jézus Krisztussal.

Szent Ágoston így fogalmaz: Mária először a szívébe fogadta Isten igéjét, üzenetét és azután a méhébe. Mi is fogadjuk Isten tanítását, igéjét a szívünkbe, hogy rajtunk keresztül is megmutatkozzék a szeretete a világban.

Jézust egyik alkalommal nagy tömeg vette körül, és az a hír járta, hogy elveszítette az eszét, ezért az anyja és rokonai elmentek érte, hogy hazavigyék Őt. Üzentek tehát Jézusnak, hogy itt vannak a rokonai. Ekkor Jézus így válaszolt „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?”  Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és testvéreim!  Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.” (Mk 3,33-35).

Vajon mit érezhetett Mária? Ő biztosan jól értette ezt, hiszen Jézus róla beszélt, mert ő volt az, aki a legteljesebb módon teljesítette a mennyei Atya akaratát. Ezért ő különleges kapcsolatban van szent Fiával. A közös nagy mű, a megváltás műve – amelyben Mária jelentős szerepet vállalt – összekapcsolja őket. A teológusok szerint Mária volt a lépcső, amin keresztül Isten belépett ebbe a földi világba.

Mi is lehetünk ilyen lépcsők, ha teljesítjük az Ő akaratát.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság kiérdemesült elöljárója egyik gondolatában arról beszélt, hogy Isten nem vár tőlünk rendkívüli dolgokat, hanem csak egyszerű, csendes, hűséges feladataink teljesítését. Ha megtesszük azt, amit Isten kér tőlünk a hétköznapokban, akkor tanúságot teszünk róla.

„Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45) – kiáltott fel Erzsébet Mária köszöntésére. Isten nekünk is üzen, és azt akarja, hogy a mi életünkben is teljességre jusson a szó, az ige.

A papszentelés szertartásában is elhangzik ez a mondat: „Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned.” Isten minden emberre kimondja azt, hogy legyen teljes benned az a jó, amit elkezdett a kegyelem.

Ehhez kell egy ráhagyatkozás, bizalom. Mária életében éppen ez a csodálatos, hogy ő sem tudta, mi fog történni, mégis ráhagyatkozott Istenre, tudta odaadni magát. Az ő élete nem róla szólt, hanem a Fiáról. Mária-jelenések üzenetei bárhol a világon mindig megtérésre szólítanak fel, Mária Fiához hív bennünket, hogy teljesítsük kérését.

Máriának az élete tehát az Istenre való ráhagyatkozásról szól, soha nem szakadt el Fiától, nem veszítette el a hitét még a kereszt alatt sem, ő akkor is boldog volt. „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” Ez a mondat ott kell hogy legyen a mi életünkben, még a nehéz helyzetekben is, amikor fölemeljük a tekintetünket. Kérjük Máriát, járjon közben, imádkozzon értünk – Seregély István érsek atya szavaival – kétszer: most és halálunk óráján.

Mária így szólt: „Szívem ujjong megváltó Istenemben” (Lk 1,47). Mária szíve a hite miatt ujjong. Mi sokszor szomorú keresztények vagyunk, mert olykor gyenge a hitünk és nem vesszük észre a körülöttünk lévő jót. Mindezt égi édesanyánk látja és segít rajtunk, hogy eljuthassunk az élet teljességére.

Boldogságos Szűz Mária, mennybe fölvett Szűzanya, könyörög érettünk! Ámen.

Az elmélkedést lejegyezte:

Kovács Ágnes

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. augusztus 16., hétfő – Kölcsey Központ Bálterem, I. emelet

17:00 – Filmvetítés II. János Pál pápa debreceni látogatásáról

18:00 – Kerekasztal-beszélgetés II. János Pál pápa debreceni látogatásának jelentőségéről

Ünnepi hangulat fogadta Szent II. János Pál pápát 30 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 18-án délután Debrecenben, a református Nagytemplom előtti téren. A Nagytemplom már a pápa érkezése előtt egy órával zengett a hívek énekétől. Katolikus és református énekkarok külön-külön és együtt testvéri szeretettel énekelve hangolódtak a találkozásra.

A debreceni pápalátogatás hangulatát mi is átélhetjük, valamint részesei lehetünk a 30 évvel ezelőtti ökumenikus találkozónak a Debrecen Televízió által rögzített film megtekintésével az ünnepi programsorozatunk nyitányaként 17:00 órától, a Kölcsey Központ Báltermében (I. emelet).

Ezt követően 18:00 órától kerekasztal beszélgetésen a pápalátogatás szemtanúi osztják meg velünk emlékeiket.

Az ünneplő közönséget köszönti: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

A beszélgetés résztvevői: dr. Fekete Károly református püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott római katolikus püspök, dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus püspök, Vad Zsigmond református esperes, nyugalmazott lelkipásztor, dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus.

A beszélgetést moderálja: Mikos Ákos, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa

Az ünnepi programsorozatunk további alkalmai:

2021. augusztus 17., kedd – Debreceni Református Nagytemplom

18:00 – Ökumenikus igeliturgia – Debreceni Református Nagytemplom

Az Ökumenikus igeliturgia résztvevői: a római katolikus, görögkatolikus, ortodox, baptista, evangélikus és református egyház, a nagyobb felekezetek egyházi vezetőivel: Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök, Bereczki Lajos, a Baptista Teológiai Akadémia megbízott rektora és Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus püspök, aki egy emlékbeszédet fog tartani. Az igeliturgián a 30 évvel ezelőtt elhangzott imádságok, énekek, akkor felolvasott igék, valamint a beszédek egy-egy részletei és egy meditáció fognak emlékeztetni bennünket II. János Pál pápa debreceni látogatására.

19:00 – A Gályarabok emlékoszlopának megkoszorúzása – A Nagytemplom mögötti Emlékkert

2021. augusztus 18., szerda – Debreceni Szent Anna-székesegyház

17:15 – Énekelt rózsafüzér

18:00 – Hálaadó szentmise

A szentmise főcelebránsa: dr. Ternyák Csaba egri érsek (Ternyák Csaba érsek Rómában töltött szolgálati évei alatt 10 éven keresztül volt a Szentatya munkatársa.)

További résztvevők: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános. A protestáns egyház részéről: dr. Fekete Károly református püspök, Asztalos Richárd evangélikus elnök, lelkipásztor, valamint Sípos Barnabás ortodox parókus. Világi méltóságok: többek között Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Papp László Debrecen polgármestere, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Gábor István Debrecen főépítésze, valamint más világi és egyházi méltóságok.

A köszöntő beszédek a szentmise befejezése után a templomban hangzanak el.

19:00 – Kovács Jenő szobrászművész Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrának megáldása a székesegyház lépcsőteraszán

A programra mindenkit szeretettel várunk, a részvétel ingyenes!

***

II. János Pál pápa első magyarországi – 1991. augusztus 16-20-ig tartó – apostoli útja alkalmával augusztus 18-án Debrecenbe is ellátogatott, ökumenikus találkozón vett részt a debreceni Református Nagytemplomban a testvéregyházak képviselőivel.

A helikopterek délután ötkor szálltak le a Nagyerdei Stadionban. A Szentatyát pápamobil vitte a Nagytemplomhoz, ahol a meghívottakon túl a templom előtti téren mintegy ötvenezren vártak rá.

A látogatás évében Debrecen római katolikus közössége a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozott. Az egyházmegye püspöke, Gyulay Endre e látogatás rendkívüliségét – a filmben is elhangzó – üzenetében tőmondataival is nyomatékosította:

„II. János Pál pápa Debrecenbe látogat. Belép a református Nagytemplomba. Imádkozni jön, mégpedig együtt imádkozni. Ő, aki annyit dolgozott a keresztények egységéért, nem akarja elkerülni azokat sem, akik nem a római katolikus egyházba tartoznak. Hitünkben megmaradva, de az Isten és felebaráti szeretetben egy közösséggé forrva imádkozzunk mindnyájan!”

Dr. Kocsis Elemér református püspököt szintén idézték a filmet felvezető gondolatokban: „A múlt legnemesebb alakjai, a református Bethlen Gábor, a katolikus II. Rákóczi Ferenc a vallási türelem jegyében a nemzeti összefogás hívei voltak. De a 19. század végén és e század elején is tudtak eleink a Debrecen és Pannonhalma közötti szivárványhídról beszélni. II. János Pál pápa, aki szeretetével és nyitottságával mindig kezet tud nyújtani a felekezeti korlátok felett, békességet és kiengesztelést hirdet számunkra.”

Fotó: ARTURO MARI

Kovács Ágnes

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye