A Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébánia hívei, Nagy Csaba plébániai kormányzó, egyházmegyénk családreferense vezetésével október 22-én, az őszi szünet kezdetén lelkigyakorlatra indultak Nyírbátorba a Kelemen Didák Lelkigyakorlatos házba.
Az alábbiakban az egyházközség beszámolóját olvashatjuk.
A gyerekek zsivajával hamar megtelt a lelkigyakorlatos ház kertje és folyosói, a szentmisére érkezett hívek pedig meglepetten konstatálták a sok kipirult, ragyogó gyermekarcot, akik mosolyogva ültek vissza padjaikba miután megáldoztak, vagy áldást kaptak a szentmisén.
Péntek este még építkezni is maradt erőnk: mindenki a maga tíz építőkockáját rakhatta hozzá a nagy közös projekthez. Megtanultuk, hogy mindenkire szükség van, hiszen mindannyian hozzáadunk valami egyedit a közös műhöz, megerősödött bennünk az is, hogy türelmesnek kell lennünk, mert a legjobb szándékkal is összeomolhat egy-egy épületrész, de mindig újjáépíthető. Fontos, hogy szurkoljunk egymásnak és megdicsérjük, vagy éppen vigasztaljuk egymást.
A gyerekek így emlékeznek vissza az elmúlt napokra: „Szombaton az elmélkedések közben külön voltak a gyerekek és a felnőttek. Azt nem tudjuk, hogy Csaba atya miket mondhatott a szülőknek, de az biztos, hogy minden szünetben sírva jöttek ki a hittanteremből. Pedig mi nem csináltunk semmi rosszat: fogócskáztunk, sárkányon lovagoltunk, rajzoltunk, bokorban mászkáltunk és bele is ragadtunk, ország-városoztunk, és amikor nem a felnőttek játszottak az építőkockákkal, akkor végre mi is építhettünk. Közelről megnézhettük az oltárt, és énekelhettünk is.”
A szülők pedig így számolnak be élményeikről: „Nagyon vártuk már. Számunkra egy lelki kirándulás volt. Sikerült kiszakadni a hétköznapokból, egy kis időt szánni a lelki dolgokra és a párunkra, amit sajnos az ember a rohanó világban nem mindig tud megtenni. A gyerekek miatt nem kellett aggódni, mert tudtuk, hogy jó kezekben vannak, biztonságban tudtuk őket. Nélkülük nem is mentünk volna el.”
„Megértettük, hogy nagyon fontos a kommunikáció a családon belül is! Ki kell nyilvánítani az érzelmeinket. Nyitott szemmel kell járnunk, figyelve az Úristen iránymutatását, illetve próbálni megérteni a szándékát. Nem csak vicces videókra lehet találni a YouTube-on, hanem igen megható, elgondolkodtató kisfilmekre is!”
„Nagyon lélekre hatóak voltak és mély gondolatokat ébresztettek a Csaba atya által összeállított anyagok. Szomorú, hogy ebben a rohanó világban mennyire nem vesszük észre az értékeket. A hálalevél volt a kedvencem. Döbbenetes mennyi minden van, amiért hálás lehetek a férjemnek. Ennek a levélnek köszönhetően nagyon sok dolgot értékeltem át a közös életünkkel és a jövőbeni terveinkkel kapcsolatban. Egyszer egy lelkigyakorlaton hallottam, hogy Isten a lelkiismeretünkön keresztül szól hozzánk. Ezt most megtapasztaltam.”
„A rohanó hétköznapokban elmegyünk az élet apró örömei mellett. Nem vesszük észre a fontos dolgokat és folyton elégedetlenek vagyunk, pedig mindenünk megvan. A legnagyobb és legfontosabb dolgot veszítjük el úgy, hogy észre sem vesszük egymást és az emberi kapcsolatainkat.”
„Megerősítés volt számunkra a lelkigyakorlat, amely során újra megtapasztaltuk, hogy az idő gyorsan telik és nem mindegy, hogy hogyan éljük le az életünket, mennyire figyelünk a másikra.”
„Nincs kedvenc pillanatom, nagyon szuper volt az egész ott töltött idő!” – osztotta meg élményeit egy résztvevő, de volt, akinek az értékvásárló játék, vagy a hála levél és a hozzá tartozó, kettesben töltött randevú adott maradandó élményt, sokakat megérintettek a kisfilmek, a beszélgetések.
„Számomra az egyik legszebb pillanat az volt, amikor az egyik kisfiú magától mondta, hogy szeretnének András atyának és Robi bácsinak köszönőlapot rajzolni és írni, és megköszönni nekik, hogy itt lehettünk. Kézzel fogható volt a több évtizedet is átérő, nemzedékeket összekötő szeretet, amikor András atya elmondta, hogy boldoggá tette őt aznap a folyosói ablakon kitekintve, hogy látta a szaladgáló, játszadozó gyermekeket.”
„Mi örülünk, hogy itt lehettünk, és hogy más családokat is megismerhettünk. Mindenkit bátorítok, hogy ha lesz legközelebb ilyen alkalom, semmiképp se hagyják ki, mert sokat tanul az ember, és persze találkozhat másokkal is, akik ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Ezek az alkalmak családépítő alkalmak, amelyekből mind a felnőttek mind a gyerekek épülhetnek.”
Istennek legyen hála ezért a hétvégéért! Köszönjük Csaba atyának, hogy ilyen alaposan felkészült, Éva néninek, hogy a gyerekekkel foglalkozott, hálásak vagyunk Babály András atya és Sándor Róbert kántor és mindenes úr vendégszeretetéért, kedvességéért, igazán otthon éreztük magunkat.
Az egész egyházmegyére szeretettel gondolva: a Nyíregyháza-jósavárosi Szent Imre Plébánia családjai
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye