Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„Minden ajándékot egyszer lehet kibontani, mert kibontás során valami sérül rajta. Valódi örömöt pedig annak fog szerezni, aki először kibontja. Ez Isten eredeti tervének a szépsége.”

A debreceni Szent László Domonkos Plébánián október 20-án 18 órától a „Szent II. János Pál Egyesület” meghívására Tiszta szerelem imaestre várták mindazokat – egyedülállókat, házasságra készülőket és házasságban élőket egyaránt – akik számára a tisztaság érték.

Az imaest szentmisével kezdődött, melyet Tokodi László OP atya celebrált, aki gondolatai összegzéseként arra kért mindenkit, hogy törekedjen a szexuális tisztaságra, de ugyanakkor lelkünk, egész lényünk mindenféle bűntől mentes tisztaságára is.

A szentmise után Dr. Márkus Bernadett előadása hangzott el arról, hogy lehetséges-e tiszta szerelem, majd dicsőítő énekek és szentségimádás zárta az imaestet.

Az alábbiakban Dr. Márkus Bernadett előadását olvashatják.

Tiszta szerelem? Lehetséges!

A Szent II. János Pál Intézet Szerelmes levelek kampányában – melyet az egyesület facebook és instagram oldalán olvashatunk napról napra – különböző korú és érdeklődési körű keresztény testvérek írják le gondolataikat a papír alapú, kézzel írott szerelmes levelekről, azok létjogosultságáról, fontosságáról a mai világban.

Mindközül talán egy fiatal szerelmes pár, Kincső és Dani vallomása ragadt magával minket a legjobban. Az ismerkedésük és szerelmük kibontakozása azoknak a – kézzel írott és postára feladott – szerelmes levélváltásoknak volt köszönhető, melyet több mint 3 évig folytattak, mire életükben másodszor, újra személyesen találkozhattak. Írásukat olvasva számos gondolat fogalmazódott meg bennem, melyeket a Tiszta szerelem imaest alkalmával is volt lehetőségem megosztani a debreceni Szent László Domonkos Plébánián.

Feltehetjük a kérdést, szerelem volt első látásra a történetük? Tapasztalatom szerint nem létezik olyan, hogy szerelem első látásra. Hogy miért nem? Mert szeretni valakit azt jelenti, ismered a másikat. Találkozol valakivel, azt hiszed, ismered, és eláraszt a vonzalom. A vonzalomban valóban ott van annak a megérzése, mintha már ismernénk a másikat. Hiszen meglátod a másikban azokat a tulajdonságokat, amiket korábban elképzeltél magadban – hosszú, szőke haja legyen, kedves legyen. Aztán eltelik egy kis idő, vagy kicsit több, és fokozatosan rádöbbensz, hogy ez a személy nem éppen az, akire gondoltál. Jön a levertség, a csalódás, a fájdalom. Nagyon fontosak a megélt érzések, de a szeretet nem egy érzés, hanem az az elhatározás, hogy Isten eredeti tervei szerint cselekszünk és gondolkodunk.

Honnan tudod, hogy ez már szerelem, valódi szeretet? Míg a fellángolás pár napig, hétig vagy néha hónapig tart, és énközpontú, addig az igaz szerelem középpontjában már nem az én áll csupán, hanem sokkal inkább a másik ember. A fellángolás jó dolog, mert Isten fel tudja használni arra, hogy két ember időt töltve egymással, megismerje a másikat, és olyan szerelmi kapcsolat alakuljon ki, aminek a kellemes érzéken túl komolyabb alapjai vannak. Tehát adjunk időt a kapcsolatainknak! Adjunk időt Istennek! János apostol első levelében így írt a szeretetről: ,,Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad, Istenben marad és Isten Őbenne” (1Ján 4,16).

A szeretet erőfeszítésekkel jár, hiszen ha természetesen és könnyen jönne, Isten miért parancsolta volna meg, hogy szeressünk? ,,Szeresd felebarátodat, mint önmagad” (Mk 12, 31), az ellenség szeretetéről még nem is beszélve. „Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük és parancsait teljesítjük” (1Jn 5,2).

Mielőtt a parancs szó hallatára valami negatív érzés, védekezési mechanizmus törne elő bennünk, próbáljuk más oldalról megközelíteni Isten parancsát a tisztaságra vonatkozóan. Isten szeretett gyermekei vagyunk, és mint tudjuk, a gyermekek ajándékok. Mi mind egy-egy ajándék vagyunk. Mi a célja, az eredeti terve az ajándékozónak az ajándékkal? Az, hogy akinek adja, meglepődjön, örüljön, érezze, hogy milyen különleges a másik számára. Azonban minden ajándékot egyszer lehet kibontani, mert kibontás során valami sérül rajta. Valódi örömöt pedig annak fog szerezni, aki először kibontja. Ez Isten eredeti tervének a szépsége.

Jézus értünk mindent és mindenét odaadta. Ő nem elvenni akar a parancsai által, hanem a teljeset, a mindent adni, de úgy ad, hogy tudja mire vágyunk és azt, hogy mire van szükségünk nemcsak a jelen pillanatban, hanem a jövőben is.

Mi kell az örök szerelemhez, ahhoz, hogy akár 100 éves korig is megunhatatlan legyen a másik? Annak a felismerése, hogy Isten képmása ott van a másikban, de ezt ehhez önmagunkban is fel kell tudni ismerni. A szerelem nem teljesedhet ki a házasságon kívül, mivel ott még hiányzik az Isten és a teljes lelki elköteleződés arra, hogy önmagamat ajándékozom a másiknak, és ő magát nekem. Ugyanis a testi kapcsolat Isten nélkül csak egy rendezetlen ragaszkodás, ami káros mindkét fél számára.

Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelében ezt olvashatjuk: ,,A szorongattatás türelmet eredményez, a türelem kipróbáltságot, a kipróbáltság reményt, a remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk, mert Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által” (Róm 5,5).

Kérjük ma is a Szentlélek kiáradását, hogy szítson bennünk tüzet, adjon erőt és bátorságot a kihívásokban. Úgy szereti ma is Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adja értünk, aki megváltotta a szexuális vágyainkat, gondolatainkat, szabaddá tesz és elküldi maga helyett a Szentlelket. Minden keresztvetéskor jusson eszünkbe, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében lepecsételjük imáinkat, kéréseinket. Ez a pecsét legyen mindig a szívünkben.

https://www.janospalintezet.hu/

Dr. Márkus Bernadett

Szent László Plébánia, Szent II. János Pál Intézet, Debrecen

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye