Debrecenben a város hagyományihoz hűen vallási és kulturális értékeket egyaránt felvonultató műsor keretében kezdték el a karácsonyt megelőző várakozást november 28-án, advent első vasárnapján.
Idén a járványhelyzet miatt kisebb közösségi teret választottak az ünneplésre, az egyházi méltóságok, politikusok a Nagytemplom mögötti szakrális téren, az Emlékkertben gyújtották meg az adventi koszorú első gyertyáját. Az Emlékkertben található a protestáns gályarab prédikátorok emlékoszlopa is, amelyet 1991-ben, éppen 30 évvel ezelőtt II. János Pál pápa megkoszorúzott a kiengesztelődés jegyében.
„Az advent a remény életben tartására hívja fel a figyelmet, az élet üres lenne advent nélkül.” A beszédek sorát Papp László polgármester Szent II. János Pál gondolatával kezdte, majd visszatekintett a debreceni pápalátogatást megidéző nagyszabású augusztusi programsorozatra, amelyen a város keresztény közössége együtt ünnepelt. A polgármester kiemelte, emberi és egyházfői nagyságára utalt azzal, hogy személyesen helyezte el a kiengesztelődés koszorúját a gályarabok emlékművén. Ezzel az alázatos gesztussal is gyógyítani akart, kiemelkedő mértékben hozzájárulva ahhoz, hogy a felekezeti feszültségek és küzdelmek okozta sebek begyógyulhassanak.
Ma az első gyertya gyújtásánál megidézhetjük ezt a felemelő pillanatot is, hiszen a koszorú első két gyertyája szimbolikusan ugyanarra a rendíthetetlen hitre és arra a bizonyossággal teli reménységre utalnak, amelyről a pápa beszél.
A remény ma ebben a nehéz időszakban különösen is kapaszkodó számunkra – fogalmazott a polgármester, majd hangsúlyozta, a gyertya a gyógyulás és a járvány elmúlásának lángját hordozza mindazoknak, akik éppen most szenvedik el ezt a betegséget. Éppen ezért az első gyertya lángját elviszik a kórházakba, hogy közvetítsék a hitet, a reményt és a szeretetet, hogy elvigyék a város polgárainak együttérzését mindazokhoz, akik életet mentenek, és akik életét meg kell menteni.
„Szembesülünk a hatalmas és drámai harccal, ami a rossz és a jó, a halál és az élet, a halál kultúrája és az élet kultúrája között zajlik” – idézte ismét a néhai pápát Papp László, de nemcsak hogy szembesülünk vele, hanem mindannyian részesei vagyunk, és feltétel nélkül az élet pártjára állunk – fogalmazott.
„Ki jön az én házamba? Emlékezhetünk gyermekkorunk játékára, amikor édesanyánk, édesapánk karjait kitárva a totyogó gyermeke felé fordult és mi boldogan szaladtunk a karjaikba” – kezdte adventmegnyitó gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök:
„Adventben mi is kitárjuk karjainkat egy kisgyermek felé. Belegondolunk-e abba, hogy ki is az, aki eljön a mi házunkba, aki arra méltatott bennünket, hogy kimutassa és elhozza Isten szeretetét hozzánk, erre a világra. Megdöbbentő és felemelő ez a szeretet.
A római katolikus hajnali szentmiséken a rorátékon énekeljük: „Ébredj ember mély álmodból! Megszabadulsz rabságodból” – Ébredj, vagy legalább álmodj valami nagyot, emberhez (és Istenhez) méltót. Aztán ha mégis fölébresztett a kegyelem, váltsd valóra az álmot! Az első igazi adventi álmot a Szentírás szerint Jákob álmodta, hogy van egy létra az ég és a föld között. Mi keresztények tudjuk, hogy ez a létra Jézus Krisztus. Az Ő eljövetele óta van Közvetítő. Van összeköttetés Isten és ember között, a Lét forrása és az esetleges létező között.
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás! Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” (Weöres S.) – Jézus, a létra, Ő bennünk is összeköti az eget a földdel.
Az Isten emberré lett. Az idők előtt létező Isten a történelem egy meghatározott pontján kicsiny emberré lett, hogy összekösse földi, véges életünket az isteni, örök élettel. Felé kell most kitárni karjainkat, szíveinket.
Nagyon sok gondolkodó elfogadja, hogy van Isten. De a kereszténység Istene önkinyilatkoztatása egy új Isten-képet mutat. Isten meg akarja élni a világ szenvedését testileg is. Hozzánk jön, vállalja létünket, kínlódásainkat, szenvedéseinket. A szeretet Istene nem tehet mást, minthogy vállalja a sorsközösséget azokkal, akiket szeret.
Vajon megérte? Ez nem logikus! Hát nem! Ez több! Ez nem az értelem logikája, hanem a szívé. „A szívnek megvannak a maga útjai, melyet az ész nem ismer.” (Pascal). Szent Pál apostol pedig így fogalmaz, „Ő, aki gazdag volt, értünk szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjunk” (2Kor 8,9).
A filippiekhez írt levelében pedig ezt olvassuk: „Ő, mint Isten, Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez, mint zsákmányhoz ragaszkodjék, hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot öltött. és hasonló lett az emberekhez....” (Fil 2,6)
Ha valaki az anyagi lét szintjéről nem tud felemelkedni, abból soha nem lesz szellemi, még kevésbé lelki ember. Vannak, akik a testet csodálják, sőt istenítik, mintha szellem nem volna. Vannak, akik a szellemet, az észt dicsőítik, mintha bölcsesség nem volna. Mert minden szeretet-megnyilvánulás Isten megnyilvánulása, hiszen „Isten a szeretet” (1Jn 4,16). A világ összes gazdagsága, összes szellemi alkotása nem ér annyit, mint egy pohár víz, melyet szeretetből adtak. Az egy másik világ. Jézus éppen ezért testesült meg, hogy ez a másik világ, az Isten világa belénk szálljon, a mi szívünkbe is. Hiszen a szív bölcsessége a szeretet” – hangsúlyozta Palánki Ferenc megyéspüspök, majd egy imával zárta gondolatait:
Urunk, Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy az idei advent során is megerősíted bennünk a hitet, a reményt és a szeretetet! Köszönjük, hogy eljöttél a házunkba, a szívünkbe! Köszönjük, hogy kegyelmedből megkezdett örök életünk van, melyet nem vehet el semmilyen vírus, semmilyen körülmény! Dicsőség és hála ezért néked! Ámen.
Az ajándékműsor fellépői, az ORT-IKI Báb- és Utcaszínház, a Pendely Énekegyüttes-család, Varga Klári, Jászai Mari-díjas színművész és Tordai Zoltán zenész az ünnepi beszédek között hozták egyre közelebb a több száz fős ünneplő közönséghez a várakozás kezdetének hangulatát. Pásztorimát mondott Medgyesi Gergely.
A gyertyagyújtás előtt további beszédet mondtak: Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája és Püski Lajos, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.
Az ünnepi műsor után, Heit Lóránd zenekarának és a Hortobágy pásztorainak kíséretével, az egybegyűltek átsétáltak az Emlékkertből a Nagytemplom elé, ahol ünnepélyesen felgyulladtak a város fényei.
Idén több mint 202.000 fényforrást szereltek fel a városban, a karácsonyfát a főtéren pedig 16.500 égő díszíti. A korábban megszokott díszek mellett a Dósa nádor téren újdonságként fénykúp ajándékdobozokkal és gömbkanapé várja a látogatókat.
Az ünnepi alkalmat újranézhetjük Papp László Debrecen polgármestere Facebook-oldalán,
https://www.facebook.com/drpappl
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye