A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Debecen-Nyíregyházi egyházmegyei utótalálkozóját rendezték meg november 6-án, Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. A nap vendége Fábry Kornél atya, a NEK főtitkára volt, aki jelenlétével, előadásával, valamint az ünnepi szentmisén tartott elmélkedésével gazdagította a találkozót.
Közel két hónap telt el a szeptember 5-12-ig tartó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus óta, az események mégis elevenen élnek emlékeinkben, feledhetetlen nyomot hagyva bennünk. Az utótalálkozóra sokan eljöttek, hogy megoszthassák élményeiket egymással, közösségeikkel.
A találkozó főszervezője és moderátora dr. Krakomperger Zoltán püspöki helynök atya volt.
A gyülekezési időben a kongresszus eseményeiről az egyházmegyei hívek, közösségek, intézmények részvételét bemutató videó-bejátszások, fotók felidézték az ott megélt örömöt, meghatódottságot, a Jézussal való találkozás közösen megélt kegyelmi élményét, majd lélekben is elcsendesedve köszöntöttük a szentségi Jézust.
A szentségimádást Palánki Ferenc megyéspüspök atya vezette, aki a közös imádság után házigazdaként üdvözölte a jelenlévő híveket, lelkipásztorokat és mindenekelőtt Fábry Kornél atyát, megköszönve neki és munkatársainak az Eucharisztikus Kongresszus megrendezését, lebonyolítását.
Püspök atya háláját fejezte ki a Jóisten különleges kegyelméért, hogy átélhettük ezt az eseményt, amely talán már a mi életünkben nem fog megismétlődni itt Magyarországon. Ezért is jelent óriási kegyelmet, hogy részt vehettünk ezen a nemzetközi keresztény találkozón. A főpásztor azt is különlegesnek tartja, hogy a világ jelenlegi helyzetében, a járványhelyzetben talán mi magyarok voltunk az a nemzet, ország, ahol ezt meg tudtuk rendezni, megajándékozva ezen találkozás élményével a világ keresztényeit.
Fábry Kornél atya előadásában a kongresszust megelőző előkészületekről is szólt, képekben visszatekintett az eseményekre számokban is kifejezve azokat, valamint megosztott olyan kulisszatitkokat, érdekességeket, amelyek a kongresszus különlegességét, egyediségét is igazolják.
Az előadás itt visszanézhető.
A találkozó tanúságtételekkel folytatódott, amelyeket ITT olvashatunk. Ezt követően Palánki Ferenc megyéspüspök atya ünnepi szentmisét mutatott be, amelyen részt vettek a közösségeikkel érkező lelkipásztorok is. A szentmise homíliáját Fábry Kornél atya tartotta.
„Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogyha majd elfogy, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba” (Lk 16,9). Jézusnak ez a mondata helyre teszi a világhoz való hozzáállásunkat, amelyben a cél és az eszköz olykor összekeveredik. Ezzel a mondattal azt fejezi ki, hogy amit kaptunk, azzal éljünk mások javára. Mi mást jelenthetne ez, mint azt, hogy amink van, azzal másokat szolgáljunk. Ki lesz a mi barátunk? Aki szeret bennünket – kezdte elmélkedését Fábry Kornél atya, majd az irgalmas szamaritánus példabeszédére emlékeztetett, amelyben a magyar fordítás úgy teszi fel a kérdést: ki volt a felebarátja a pórul járt embernek, a görög fordítás pedig úgy fogalmaz: ki lett a felebarátja…? Mert azáltal lett a felebarátja, hogy jót tett vele.
Amikor Jézus arra hívja fel a figyelmünket, hogy szerezzünk magunknak barátokat a hamis mammonból, azt mondja, hogy ránk vannak bízva a föld kincsei, szét van osztva köztünk és nem vagyunk a tulajdonosai. Máshol Jézus azt mondja, adjatok és ti is kaptok. Ez egy olyan izgalmas játék, amit érdemes kicsiben elkezdeni. Ha kicsiben hűek vagytok, nagyot bíznak rátok. (ld. Mt 25,21) – utalt a Szentírásra Kornél atya, majd saját tapasztalatával is megerősítette ezt: Egyetemista volt, amikor egyik szentmisén úgy érezte, Jézus szól hozzá, és arra érzett késztetést, hogy anyagilag is rábízza magát, így a perselybe tette az ösztöndíjának több mint a felét. Másnap ugyanezt az összeget visszakapta egy másik forrásból. Természetesen nem minden esetben kell így döntenünk, hiszen vannak ránk bízottak, akikről gondoskodnunk kell - fogalmazott.
Pál apostol Rómába készülve, levelében megdicsérte az ottaniakat, akik életük árán is befogadták a keresztény közösségeket, és megköszönte, hogy gondoskodtak róluk a hamis mammonból. Kornél atya itt arra utalt, hogy mi is erre kaptunk meghívást. A kongresszus sem jöhetett volna létre országunk vezetőinek nagylelkűsége nélkül. Sokaknak szereztünk barátokat Magyarország és az Egyház számára, mert olyan találkozást éltek át, amit lehet, hogy az ország vezetői segítsége nélkül ilyen színvonalon nem tudtunk volna megrendezni – tette hozzá és arra is rámutatott, hogy a kongresszust ünnepként éltük meg.
Az ünnep mindig pazarló. Megehetünk egy hamburgert is, de van, amikor fehér asztalnál kell megadnunk a módját egy-egy történésnek, eseménynek. Jézus erre bátorít bennünket: Amink van, abból éljünk a többiek számára. Ez nem pusztán anyagi lehetőséget jelent. Akár szellemi tulajdonnal, ügyességgel, fizikai segítséggel, egy mosollyal is megszépíthetjük mások életét, de egy imát is képes bárki elmondani, ha van hite, és így barátokat szerezhet. Igazából ezzel válik teljessé az életünk.
Sok vallás egoista, ezzel szemben a kereszténység az egyetlen vallás, amely altruista, másokért élő vallás. Jézus maga mondja: „Az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon” (Mk 10,45).
A NEK főtitkára Böjte Csaba atya gondolatára utalt, aki úgy fogalmazott, az anyagi javak olyanok mint a trágya, ha egy kupacban marad büdös lesz, ha szétszórjuk a szántóföldre, abból élet fakad.
„Jézus arra hívott bennünket, hogy mindaz a kincs, amit kaptunk az Eucharisztikus Kongresszuson vigyük tovább, osszuk meg másokkal. Igen, találkoztunk Jézussal Budapesten, a nevében gyűltünk össze. Ne felejtsük el, hogy másokért élő emberek vagyunk, a forrásunk pedig, maga Jézus Krisztus.
Éljünk a Krisztustól kapott ajándékainkkal, szerezzünk barátokat neki és magunknak, hogy a szeretet országa épüljön köztünk és tetteinkben, szavainkban felismerjék, hogy Jézus tanítványai vagyunk” – fejezte be elmélkedését Fábry Kornál atya.
A szentmisén a társszékesegyház éneklő közössége, a Bárdos Lajos Vegyeskar szolgált, vezényelt Gebri József.
A NEK utótalálkozó agapéval zárult. Hangulata újabb különleges élményt adott a résztvevőknek. A közös ima, ünneplés lélekben visszavitt bennünket a keresztény világtalálkozón megélt, a nagy Egyház közösségének megtapasztalásához. Több százezren nem lehettünk, de sokan voltunk, és újra átélhettük a mostmár teljes bizonyossággal megélt Jézusi mondatot: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye