Több éves felújítási munkálat után a római Szent István Ház ismét megnyitotta kapuit, és mintegy négyezer négyzetméteren, hatvan szobával, százhúsz fő befogadására alkalmas közösségi terekkel, parkolási lehetőséggel, hatalmas kerttel várja a Rómába tartó zarándokokat, vendégeket.
A Szent István Ház története
Szent István királyunk a pápától neki küldött korona mellé annak idején azt a lehetőséget is megkapta, hogy zarándokházat emeljen a Szent Péter-bazilika szomszédságában. Évszázadokkal később, 1776-ban, amikor VI. Piusz kezdeményezte a Szent Péter-bazilika átépítését, a templom bővítésének útjában állt a zarándokház. Az épület fejében ekkor hétezerötszáz scudo összegű kártalanítást kaptak a magyarok, ennek kamataiból kellett volna biztosítaniuk a Rómába érkező zarándokok szállását. Az elképzelés azonban nem vált be.
Az egykori ház emlékét ma tábla őrzi a Szent Péter-bazilika sekrestyéjének külső falán.
1946-ban Mindszenty József hercegprímás levélben kérte, hogy címtemploma, a Santo Stefano Rotondo-bazilika lehessen a magyarok temploma, amit a sajátjuknak éreztek Szent István ottani kápolnája miatt. A templom mellett lévő kolostor egykor a magyar alapítású pálos rendé volt, a bíboros itt szeretett volna zarándokházat létesíteni. A történelem viharai azonban ezt a kezdeményezést is elsodorták. 1927-ben létesült Róma belvárosában a Római Magyar Akadémia, amelynek második emeletén megkezdte működését a Pápai Magyar Intézet. A magyar papok a pápai egyetemeken képezhették tovább magukat. Hazánk szovjet megszállása, a kommunista hatalomátvétel után a második emelet lakói azonban nemkívánatos személyek lettek, mozgásukat a házon belül ellehetetlenítették.
1964-ben Magyarország és a Vatikán részleges megállapodást kötött, ekkortól újból érkezhettek növendékek az intézetbe, viszont az „emigráns papoknak” távozniuk kellett.
Egy beszélgetés során értesült erről a Genfben élő Fáy Erzsébet, aki hosszú éveken át ápolta Oliver Duncan angol lordot, s aki a lord halála után örökölte annak vagyonát.
Fáy Erzsébet fölajánlotta: ha az emigráns papok telket szereznek Rómában, ő vállalja, hogy olyan méretű házat építtet nekik, amely a Rómába érkező magyar zarándokok befogadására is alkalmas lesz.
A Pápai Magyar Intézet két távozó vezetője, Zágon József és Mester István a Szent István Alapítvány nevében telket vásárolt, amelyre sikerült felépíttetniük a házat.
1967. augusztus 20-án szentelték fel a Szent István nevét viselő épületet, amely az emigráns papoknak otthona, a Rómába igyekvő híveknek pedig zarándokháza lett.
Tavaly májusban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megvásárolta a Szent István Házat, üzemeltetését továbbra is a Szent István Alapítvány látja el, amelynek elnöke Dr. Németh Norbert, aki egyben a Pápai Magyar Intézet rektora, az MKPK ágense.
A Szent István Ház a római magyar közösség, ezen keresztül pedig az Olaszországi Magyar Katolikus Misszió központjává is vált, szolgálva a római magyar közösség összejöveteleit. Ezt a célt szolgálja az itt található mozi, színházterem vagy a bár, ahol kötetlen beszélgetésekre is sor kerülhet egy-egy kulturális vagy teológiai program után.
További tervekről Németh Norbert rektor atyával és Tardik Sebestyénnel, a Szent István Ház igazgatójával készült interjúban olvashatunk:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-istvan-alma-megujulva-varja-zarandokokat-es-utazokat-szent-istvan-haz-romaban
A Szent István Ház honlapját itt található: https://cssroma.katolikus.hu/
A felújított Szent István Házat Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke áldotta meg 2021. szeptember 25-én az épület kápolnájában bemutatott ünnepi szentmisén.
Az ünnepi szentmiséről szóló tudósításról itt olvashatunk: https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-zarandok-hiteben-megerosodve-terhet-haza-megaldottak-felujitott-romai-szent-istvan-hazat
Forrás: Magyar Kurír; www.cssroma.katolikus.hu
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye