Így élte meg 2021. július 3-án a kora esti órákat a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébánia egyházközsége, amikor plébániai kormányzójuk, Nagy Csaba atya meghívását elfogadva ünnepeltek Csaba atya tíz éves papsága, primíciájának tizedik évfordulója és 35. születésnapja alkalmából.
Csaba atya meghívására kedves szüleivel, testvérével és családjával együtt ünnepelt – és ahogy beszédében mondta -, az ő nagy családja: az egyházközség és munkatársai.
Csaba atya hálaadó imádsága után közösen énekeltük el az ő legkedvesebb liturgikus énekét: Magasztalja lelkem az én Uramat. https://www.youtube.com/watch?v=Vn6_38FcggE&t=46s. Ezt követően meglepetések sora várta az ünnepeltet. Az egyházközség nevében Joó Ferenc akolitus, mindenki Feri bácsija saját versével köszöntötte lelkipásztorunkat, majd Kovács István intézményvezető helyettes, mindenki Kokó tanár ura mondta el egy nemrégiben olvasott történetből kiindulva, hogy miért lehetünk hálásak tanárként, gyermekként, munkatársként, szülőként a pásztori kézért, ami utánunk ér, ha elkóborolunk, vállon vereget, buksikat simogat, segítséget nyújt, megölel, kezet szorít, áld, és értünk való imádságra kulcsolódik össze. Konzili Ignác kollégiumvezető úr Weöres Sándor Tíz lépcső című költeményének feldolgozását énekelte el egyfajta atyai jótanácsként, és hálából a kollégiumban való állandó rendelkezésre állásért.
Erre a szép délutánra egy zenekar és énekkar állt össze a művészeti iskolánk, a családkórusunk, a tantestületünk és az egyházközségünk tagjaiból. Pálhegyi Dávid Áldás című szerzeménye közben Csaba atyát mindenki személyesen is köszönthette. Éltek is az ünneplők a lehetőséggel, 15 percig szólt a gyönyörű ének és zene: https://www.youtube.com/watch?v=2MDXEyrzsB8&t=141s
A meghittség, a szeretet és a hála hangulatát tovább fokoztuk a „meglepetés számmal”, Csaba atya kedvenc világi énekével, a Kólóval (szöveg: Sztevanovity Dusán, zene: Presser Gábor): https://www.youtube.com/watch?v=PeGgpkNfwSI&t=2s. Leírhatatlan élmény volt az a szeretetet, egység és öröm, amit megtapasztaltunk a templomunkban, az Úr Jézus jelenlétében. Az ének után pedig nem lehetett nem eltáncolni a Kólót, aminek a sorai igaznak bizonyultak számunkra: „Amikor a banda ezt a kólót játssza, mosolyog az Isten, és közénk áll egy táncra. Akármilyen nyelven beszélnek a szentek, lehet, hogy a végén ők is beneveznek.” https://www.youtube.com/watch?v=RthoN
Szöveg és fotó: A Szent Imre Plébánia közössége
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye