Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„40 napja Urunk születésének örömünnepét ültük, és ma van az a boldog nap, amikor arra emlékezünk, hogy Jézust Szűz Mária és Szent József bemutatta a templomban. Ő ezáltal látszólag csupán az ószövetségi törvényt teljesítette, voltaképpen azonban hívő népével találkozott. Azok a jámbor öregek, akik a Szentlélek késztetésére a templomba mentek, és ott szintén a Szentlélektől megvilágosítva felismerték az Urat, örvendező lélekkel tettek tanúságot róla. Hozzájuk hasonlóan minket is a Szentlélek gyűjtött egybe…”

Gyertyaszentelési szertartással kezdődött Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, a megszentelt élet napja február 2-án, a debreceni Szent Anna-székesegyházban, ahol Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét az egyházmegye területén működő és szolgáló szerzetesek jelenlétében.

A jelenlévő papok és szervezetesek együtt imádkoztak újabb papi és szerzetesi hivatásokért, hálát adtak meghívásuk kegyelméért, újra felajánlva életüket Isten szolgálatára.

Ferenc püspök homíliájának kezdetén először is örömét fejezte ki azért, hogy a megszentelt élet napján újra együtt ünnepelhetnek a szerzetesekkel. Szent II. János Pál pápa ezen napról megfogalmazott üzenetére utalva kiemelte, a megszentelt élet napján hálát adunk a szerzetesi élet ajándékáért, amelyet bemutatunk, hogy a hívek is jobban megismerjék ennek az életformának az örömét, erejét, végtelen ajándékát, amely arra buzdíthat minden hívő embert, hogy ha nem is ebben az életformában, de megszentelt életet akarjon élni.

Ezt az ünnepet Szent II. János Pál pápa rendelte el 1997-ben.

A gyertyaszentelés után, a hagyomány szerint a szerzetesek az oltár elé viszik a gyertyákat, jelképezve a személyes áldozatukat, hivatásukat, mintegy újra felajánlva önmagukat – fogalmazott a főpásztor, majd Selma Lagerlöf, Vándorfény című novelláskötetének címadó írásáról beszélt.

A Vándorfény egy keresztes lovagról szól, aki bátor vitézként Jeruzsálem visszafoglalása után elsőként lépett a Szentföldre, ezért megengedték neki, hogy a Jézus sírjánál égő mécsesről meggyújtsa a gyertyáját. Elhatározta, hogy bár hosszú fáradságos út áll előtte, de a vándorfényt hazaviszi a Szűzanyához a firenzei dómba. Az út során nehéz volt megőriznie a gyertya lángját, és amikor célba ért, azt mondta, azért sikerült mégis megtartania azt, mert semmi másra nem figyelt, csak a lángra.

Ilyen a megszentelt élet hivatása is – emelte ki a püspök atya. A szerzetesek semmi másra nem figyelnek, csak arra a tűzre, amelyet Isten gyújtott meg a szívükben. Ez pedig az Ő jelenlétének az öröme. Isten meghívta őket arra az életformára, amelyben teljesen átadják magukat, hogy a szeretet tüze lobogjon szívükben, és semmi másra ne figyeljenek, csak az Ő jelenlétére.

Nagy a világ zaja, annak kísértése, hogy kettéválasszuk a lelki és testi életünket. A lelki életünkben imádkozzunk, szentmisén vegyünk részt, de a hétköznapi életben, amely kinek-kinek a szolgálati helyét jelenti, oda ne vigyük mindig magunkkal az Istent. Nagyon nagy kísértés ez. De csak akkor tudjuk igazán őrizni a lángot, teljesíteni hivatásunkat, ha figyelmünk Isten jelenlétére összpontosul.

Ehhez kell igazán virrasztó lelkület. Embernek talán ez lehetetlen, de Isten csodájával képessé tesz minden meghívottat arra, hogy virrasszon, figyeljen a lángra, annak örömére, hogy Ő itt van közöttünk.

Ez a szerzetesek hivatása. Először lenni, majd azután tenni. Létükkel is hirdetik az örömhírt, Isten szeretetét, prédikálnak, majd a szavaikkal bölcs tanácsokat adnak, másokat segítenek, szomorúakat megvigasztalnak. Ez abból az isteni kapcsolatból forrásozik, amelyet ők életfogytiglan, életük minden pillanatában megélnek. Mert akkor, amikor élik a lelki életüket, egyben a teljes életüket is élik.

Ezt köszönjük az egyházmegyénk területén is élő és szolgáló szerzeteseknek, akik iskolákban, szociális otthonokban, kórházakban, templomokban szolgálnak, hirdetik Isten igéjét, szeretetét.

Adja az Úr, hogy egyre többen megérezzék, felfogják, hogy milyen csodálatos dolog, ha valakinek a szívében fellobban a hivatás lángja, és Istennek adja a teljes életét, amely igazi boldogságot jelent. Vigyázzunk a lángra, a hivatásra, örömre, így vigyük a szívünket Isten elé! – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén összesen hét szerzetesrendnek, közösségnek a tagjai összesen 21 fővel szolgálnak:

Szent Kamill Leányai – Ajak,

Kamilliánus Rend – Nyíregyháza,

Segítő Nővérek – Nyíregyháza

Szent Orsolya Rend nővérei – Kisvárda,

Vianney Testvérek a Tisztuló Lelkekért krisztushívők egyházmegyei jogú hivatalos társulása – Pócspetri,

Boldogasszony Iskolanővérek – Debrecen,

Szent Domonkos Rend – Debrecen.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye