A 779 éve született Árpád-házi Szent Margit példáját állította az egyházközség hívei elé Papp László plébános, az újszentmargitai római katolikus templom búcsúi ünnepén január 17-én. A királylány példát adott a másokért vállalt engesztelésre – kezdte ünnepi prédikációját Papp László, az egyházközség plébánosa.
Amikor megfogant édesanyja méhében, sorsdöntő és nehéz korszakot élt a magyar nemzet. Apja, IV. Béla és akik életben maradtak, menekültek Dalmáciába, hogy menthessék, ami menthető.
Ekkor született meg a felajánlás gondolata a király és felesége lelkében, hogy Istennek adják engesztelő ajándékul születendő gyermeküket. Margit olyan áldozat lett, amilyennel nem minden nemzet dicsekedhet szentjei sorában. 1270-ben halt meg. Szentté avatására csak 1942-ben került sor (79 éve), ez a tény is igazolja, hogy ma is tanulhatunk tőle, megértve és követve a másokért vállalt engesztelésben.
Székely Bertalan: Szent Margit zárdába lép
(falfestmény a pécsi székesegyházban)
Az áldozatot vállaló keresztény nemcsak a maga által okozott károkat akarja jóvátenni, hanem mások bűneiért is vezekelni akar. Korunkban, amikor mindenki menekülni akar a szenvedésektől és nehézségektől, talán idegenül hat ez a fajta lelkület. Ám amikor annyian elszakadtak Istentől, mint napjainkban, nem tehetünk mást, mint védőszentünk nyomába lépünk és hittel vállaljuk életünk szorgos munkájának áldozatát. Nemde ez az újszentmargitai maroknyi katolikus közösség feladata is? – tette fel a kérdést a plébános.
Hogyan tudunk másokat is közelebb vezetni Istenhez, ha nem a nap mint nap hősiesen vállalt, csendes áldozatvállalásunkkal.
A szentmise végén Szent Margit közbenjárását kértük a litánia elimádkozásával.
Árpád-házi Szent Margit életéről itt olvashatunk: https://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-szent-margit-szuz-2020
Újszentmargita az egyeki Szent József plébánia társegyházközsége. A templomot 1895-ben építették Árpád-házi Szent Margit tiszteletére.
A települést Szent István adományozta az egri püspökségnek, de 1241-ben a tatárok elpusztították, az iratok megsemmisültek, ezért 1261-ben az egri püspökség oklevélben erősítette meg birtokjogát e terültet fölött. A középkori templom helyét 1952-ben régészeti kutatásokkal hitelesítették. A falu neve a középkori templomának védőszentjére, Antiochiai Szent Margitra utal. Bakócz Tamás (1492-97) egri püspök, esztergomi érsek (1501) Szentmargitát az Egri Káptalannak adományozta és száz éves református birtoklási megszakítással – káptalani birtok maradt 1945-ig. 1863-ban a káptalan a pusztaszentmargitai uradalmi épületében felállított egy házi kápolnát, 1889-ben felépítette a paplakot, és 1891-ben önálló plébániát létesített (előzőleg Polgár fíliája volt). Első plébánosa Frank Károly. Az 1863-ban létesített kápolna helyett a káptalan 1893-94-ben új templomot építtetett, melyet Árpád-házi Szent Margit tiszteletére 1895 szeptemberében áldották meg Árpád-házi Szent Margit tiszteletére.
A Szent Margit főoltárkép F. Sajósy Alajos (1836-1901) festőművész alkotása. Az orgona 1895-ben készült Angster József és fia pécsi gyárában. A hangszer egy manuálos, tizenegy regiszteres. 1895. augusztus 4-én a soproni harangöntőktől származó két új harangot helyeztek el a templomban, az egyiket Szűz Margit tiszteletére /439 kg/, a másikat Szent Tamás apostol tiszteletére /248 kg/. Előtte egy haranglábon álló 1773-ból származó mintegy 120 kg-os harang jelezte a szentmisék kezdetét. A templomot 1975-ben, majd 1995-ben renoválták. Az új liturgikus tér kialakítása 1975-ben történt Borsos János plébános idején. Az 1889-ben épített plébánia épületet 2002-ben Gáspár Mátyás egyeki plébános tataroztatta. Az épületet jelenleg az egyházközség bérleményként hasznosítja. Újszentmargita 1947-ben alakult önálló községgé a Polgárhoz tartozó Pusztaszentmargita és más tanyák egyesítéséből. 1998 óta Egyek látja el.
Sándorné Csuhai Edit
egyeki Szent József plébánia
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye