Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A kormány visszaállította a rendkívüli jogrendet Magyarország egész területére, november 4-én, szerdán hatályba lépő veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Tapasztaljuk, és látjuk az adatokból, hogy a tavaszi hónapokhoz képest sokkal rosszabb a helyzet, egyre nagyobb a bizonytalanság az iskolákat érintő kérdésekben is.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő tíz köznevelési intézmény mindennapjait is meghatározza a COVID-19 vírus elleni védekezés, a félelem, a bizonytalanság.

Az iskolákban uralkodó hangulatról, intézkedésekről, várható változásokról Türk Lászlót, az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Felügyelete) oktatásszervezési főigazgatóját kérdeztük.

– Milyen a hangulat az iskolákban?

– Az ősz kezdete talán soha nem töltötte el mindannyiónkat (tanárokat, diákokat, szülőket, fenntartókat) olyan várakozással és izgalommal, mint az idén. Fél év szünet után alig vártuk a viszontlátást, a közösségi élményt, és bár volt bennünk félelem a vírus visszatérése miatt, fontosabbnak éreztük azt, hogy végre újra a „rendes” oktatásra koncentráljunk. A szünet előtt érződött a fáradtság és kimerültség nemcsak a kollégákon, hanem a gyerekeken is. Megterhelő helyettesíteni, megterhelő aggódni a társunk egészsége miatt, megterhelő azon dolgozni, hogy az otthon maradt diákok és kollégák is valahogyan visszakerüljenek a vérkeringésbe. Továbbá tájékoztatni kell a megbetegedésekről a népegészségügyet, az EMMI-t, a fenntartót. Ettől függetlenül érződik, hogy valamennyi intézményünk alkalmazotti közössége azon dolgozik, hogy mehessen tovább a nevelő-oktató munka, hogy ne kelljen digitális oktatásra átállni. Köszönet illeti valamennyi munkavállalónkat.

– Az őszi szünetben, mint arról hírt adtunk, az egyházmegyénk köznevelési intézményeiben is elvégezték a nagytakarítást, fertőtlenítést a járvány terjedésének megfékezése és az oktatás zavartalan biztosítása érdekében. Milyen gyakorisággal történik később a fertőtlenítés, mit tesznek a technikai dolgozók nap mint nap?

– A nagytakarítást az őszi szünetben valamennyi intézményünkben elvégeztük. A fertőtlenítés célja a járvány terjedésének megfékezése és az oktatás zavartalan biztosítása. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye mint fenntartó mindent megtesz, hogy a járványügyi előírásoknak megfelelő környezetet teremtsen a mindennapok során. Fontosnak tartottuk továbbá, hogy az iskoláinkban a szünet alatt is sor kerüljön ismételten egy alapos nagytakarításra, fertőtlenítésre. Ehhez az állam biztosított fertőtlenítőszereket. Ugyan erre a nyári szünethez képest most kevesebb időnk volt, de hatékony munkaszervezéssel megoldottuk, és hétfőtől a tiszta intézmények várták vissza a tanulóinkat. Ezután is mindent megteszünk, hogy a hagyományos munkarendben tudjuk folytatni az oktatást, nagy hangsúlyt fektetve a fertőtlenítésre is. Naponta az órák alatt a folyosókat, mosdókat, korlátokat, kapcsolókat fertőtlenítjük, míg szünetekben a tantermek, csoportszobák ablak- és ajtókilincseit, billentyűzeteket vírustalanítjuk. A kisvárdai intézményünkben a honvédség is közreműködött a fertőtlenítés folyamatában. Ezúton is köszönöm valamennyi intézményünk technikai személyzetének ezt az emberfeletti munkát.

– A maszk gyakorlatilag munkaeszközzé vált, mind a pedagógusnak, mind a gyermekek részére.

– A tanév kezdete óta a pedagógusaink tájékoztatják a gyerekeket és a szülőket a járvány terjedése elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedésekről és a saját maguk, valamint mások járványtól való megóvásának fontosságáról. A gyerekek nem egyformán értelmezik ezeket a dolgokat, s ebben a témakörben igen nagy felelősség hárul a szülőkre is. A gyermekeknek tudniuk kell, hogy ez nemcsak egy szabály, hanem a védekezés egyik fontos tényezője is, mások egészségének a megóvásában játszik kiemelt szerepet. Amennyiben a szülő építő jelleggel és ésszerű módon közelíti meg a kérdést, a gyerek számára egyértelmű a megfelelő hozzáállás szükségessége.

– Míg tavasszal – szinte egyik napról a másikra – az ország összes oktató-nevelő intézményében időlegesen bevezették az online oktatást, addig most – a súlyosabb helyzet ellenére –, talán a legvégső esetben választják ismét e módszer alkalmazását. Angliában pl. általános karantént vezettek be, de az iskolák a megszokott módon élik életüket.

Mi ennek az oka? Nem jól debütált az online oktatás, vagy a közösségek életében okozott nagy károkat ez a fajta távolság?

– Napról napra újabb és újabb kihívásokat kell megoldanunk. Például, hogy miként tudjuk a járványhelyzetnek megfelelően megtartani intézményeink rendezvényeit és a korlátozások ellenére is megőrizni ezek értékét. A tavaszi karanténidőszakra visszagondolva azonban minden nehézség ellenére is jobb helyzetben vagyunk, hiszen legalább találkozhatunk a gyerekekkel. A személyes találkozás nagyon fontos véli ezt pedagógus, tanuló, szülő egyaránt. Ha ezt nézzük, akkor örülhetünk, hogy ezt a tanévet el tudtuk kezdeni, és nem kellett eddig visszatérni egyöntetűen a tantermen kívüli, digitális oktatásra. A digitális munkarend egyébként már nem olyan, mint tavasszal volt, csak addig tart, amíg szolgálja az adott közösségben azt a célt, hogy a koronavírusos diák által ne terjedjen a kór, a megfertőzött diáktársak ne adják azt tovább.

– Egyházi fenntartású intézményekről lévén szó, az egyházmegyének van-e jogköre arról dönteni, hogy online oktatást vezet be? Milyen protokollt kell követni, ha nem országos döntésről van szó, de a területünkön felmerülne ennek a szükségszerűsége?

– Ahogy az ország valamennyi köznevelési intézménye, mi is a minisztérium által kiadott eljárásrendet követjük, valamint az intézmények által elfogadott Intézkedési terv alapján végezzük a feladatainkat. Nem a fenntartó hatásköre, hogy tantermen kívüli, digitális munkarendet rendeljen el. A fenntartó szerepe, hogy segítse az intézményeket ebben a helyzetben. Éppen ezért minden héten online intézményvezetői értekezletet tartunk, melyen megbeszéljük a tapasztalatokat. Útmutatást, iránymutatást adunk egymás számára a hatékony döntéshozatalhoz. Az egyházmegye által fenntartott intézményekben jelenleg 5580 fő gyermeket oktatunk, nevelünk. Jelenleg egyetlen osztályunkban, csoportunkban sincs elrendelve tantermen kívüli digitális oktatás. Nem kimagasló a tanulói hiányzásunk sem, intézményenként változó 3-8 % között mozog.

– A betegség elszenvedése mellett talán a félelem az, ami nagy kárt tud okozni különösen az ember mentális életében. Az intézményekben vannak-e közös imaalkalmak, ahol a járvány megszűnéséért imádkoznak a pedagógusok, gyermekek? Hogyan segítenek ebben a lelkivezetők?

– A lelkivezetők személyes jelenléte elengedhetetlen. A közös imaélmények fontosságát emelném ki. Valamennyi intézményünk csatlakozott a világméretű imamozgalomhoz (Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért!), akik bizalommal, hittel és szeretettel fordulnak az Irgalmasság Anyjához. Köszönet és hála ezért a mögöttünk hagyott időszakért. Sokan dolgoztak nagyon sokat azon, hogy az intézményeinkben a napi folyó munka jól szervezett legyen. Miközben követjük a vezetők és az operatív törzs intézkedéseit, mi magunk is utasításokat adunk ki és protokollokat módosítunk, a helyzethez igazítva mindennapjaink eljárásait, lelkileg és érzelmileg bástyákat és kapaszkodókat keresve.

Hogy meddig tart majd ez a helyzet, s mit hoznak a következő napok, hetek, hónapok? Ma ezt nem tudjuk megmondani.

Talán teljesen lehetetlen helyzetek is lesznek/voltak. S az is előfordulhat, hogy még ettől keményebb kihívások várnak majd ránk. De a kihívás egyben lehetőség is. Imádkozunk azokért, akik értünk munkálkodnak minden áldott nap, akikre most halmozott teher hárul! Imádkozunk, hogy az Úr adjon bölcsességet és bátorságot mindannyiónk számára!

Hittel és szakértelemmel tesszük a dolgunkat, ami a tőlünk telhető legjobbat adja tanulóinknak. Kívánok ehhez sok erőt, bölcsességet, kreatív ötleteket, és sok pozitív élményt, örömteli megtapasztalást is, mert ezek a rendkívüli idők egyben váratlan lehetőségek is a szeretetre, emberségre, áldozathozatalra!

Kovács Ágnes

sajtóreferens

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye