Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Szent István király ünnepén, augusztus 20-án, kettős ünnepet ült a debreceni Szent István egyházközség. Templombúcsút tartottak, a szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be, amelyen megáldotta a templom felújított orgonáját.

A debreceni Szent István egyházközség 1997-ben kapta a 2 manuálos 19 regiszteres pneumatikus orgonát Németországból, amelyet Ferencz József egri orgonaépítő bontott le, és változtatás nélkül épített fel a templomban. 23 év után az orgona felújítása a pneumatika késése, a templom szélsőséges klímája miatt történt repedések és a belső festés következtében keletkezett porosodás miatt vált szükségessé – tájékoztatott bennünket Géczy István, a debreceni templom kántora.
A munkálatokat Paulus Frigyes orgonaépítő végezte, aki optikai elektromos vezérlést, Setzer-kombinációt, játékrögzítést, új fúvómotort épített be. Felújította a játszóasztalt, a szélládákat, a hibás sípokat, a fúvóművet, valamint teljes tisztítás, intonálás, hangolás történt.

Palánki Ferenc megyéspüspök, miután megáldotta a felújított orgonát, a szentmise homíliájában Szent István király életszentségét, a legnagyobb magyar példáját állította a jelenlévők elé. A főpásztor elmondta, amikor Kossuth Lajos Széchenyi Istvánt a legnagyobb magyarnak kijáró tisztelettel övezte, Széchenyi ezt visszautasította, mondván, a legnagyobb magyar Szent István király volt.

A legnagyobb magyar Széchenyi István szerint Szent István volt

Ma a legnagyobb magyart ünnepeljük, aki Árpád fejedelem népének Európában tekintélyt, az egész világegyháznak pedig példát adott életszentségével – fogalmazott a főpásztor, majd a magyarság jelentésére helyezve a hangsúlyt, feltette a kérdést: Mit jelent számunkra a magyarságunk? Nem sok ember van hazánkban, akinek ősei valóban Árpád népével együtt telepedtek le a Kárpát-medencében, és csak magyar vér folyik az ereiben. A magyarság nem vér, hanem döntés, eszmeiség, gondolkodás, életvitel kérdése, és ebből nem hiányozhat a kereszténység sem. A magyarok már a honfoglalás előtt találkoztak a kereszténységgel. István király tudatosan döntött Jézus Krisztus mellett, amely nem politikai érdekből történt – fogalmazott a megyéspüspök, majd utalt az István a király című rockoperára, amelynek befejező részében a koronázást követően István király így szól: „Veled, Uram, de nélküled”. Ez azt jelenti, hogy a király csak politikai megfontolásból választotta a kereszténységet országának, és Istennek nincs köze a néphez, az életünkhöz. De a keresztény Szent István ezt biztosan nem mondta.

„Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet” (Péld 4,23)

Az első magyar királyunk sziklára, vagyis Krisztusra építette az életét, családját, nemzete jövőjét. Benne megvalósult a kereszt, amely őt Istennel összekötötte, és az Ő országát építve szervezte, formálta a földi hazát, hogy népének jövője legyen.
István király a magyar szentek közösségéhez tartozik – folytatta beszédét Ferenc püspök. – Ő az, aki kijelölte az utunkat, fontosnak tartva, hogy személyes életpéldájával állandó kapcsolatban legyen Istennel: „Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet” (Péld 4,23). A fiához, reményei szerinti utódjához, Szent Imréhez intézett intelmeit, ugyanezen meggyőződésből fogalmazta meg. Mert „Az igaz ember útja, mint a hajnal pirkadása, egyre világosabb, míg fényes nap nem lesz” (Péld 4,18). Mi úgy tekintünk az életünkre, hogy az örömmel teli születésünk után elérkezünk életünk csúcspontjára, onnan pedig már csak lefelé haladunk. Az igaz ember élete nem ilyen.

Az igaz ember élete folyamatos emelkedés, olyan, mint a hajnal hasadása, reggel fényes, délben fényesebb, este a legfényesebb

A székelyek az estét napszentületnek mondják, mert valami véget ér, szentségre, teljességre jut el – hangsúlyozta a megyéspüspök.
Szent István élete is ilyen volt. Teljes bizonytalanság, kilátástalanság vette körül, nem tudott hová fordulni, mert egyetlen földi reményét, fiát veszítette el. De az isteni remény megmaradt szívében, ezért fölfelé, Istenbe kapaszkodott, így a legjobb megoldást választva országunkat felajánlotta a Boldogságos Szűz Máriának, és ez a döntés meghatározza az életünket.

„Hol vagy, István király?” – „És ti hol vagytok, most magyarok?”

A szentek példaképeink, segítenek, bátorítanak bennünket. „Hol vagy, István király?” – énekeljük vágyakozva a katolikus magyarság egyik néphimnuszában, látva az ő példáját. Ha együttműködünk Isten kegyelmével, Szent István segít rajtunk. Ha ő feltenné a kérdést: „És ti, magyarok, hol vagytok most? Azon az úton, amit kijelöltem a Szent Jobbommal?” Erre mit válaszolnánk?

Mindannyiunknak el kell gondolkodni azon, hogy az Isten által kijelölt úton járunk-e? Ennek megfelelően teljesítjük-e a hivatásunkat, napi kötelezettségeinket, mert ha igen, akkor az életünk végig fényes lesz. Vannak hibáink, bűneink, gyenge, gyarló emberek vagyunk, de a szentek ebben is példát adnak, mert nekik sikerült, így nekünk is sikerülni fog.

Legyen az életünk Istenhez méltó, és akkor lesz igazán emberhez méltó is

Szent István példáját követve építsük sziklára az életünket, amely maga Krisztus! Legyen az életünk Istenhez méltó, és akkor lesz igazán emberhez méltó is. Krisztus megélte az igaz emberi életet. A szentek amennyiben megvalósították Krisztus életét, annyiban lettek szentek. Így tekintünk Szent István királyra is. Arra törekedjünk, hogy meglegyen az alap, amire építhetjük személyes, családi, közösségi életünket, országunkat, nemzetünket, világunkat, és akkor fogunk azon az úton járni, amelyet Szent István kijelölt számunkra.

Mert ahol az Isten dicsősége, ott a mennyország. Ha bekapcsolódunk a magyar szentjeink közösségébe, az Istent dicsőítő közösségbe, akkor énekünkkel, orgonajátékunkkal, hangszereinkkel a mennyországot éljük meg.
Szent István segítsen bennünket, hogy életünkkel magasztaljuk Istent, teljesítve hivatásunkat, küldetésünket, amelyet Szent Jobbjával kijelölt számunkra! – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A szentmisén orgonán közreműködött Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész és Géczy István, az egyházközség kántora, valamint a templom kibővített kórusa Kiss Csaba vezetésével.
A szentmise végén a püspök atya megáldotta az új kenyeret, melyből mindenki részesült, megkoszorúzták a templomkertben található Szent István szobrot. A templombúcsú  szeretetvendégséggel ért véget. 

Másnap 21-én, pénteken szakmai napot tartanak a templomban, ahová kántorokat, orgonistákat, zenészeket és növendékeket várnak. A szakmai kérdésekre Kovács Szilárd orgonaművész válaszol. A résztvevők közelebbről is megismerkedhetnek az orgonával Szakács György lelkész és Sárosi Dániel orgonaművész vezetésével. A háromnapos ünnep záró alkalmán, 23-án 18.00 órától pedig Kovács Lilian és Repka Sára énekművészek közreműködésével dr. Karasszon Dezső orgonaavató koncertjén vehetünk részt.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye