Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

15 éves az Öröm-hír újság- Írásaink az egyházmegyei újságból

Nyírbátor Római Katolikus Minorita Temploma páratlan kincseket őriz a falai között. Kivételes művészeti értéke sok helyi lakos előtt is szinte alig ismert.
Az egységes berendezést alkotó közel háromszáz éves kora-barokk műalkotások – az Eperjesen készült Krucsay-, a Pócsi-, a Lőcsén készült Pieta-, a Szent Anna mellékoltár, a templom szentélyét kitöltő főoltár és a szószék – páratlan művészeti értéket képviselnek.

A nyírbátori gótikus stílusú, egyhajós, teremtemplomot Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni a család ősi fészkén 1480-ban. Kelemen Didák minorita szerzetes áldozatos szolgálatával maga is építője volt a templomnak. Ettől az időtől kezdve éltek itt minorita szerzetesek. Közel 100 év múlva a templomot és a kolostort felgyújtották, kifosztották, a templom alatt lévő kriptákat is feldúlták. 130 év után 1717-ben Kelemen Didák, Erdélyből származó minorita szerzetes kezdte meg a templom helyreállítását, a munkálatok 1725-ig tartottak. A kriptákat is rendbe hozták, oda csak a kiváltságosak temetkezhettek, amit az 1717 utáni feljegyzések is tanúsítanak. A Felső-Tiszavidék apostolának is nevezett szerzetes a katolikus vallás üldözésének idején a lerombolt templomok helyett új templomok és iskolák építését szorgalmazta.

A templom oltáraitól témájában és kivitelezésében is különbözik a hármas csoportból álló, tíz jelenetben harminc szoborral Krisztus szenvedését bemutató Krucsay- (Passió) oltár. Cselekménysorozata az Olajfák hegye jelenettel indul, a bal oldali konzolon az Ostorozás, jobbról és balról fent Jézus megcsúfolása látható, míg középen az Ecce homo jelenete. Itt Pilátus török turbánt, díszes kaftánt visel. Az Ostorozó katonák kuruc kori pitykegombos ruhába öltözött poroszlók. Az Ecce homo alatt helyezték el az építtetők Krucsay János és Pogány Borbála címerét. Az Ostorozással átellenben a keresztre vitel látható, míg lent, az oltár jobb sarkán a keresztrefeszítés. Az oltár liturgikus központjában a kálvária áll. A predella mélyén a halott Jézus fekvő szoboralakja látható.

Az oltárt nem mindennapi története szerint Nádfőy Krucsay János, kisvárdai várkapitány, Magyarország utolsó pallosjogú ura, földesúr és felesége, Pogány Borbála építtette engesztelésül 1731-ben. Krucsay János 1700-ban feleségül vette a nála jóval fiatalabb Tolvay Borbálát. Krucsay János II. Rákóczy Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. 1711-ben a fogságból hazatéve, felesége, Tolvay Borbála hűtlenségének híre várta. Haragjában és keserűségében feljelentette feleségét, és halált kért a fejére, rövid idővel a kivégzés előtt Krucsay megbocsátott a feleségének. 16 évvel később, 1727-ben Borbála asszony ismét hűtlen lett a férjéhez, és a korábbi halálos ítélet emlékei miatti félelmében a rádi minorita kolostorba menekül. (Rád az Ondova és a Latorca összefolyásánál, a Zemplén déli részén fekszik.) Krucsay egy kis civakodásra hivatkozva Jósvay Ferenc kisvárdai plébánostól kért segítséget, hogy menjen el és hozza ki az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki 11 nap után kijött a kolostorból. Ám a fegyveresek azonnal elfogták és az 1727. december 17-ei közgyűlésen Krucsay János halált kért felesége fejére. A tárgyaláson Jósvay plébános tiltakozását fejezte ki, amiért Krucsay félrevezette, és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását is. A várkapitány azzal védekezett, hogy a plébános kiforgatta a szavait, és a felesége önként hagyta el a kolostort. A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták. A férje ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének, kimondták a halálos ítéletet, és a kisvárdai vár bástyáján Borbálának fejét vették. Krucsay János nem egészen 3 hónapon belül a nála 28 évvel fiatalabb Cseby Pogány Borbálát elvette felségül, ami azt a gyanút keltette, hogy ez az ismeretség régóta fennállhatott. Boldogságát azonban hamarosan beárnyékolta a súlyos lelkiismeret furdalása a fiatal feleségének a halála miatt. Engesztelésül az akkori feleségével megbíztak egy eperjesi mestert a Passió-oltár elkészítésére. Krucsay János valószínű azért éppen Nyírbátorban állíttatta a Passió-oltárt, mert a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugsággal, és mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák éppen akkor kezdte meg a templom újjáépítését, így ennél jobb helyet nem talált az oltárnak. A Passió-oltárt már 1729-ben elkezdték építeni. Krucsay János második házasságkötése után 14 évre, 1741. június 18-án hosszas szenvedés után meghalt. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozták fel, és végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik

A templommal egybekötött minorita rend kolostora az ’50-es években a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam kezébe került, kivéve 5 szerzetesi szobát, amely hosszú ideig plébániaként működött. Minorita szerzetesek 2002 óta nem tartózkodnak Nyírbátorban. A kolostor épületét jelenleg megyei fenntartású múzeumként tartják számon.
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2011. május 14-én ünnepi szentmisében újraszentelte a „Hit és egészség turisztikai projekt keretében felújított nyírbátori Római Katolikus Minorita Templomot, és felszentelte a templomhoz tartozó Kelemen Didák Lelkigyakorlatos és Közösségi Házat.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye