Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök által – 2019 advent I. vasárnapján – megalapított Szent László Imaszövetség tagjai májustól a világosság rózsafüzér titkaival haladnak tovább mindennapi imáikban, amit egyházmegyénk papjaiért, valamint új papi és szerzetesi hivatások születéséért ajánlanak fel. Június hónapban a hívek a világosság rózsafüzér második titkát: „Aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét” (Jn 2,1-12) elmélkedik át.

A Szent László Imaszövetséghez folyamatosan csatlakoznak, ennek keretében jelenleg több mint ezren fohászkodnak nap mint nap a papi hivatásokért, első csütörtökönként pedig szentségimádáson vesznek részt.
Ferenc püspök 2020 májusában elhangzott üzenetében így fogalmazott: „Az imádság, különösen ezekben a nehéz időkben összeköt bennünket, megérezhetjük, hogy egy közös családhoz tartozunk. Bátorítok továbbra is mindenkit, hogy csatlakozzon ehhez az imaszövetséghez, merjük meghívni a körülöttünk élőket is.”

Szent II. János Pál pápa a megválasztásának évfordulóján, 2002. október 22-én írta alá a Rosarium Virginis kezdetű apostoli levelét, melyben újra felhívta a figyelmünket a rózsafüzér-imádságnak a fontosságára és azt újabb, a világosság rózsafüzér titkaival bővítette ki:

1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
2. aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét,
3. aki meghirdette Isten országát,
4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét,
5. aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát,

Az alábbiakban Németh István atyának a világosság rózsafüzér második titkáról szóló elmélkedését tesszük közzé:

„Aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét” (Jn 2,1-12)

Miért is nyilvánította ki Jézus az ő isteni erejét a kánai menyegzőn? Azért, hogy az embereknek jó legyen. Jézus nem akarta, hogy a kánai esküvő utáni mulatság romba dőljön. Azt szerette volna, hogy az emberek – akiknek éppen elfogyott a boruk – tovább tudjanak mulatni, és ezért lépett közbe isteni erejével.

Ez a jézusi erő nem csak Kánában mutatkozott meg. Ez csak az első ilyen elbeszélés volt, a jézusi mű halad tovább, Jézus mind a mai napig meg akarja mutatni isteni erejét, nekünk, embereknek, hogy jól menjen a sorunk.

De milyen is Jézus isteni ereje?

Az isteni erőre nagyon fontos mennyiségi és minőségi utalásokat találunk az evangéliumi elbeszélésben.

Hat kőkorsó volt ott, mindegyik két-három mérős. Egy mérő 39,39 litert jelent, tehát egy korsó legalább 80 liter volt, de akár 120 literes is lehetett. Jézus óriási mennyiségű vizet változtat át borrá. Ő nem kérdezte meg az embereket, hogy mennyi lenne nektek elég a lakodalomhoz. Jézus nem szűkmarkú, nem csak annyit ad, amennyi éppen elég lenne a boldogságunkhoz, hanem túlcsorduló mértékben adja a javait.

A bornak a minősége sem volt utolsó. A történet megjegyzi, hogy nagyon jó bor volt a kőkorsókban. Jézus nemcsak a lehető legtöbbet, hanem a lehető legjobbat is szeretné adni nekünk.

Ugyanilyen az isteni erő a mi életünkben is. Az Isten nem szűkmarkú akkor, mikor a kegyelmet osztja, ő igazán bőkezű, és nem csak valamilyen jót szeretne nekünk nyújtani, hanem a lehető legjobbal szeretné betölteni az életünket.

A történetben pedig ott volt Jézus anyja, Mária is, aki közbenjárt, szólt Jézusnak, hogy elfogyott a bor – ha így megy tovább, akkor kellemetlen lesz a násznépnek. Jézus anyja közbenjár a kánaiakért, hogy jó legyen nekik.

Kérjük mi is a Szűzanya közbenjárását az életünkben, különösen akkor, amikor nem mennek olyan jól a dolgaink. Segítségével talán mi is meg tudjuk majd tapasztalni Isten bőkezű és tökéletes közbenjárását az életünkben, és fel tudjuk fogni az igazi jelentőségét annak az isteni erőnek, amit Jézus Kánában kinyilvánított.

Németh István atya/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Paolo Veronese, Kánai menyegző – Drezda, Királyi Képtár