Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Tekintettel a kialakult járványügyi helyzetre a Fatimai Engesztelő Imaestet csak az egyházközség részvételével tartják meg a mátészalkai ráczkerti Szűz Mária Szeplőtlen Szíve-templomban május 13-án. A következő alkalmak nyilvánosabbá tételéről még nem született döntés.

A hagyomány szerint májustól októberig, Szűz Mária fatimai jelenésére emlékezve — minden hónap 13. napján — Mátészalkára, a ráckerti-templomba érkeznek a hívek az egyházmegye településeiről és határon túlról is, hogy együtt fohászkodjanak égi Édesanyánkhoz.
Ezen alkalmakon a hívek a Loretói litánia után népi engesztelő imákban fohászkodnak a Szűzanyához, hozzá szóló énekükben kéréseiket is megfogalmazzák, majd parakliszt imádkoznak (görögkatolikus könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához). Ezután a jelen lévő papok rózsafüzért vezetnek, és az alkalom ünnepi szentmisével, gyertyás körmenettel zárul.
Az imaestéket Heidelsperger István helyi plébános vezeti.

A hagyomány szerint az első imaesten a megyéspüspök mutat be ünnepi szentmisét, ezt követő alkalmakon pedig a meghívott vendég atyák.

A fatimai engesztelő imaest sorozat immár huszonnégy éves hagyomány Mátészalkán. A fatimai Mária-kegyszobor másolatát 1947-ben készítették el, azóta e vándorszobor többször is körbejárta a világot. A volt szocialista országokba 1994-ben jutott el először: tavasszal Szlovákiában fogadhatták a hívek százezrei, majd hazánkba érkezett.
Az 1994-es fatimai gyermekzarándoklaton százhúsz magyar fiatal vett részt, ők hozták el a szobrot Seregély István akkori egri érsekkel együtt a Malév különgépével. A vándorszobrot június 11-i megérkezésétől október 13-ig sok magyar településre elvitték, köztük Mátészalkára is. Fogadása után egy fatimai Szűzanya-szobrot helyeztek el a város ráckerti templomában, majd az akkori plébános, Miklós Dezső megszervezte és rendszeressé tette az engesztelő imaesteket.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye