Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A képen: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök 2019. október 28-án Fatimában, a Jelenések kápolnájánál nemzeti zarándoklat keretében bemutatott szentmisén ünnepélyesen felajánlotta a Szűzanyának az budapesti rendezésű 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

1917. május 13-án a portugáliai Fatima közelében a Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen a Szent Szűz megjelent három pásztorgyermeknek, a tízéves Lúcia Santosnak és unokatestvéreinek, a kilencéves Franciscónak és a hétéves Jacinta Martónak. A Szűzanya imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. Így is történt ez októberig minden hónap 13-dik napján (kivéve az augusztust, amikor a jelenés 19-én történt, mivel 13. napján a gyerekeket kihallgatás miatt fogva tartották).

A Fatimai Boldogságos Szűz Mária ünnepére a 2018. december 31-én elhunyt Seregély István érsek atya gondolataival emlékezünk, aki 2017. november 29-én, a fatimai események százéves évfordulóján , Nyíregyházán, a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye papi rekollekcióján a Fatimai Szűzanya ünnepéhez fűződő gondolatairól tartott előadást, amelyet írásos formában az Öröm-hír egyházmegyei lap olvasóival is megosztott:

Sokan vannak, akik az 1917. évi fatimai események százéves évfordulóján – jelentős anyagi áldozatot vállalva – zarándokútra keltek Fatimába. Számos magyarországi megemlékezés is történt; ehhez a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye is csatlakozott. Hálát adok az Istennek, hogy a 100 éves eseménynek elég korán a hatása alá kerültem, aminek emlékét aztán a rózsafüzér-imádkozásom tartott éberen. A centenárium megünneplésének előkészületei 2010-ben XVI. Benedek pápa fatimai látogatásával kezdődtek. Érdemes fölidézni a nagy teológus pápa szavait, melyeket a repülőgépen az újságírók kérdésére mondott Fatimáról: Ha egy jelenés nem csupán egy, az adott személy képzelő erejéből születik, hanem – mint Fatima esetében is – valóban a Szűz Máriától van, tehát természetfölötti, akkor jelentős az üdvösség szolgálatában.

A Szűzanya szívesen közvetíti fiatalokkal a világnak az üzeneteit

Az igaznak bizonyult jelenés egyrészt történelmi, természetfeletti tény, másrészt üzenet is, tartalma viszont a kiválasztott vagy kiválasztottak saját adottságaiba becsomagolva kerül nyilvánosságra. Érdekes, hogy a Szűzanya szívesen közvetíti fiatalokkal a világnak az üzeneteit. A jelenés az idő múltával történelmi igazolást szokott kapni. Az elmúlt 100 év alatt nem volt olyan időszak, amikor a világ történései fel ne ébresztették volna a keresztény emberben a fatimai üzeneteket. Az igazolt üzenet nem része az üdvösséghez szükséges hitletéteménynek, de része az üdvösséget szolgáló Gondviselésnek.
Amennyiben a jelenés tartalma, üzenete párhuzamos az általános kinyilatkoztatással, akkor az üdvösség egészének a szolgálatában áll. A magánkinyilatkoztatás elfogadása soha nem feltétele az üdvösségnek. A centenárium évében erre a fatimai tényre és üzenetre emlékezünk, sőt, mint ahogyan XVI. Benedek pápa mondta, a fatimai jelenések ténye és üzenetének hatékonysága a XX. század végével sem zárult le. Az Egyház és a világ további alakulásának is eligazításául szolgálhat. A jelenés alapján mindig várhatók megpróbáltatások. Ezek nem jelentenek újat, hiszen – az Egyház az Úr szava szerint – mindig szenvedni fog. Az Isten földi népének folyamatosan szüksége lesz megtérésre, imádságra és megbocsátásra, amelyek a lelkiségünket, magatartásunkat kell, hogy befolyásolja.

Az esemény mint tény

Nincs már élő tanú. Csak leírásokra hagyatkozhatunk. Az tény, hogy 1917. május 13. és október 13. között Szűz Mária hat alkalommal jelent meg a Portugália közepén fekvő, addig ismeretlen Fatima község közelében, Aljustrelben három, bárányokat őrző kisgyereknek. (Lúcia Santos 11, és két unokatestvére, Francisco 9 és Jacinta Marto 7 évesek, sem írni, sem olvasni nem tudtak, és korán részt kellett venniük a mindennapi munkában.) A kb. 500 méter átmérőjű „Cova da Iria!” (Béke völgye) legelőin tartózkodtak állataikkal, amikor egy törpe tölgy felett láttak egy mindenkinél szebb, fehér ruhába öltözött hölgyet, ma már tudjuk, hogy a Szűzanyát, aki a jelenések végén a Béke, később mint a Rózsafüzér Királynőjeként mutatkozott be. A látnokok beszámolója veszélyes volt, amit a szülők sem fogadtak el. Ezen fölül az akkori portugál, ateizmust favorizáló, világi hatalom képviselői azonnal támadást intéztek ellenük.
Az Egyház – szokásához híven – kellő idő után 1922-ben először a három gyerek, majd Lúcia elbeszélésére támaszkodva vette vizsgálat alá Fatima ügyét, melynek eredményeként világméretűvé vált a Fatimai Szűzanya látogatásának ténye, igazsága. Voltak természetfeletti előjelei a hat jelenésnek (az angyal jelenése egy, a ma is számon tartott kútnál és a Cabeço nevű helyen. Szobor is őrzi emlékét.)

A jelenések kívülállók előtti igazolását a „napcsoda”és a betegek csodás gyógyulásai is megerősítették

Amikor a látnokok az első jelenés után beszámoltak élményükről, teljes ellenállásba ütköztek. Csak természetfeletti erővel, az Úristen kegyelmének erejében voltak képesek hitelesen és rendíthetetlenül tanúskodni a történtekről. (Viscount de Montalvo tárgyilagos följegyzései) A jelenések kívülállók előtti igazolását a gyerekek által öt hónappal előbb bejelentett „napcsoda” képezte. Később a fatimai betegek csodás gyógyulásai is hozzájárultak a hitelesség igazolásához. (L. Gonzaga da Fonseca könyvében olvashatók: Fatima. Üzenete ma is időszerű. Márton Áron Kiadó, 2002) Ugyanakkor igazolásnak tekinthető, hogy a jelenések nyomán – a Szűzanya szándéka szerint – a három gyerek önmegtagadó, engesztelő életet vállalt.

Lúcia a „kiválasztott”

A három látnok közül az események után Francisco és Jacinta 1918 decemberében megbetegedtek spanyoljárványban. A szövődmények sok szenvedését szívesen vállalták a gyermek látnokok. Francisco 1919. április 4-én otthonról, Jácinta pedig 1920. február 20-án a lisszaboni Stefánia kórházból ment az égbe, ahogy a Szűzanya nekik megígérte. Ezután Lúcia egyedül maradt, mint élő tanú. Mivel ő „kiválasztott”, ezért a továbbiakban először (1921) a portói Dorottya nővérek házába költözött. Itt járta ki iskoláit. Majd néhány évet a spanyolországi Vilarban, illetve Tuy-ban töltött. A Szűzanya ott is többször megjelent neki, és azt kérte, tartsanak ájtatosságot öt egymást követő szombaton: imádkozzák a rózsafüzért, elmélkedjenek a titkokon, gyónjanak és áldozzanak, hogy a Mária Szeplőtelen Szíve ellen elkövetett bűnöket jóvátegyék. A Szűzanya sürgette első szombat megszentelését, Oroszország fölajánlását. Lúcia 1948-ban belépett a sarutlan karmelita rendbe „Maria Lucia, de Jesu et Immaculatum Cor” néven és a coimbrai Szent Teréz-kolostorban élt haláláig. Később többször is ellátogatott Fatimába: 1946-ban, 1967-ben, 1981-ben is ott járt, hogy a jelenésekről készülő képek munkálatait segítse. Lúcia nővér 2005. február 13-án hunyt el Coimbrában, életének 98. évében. Türelemmel viselte súlyos keresztjét. Sírja Coimbra után, ma már a fatimai bazilikában van, és a boldoggá avatása is elkezdődött. A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a kis pásztorgyerekre. Lúcia sokáig nem beszélhetett a titkokról, majd a Szűzanya engedélyezte azok lejegyzését (pokolról, háborúról, pápáról). Ezt követően az 1940-es években püspöke utasítására leírta azokat. Ezek ma már, Páter Kondor Lajos SVD jóvoltából magyarul is olvashatók „Lúcia nővér: a Fatimai üzenet felhívásai” címen).

Mi történt a fatimai események után?

A családok és a hívek csak a papok bátorítása nyomán merték elfogadni a gyerekek beszámolóit. Ezt erősítette meg – és amely egyben a nép előtt is igazolta Fatimát –, az október 13-i napcsoda, annak mintegy 70 000 tanúja volt. Az ellenséges hatósági „koncepciós” vizsgálatot csak Isten erejével tudták elviselni a gyerek-látnokok. A sajtó is csak csalásról beszélt, merényletek ismétlődtek a látomás helye és épületei ellen. Az egyházi vizsgálat 1922-ben kezdődött el. Végül is az Egyház Portugáliában, majd Rómában is tényként fogadta el az események természetfeletti voltát. A portugál püspökök irányítása alatt a vizsgálat után a jelenés tényét elfogadták. 1928-ban letették a mai bazilika alapkövét, de a Lisszaboni pátriárka csak 1953-ban szentelte föl azt. 1936-ban fölajánlották Portugáliát Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Ez időben Portugália lelkisége teljesen átalakult.
Gyakorló keresztény életük hirdetői voltak az egyre növekvő fatimai zarándoklatok résztvevői. A Cava da Iriai-völgyben megvásárolták az 500 méter sugarú területet, és fölépült a merényletek miatt végül vasbeton vázas, ma is álló jelenési kápolna. Itt található a kegyszobor. Az egykori, zarándokok által hamar szétszedett törpe tölgy helyén, ahol a jelenés történt, egy alacsony oszlopon (golyóálló) üveg védi az ismert, szép kegyszobrot. 1937-ben a leiriai püspök levelet írt XI. Piusz pápához, beszámolva az addig történtekről. Kérte Oroszország fölajánlását és az első szombat megszentelését és fölajánlását Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Ez idő tájt Lucia (1940) a már fogadalmas szerzetesnővér, püspöke bátorítására, XII. Piusznak írt hasonló témában levelet.

A fatimai események hatására Portugália már 1936-ban ünnepelte a Szűzanyát pápai üzenettel

Ugyancsak a 25. éves évforduló évében, 1942-ben, a világháború közepén, a tragikus órában, Rómában, XII. Piusz pápa az egész világot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta föl. Ez egyben ennek a kultusznak jóváhagyása is volt. A háború után koronázták meg a jelenés szobrát. Ez idő tájt kezdődött a fatimai szobor ismert világjárása is. Nálunk is járt, a gyerekzarándoklat végén hoztuk magunkkal 1994-ben. Portugáliában – a kezdeti ellenállások után – a fatimai kultusz növekedett. Egyesületek alakultak, engesztelő imakörök jöttek létre még a húszas évek folyamán. Újság is indult. Az ország lelkisége láthatóan megjavult. Szinte minden évhez új események kapcsolódnak. Számon tartották a csodás gyógyulásokat is. Az egyházmegyében és Portugália egészében megállíthatatlanná vált a zarándoklás. Ekkor jelent meg a „Fatima a lelki élet teljhatalmú családi tűzhelye” című, hivatalos elismerést jelentő körlevél. Érdekesség:

A pápa is látta a "napcsodát"

Az Assumptio kihirdetése után, a vatikáni kertben a pápának része volt a napcsoda látványában 1950. november 1-jén délután. Szent II. János Pál ellen 1981. május 13-án követtek el merényletet a Szent Péter téren. A szent pápa a fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót. Egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.” A Szűzanya kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget. Ezt megismételte 2003-ban Rómában, a fatimai szobor előtt térdelve.

Fatima üzenete életünk számára

A fatimai üzenet lényegében az emberiség megtérését sürgeti. Ez tökéletesen egyezik az Úr Jézus Krisztus nyilvános működését összefoglaló evangéliumi fölhívással: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). Minden egyéb ezzel függ össze az üzenetben. Rá kell jönnünk, hogy következetes megtérés nélkül (Isten akaratának keresése és elfogadása, jóra törekvés, rendszeres gyónás és napi bánatima) az esendő embernek reménye sincs az üdvösségre.

I. Az imák között a fatimai üzenetre támaszkodó imádság ma a rózsafüzér, amely a világ megmentésének eszköze. Tudjuk, hogy lényégében krisztusi ima, a Szűzanya szemével és pártfogásával. Megannyi imamódja van, és két eszköze, de elég a kezünk is. Sajátos fatimai ima, a rózsafüzér tizedei után, a dicsőséghez kapcsolt fohász. Néhány szó erről a rózsafüzérben mondott fohászról, amely általánosan elterjedt az egész világon. A Szűzanya így tanította látnokait: „Ó, Jézusom, bocsásd meg vétkeinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe lelkeket, különösen azokat, akik leginkább rászorulnak irgalmadra!” Végeredményben ez a „perseverantia finalis” szükséges kérése mindenki számára. Különösen azok számára, akik szándékosan figyelmen kívül hagyják Isten útját.

II. A megtéréshez kapcsolódik a vezeklésre és engesztelésre szólító fölszólítás. Itt három fogalmat említek: A jóvátételt, a sérelem helyrehozását, a vezeklést, amely a konkrét saját bűneink következményeinek önkéntes vállalását, a jogos büntetés elfogadását jelenti. Így kell fogadni a betegséget és más szenvedést is. Végül az engesztelést, amely ugyanaz, mint a vezeklés, de mások tartozásáért vállaljuk, mint ahogy a látnokok a pokol látomása után vezekeltek minden emberért, hogy senki ne kerüljön oda. Külön alkalom erre az első szombat megszentelése. Elég elvi elhatározás, hogy a nap minden terhét a Szűzanya szándékára engesztelésül ajánlom fel. Az engesztelés legfontosabb fatimai értelme az emberiség megannyi bűne okozta nyomorúság enyhítése. Lehet konkretizálni a hétköznapjainkra.

III. Harmadik a fölajánlás. A szentmisében kenyeret és bort ajánlunk föl, hogy legyenek számunkra Jézus Krisztus teste és vére. Hasonlóan ajánlhatjuk föl életünket. Tegyen vele a Jóisten bármit, ami a világ üdvösségére szolgál, de erőt is kérünk hozzá. Sajátos fatimai önfölajánlás Mária Szeplőtelen Szívének. Azt hiszem, hogy ezt érdemes egyedül vagy együtt megtenni. Különösen a fatimai események óta: Szűz Mária Szeplőtelen Szívnek. A világ fölajánlását, különösen Oroszországot a Fatimai Boldogasszony kérte. XII. Piusz után ezt tette korunk minden pápája, erre kérte a püspököket is. IV. Végül fatimai új lelkiségi gyakorlat az első szombat megszentelése. Sokan elfogadták, de nem mindenhol vezették be, és nem tartják fontosnak az első szombat megszentelését, mondván, elég az elsőpéntek. A gyakorlata során elimádkozunk egy olvasót, ezt követi egy negyed óra elmélkedés valamelyik titokról, majd szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járulunk. Öt hónapon át, ígérettel a halálunk órájára, miszerint Isten Anyja áll mellettünk életünk végének óráján. Ez nem veszi el szabadságunkat. De alig föltételezhető, hogy amikor minden földi dolognak érezzük a végét, el nem fogadjuk Isten felénk nyújtott irgalmas kezét.

Három kiegészítés

Mindenkit érdekel a három fatimai titok. Az első kettőt, 1937-ben írta le először Lúcia a Szűzanya engedélyével a pokolról és a háborúról. Majd a harmadik titkot is leírta, mely az egyház üldözésére vonatkozik, beleértve a pápa üldözését, majd elküldték ezt Rómába, és a Hittani Kongregációnál őrizték. Szent XXIII. János pápa elolvasta az üzenetet, és újra lezárta. VI. Pál szintén ugyanezt tette. Szent II. János Pál pápaságának ideje alatt nyitották fel. Számos hamisítvány is előkerült. (A titkok részleteit, kissé áttekinthetetlen ugyan, M. Hesemann könyve bőven tárgyalja: Fatima titkai - A Mária-jekenések, a pápa - és az emberiség jövője. Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2017)

Fatimának 1942. óta szerepe van életemben. Hittanórákon ismertem meg az akkor már világon ismert fatimai jelenés hírét és a rózsafüzér-fohászt. A Szombathelyi Szemináriumban, a sztálinista idők kezdetén, a Mária-évhez kapcsolva, 1948-ban a szeminárium növendékei és elöljárói – az intézettel együtt – fölajánlották magukat Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Ezt minden évben megújították december 8-án. 1950-ben én is a részese lettem. A szeminárium föloszlatása után (1952) magunkkal vittük a megújítás kötelezettségét Budapestre, illetve Győrbe. Papként is rendszeresen teszem, a fölajánlás imáját aktualizálva. Kőszegen, Jánoshidán és Nyíregyházán a „fatimai miséknek” lehetőségeim szerinti részese voltam. Nagyon örülök a „Papok önfölajánlási imájának”.

Végül egy gyűszűnyi Mariológia:

Négy hittételünk van.

1. A Názáreti Mária Isten anyja. Efezusi zsinat, 431.
2. Örök a szüzessége. Szűzen fogant és örökre szűz. Konstantinápolyi zsinat, 553.
3. Szeplőtelenül fogantatott. Részben a Szentírásra és részben hagyományra támaszkodó hitigazság, 1854. (Ineffabilis Deus)
4. Testével, lelkével a mennyben van. Teológiai következtetés és élő hagyomány alapján. 1950. november 1. (Munificentissimus Deus).

Egy sürgetett tanítás még van: Szűz Máriának közbenjáró szerepe van a megváltásban. Kultusza: Pápai ajánlással, ünnepei, május és október hava, litániája, rózsafüzére, képei, szobrai, zarándokhelyei és megannyi klasszikus ima a krisztushívők 2000 éves örökségében.

(http://www.dnyem.hu/images/SitePics/OromhirUjsag/2017/%C3%96r%C3%B6mh%C3%ADr%202017%20t%C3%A9l.pdf )

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye