Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján, február 2-án szerzetesi hivatásokért is imádkoztak a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a gyertyaszentelési szertartást követően ünnepi szentmisét mutatott be, amelyen az egyházmegyében szolgáló szerzetesek is részt vettek.

A főpásztor homíliájának bevezető gondolataiban köszönetet mondott a területünkön élő szerzetes közösségeknek, hogy együtt adhatnak hálát Istennek a megszólítottságért, a hivatásért, az elkötelezett életért.
„Ne félj, te kisded nyáj!” (Lk 12,32) A főpásztor elmondta, bár kevés szerzetes él az egyházmegyében, az Úr az ő szolgálatuk, a papság, a keresztény családok révén megszenteli az itt élő embereket, a hívőket és nem hívőket egyaránt. Ők hiteles életükkel bele tudják élni a világba Isten szeretetét.

A szerzetesek azért is hálát adnak a megszentelt élet világnapján, hogy Isten meghívására feltétel nélkül igent mondtak, ami az igazi boldogságot, az életet jelenti. Ők nemcsak a szolgálatukkal, hanem a létükkel is tanúságot tesznek az Istennek odaadott élet lehetősége mellett, elénk élik a keresztény, krisztusi életet.

Az az élet, amely a földi élettel véget ér, nem igazi élet. Az élet él és élni akar. A püspök atya szomorúságának adott hangot egy nem hívő, súlyos beteg sportoló nyilatkozata miatt, aki azt fogalmazta meg, hogy földi életének befejezése után rá már csak az örök sötétség vár. „A haláltól mindenki fél. Megértem a sportoló félelmét, és imádkozom érte, hogy támadjon fel benne a reménység. Isten nem a holtak, hanem az élők Ura, és elég hatalmas ahhoz, hogy mindenkit feltámasszon, megszenteljen magának” – fogalmazott Ferenc püspök, majd Jézus szavait idézte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6). Aki Jézus Krisztusnak hátat fordít, az az életnek, örök életnek, a több életnek fordít hátat, és az tulajdonképpen maga a halál.

Isten bennünket arra hívott, hogy felülmúljuk az emberi létezésünket, amit természetfölöttivé akar tenni. Azt gondoljuk, hogy a modern technikai vívmányokkal meg tudjuk teremteni, valósítani azt a bűn nélküli életet, a paradicsomi állapotot, melyet az eredeti bűnnel elveszítettünk. Azonban az ember nem képes saját magát a kegyelem állapotába hozni, nem tud saját erőből isteni életet élni. Éppen ezért maga Isten jött el, hogy megszentelje ezt a világot.

Amikor Jézust bemutatták a templomban, maga az Isten látogatta meg az embert a Simeonnal és Anna nevű prófétaasszonnyal való találkozásban. Ők ígéreteket és azt a reménységet hordozták a szívükben, hogy nem látnak halált, amíg meg nem tapasztalják Isten eljövetelét – fogalmazott Ferenc püspök, utalva Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe üzenetére, amelyben az Egyház arra emlékezik, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

Agg Simeon, bár ószövetségi ember volt, a Szentlélekből élt, már nyitva volt a szíve az isteni igazságra, üzenetekre. Ez az, amit a szerzetesek megélnek ebben a világban. Nyitott szívükkel Isten üzenetét adják tovább, nem pedig saját programjukat valósítják meg. Ha valakinek saját programja van, ha emberi művet akar megvalósítani az Egyházban, az kudarccal fog végződni. A szerzetesek programja Krisztus programja.

Az Egyház nem olyan intézmény, amelyet saját elképzeléseink szerint kell alakítani, hanem ajándékaival, kegyelmeivel, a szerzetesekkel Isten műve megvalósítására szolgál, középpontja pedig maga Krisztus.

Sokan felteszik a kérdést a világ változására mutatva, hogy az Egyház miért nem követi azt. Nem kell, hogy az Egyház a világhoz alakuljon, formálódjon. Feladata, hogy megszentelje a világot, és átformálja Isten akarata szerint. A szerzetesség és a papság Isten munkatársaiként arra kaptak meghívást, hogy létükkel, szolgálatukkal újra felszenteljék a világot, amelyet a bűn megszentségtelenített.

Végül a megyéspüspök Berecz András mesemondó debreceni előadására, tanúságtételére utalt. A Kossuth-díjas mesemondó beszélt Felicián ferences szerzetes atyáról, akit eltiltottak a működésétől az ’50-es években, ezért egészen másként kezdte hirdetni az evangéliumot. Bábokat készített és az örömhírt vásárokban játszotta el. Berecz András hozzáfűzött gondolataiban elmondta, az evangéliumban Jézus Krisztus kizavarta a kereskedőket a templomból, hogy ne tegyék azt vásárcsarnokká. Felicián atya ezzel a szolgálatával a vásárcsarnokot tette az Atya házává, vagyis megszentelte azt.

A szerzeteseknek is az a dolguk, hogy a világot, ahol a szolgálatukat végzik, az Atya házává tegyék. A szerzetesi, papi hivatások ebben mutatnak nekünk példát. Mi is tegyük az Atya házává a világot, éljük bele a mennyországot nagy szeretettel végzett kicsi apró dolgokkal, hétköznapi cselekedetekkel – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmise végén Balázs-áldásban is részesülhettek a hívek, mivel az Egyház másnap, február 3-án emlékezik Szent Balázs püspök és vértanúra.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye