Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A 2020. évi ökumenikus imahét anyagát a máltaiak állították össze az Apostolok Cselekedetei egyik története alapján, Szent Pál hajótörését és további sorsát állítva a középpontba. A máltaiak ezen hajótörést nemzeti ünnepként ünneplik, ezzel köszönik meg a keresztény hit szigeten való megjelenését. (ApCsel 27,18–28,10)

2020. január 19-én, az imahét második napján, a görög katolikus templomban kapcsolódtam be az Ökumenikus imahét fehérgyarmati alkalmaiba.
Magyar Márton görög katolikus parókus bevezető gondolataiban elmondta, hogy az imahéten együtt imádkozunk szeretetben, egységben, a legkisebb közös többszörös, Jézus Krisztus nevében.
Az est szónoka Tóth Attila evangélikus lelkész volt, aki prédikációjában a reményről és a reménytelenségről beszélt. A Krisztus-követők küldetése, hogy ragyogjunk hitünk által az emberek között. Az imahét bibliai alapvetése, Pál apostolék hajótörése kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a hajó egy szimbólum is, mégpedig a hajó maga az egyház. Aki az egyház hajójába kerül, megmenekül. Azonban az egyház hajója is szenvedhet hajótörést, de aki bízik Istenben, megmenekül. A mai világban az emberek szívében reménytelenség van. Világító fényforrás minden keresztény ember ebben a sötétségben. Ha bajban vagyunk, Istent kell segítségül hívnunk, hiszen „lábam előtt zsoltár a Te igéd”. Krisztus nélkül az ember reménytelenségben él, de ha Isten igéje szerint élünk, az életet, megmenekülést, üdvösséget jelent számunkra.

A harmadik nap alkalmának a Szent Péter és Pál Római Katolikus Plébániatemplom adott otthont. Némedi Gusztáv református lelkész egyik kedves igéje gondolataira alapozta prédikációját. „Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.” (Mt 11,28-30)
Mi kell ahhoz, hogy az ember megfáradjon, és meg legyen terhelve? Arra az álláspontra jutott, hogy ehhez csak élnie kell az embernek az életét: stressz, elvárásoknak való megfelelés, hirtelen bekövetkező tragédia, rosszindulat, irigység, egy megromlott kapcsolat. Jöjjetek énhozzám, kik megfáradtatok, mondja Jézus. Hány ember megy el nap mint nap a katolikus templom előtt is, akik meg vannak terhelve a gondokkal, és nem jönnek be Jézushoz. Amikor Jézus azt mondja, nyugalmat adok, abban tényleg erő van, de ennek két feltétele van. Az egyik: felvenni Jézus igáját. Ehhez azonban le kell tudni tenni a magunk terhét. Sok ember úgy van vele, az Úr szolgáljon neki. Amikor baj van, amikor beteg lesz, Jézusért kiált az illető, s azt mondja, te hajtsd meg, Uram a fejed, és vedd át az én terhem – hallhattuk. Sajnos vannak a templomba járók közül is, akik nem Jézus igáját húzzák. Azok, akik az engedelmességre, az alázatra képtelenek, nem tudják felvenni Jézus igáját és követni őt a valódi úton. Viszont aki felveszi Jézus igáját, élete békességgel telik el, és élete Jézussal az örök életbe tart. A másik feltétel, hogy tanuljunk Jézustól szelídséget. A mai világban lenézik a szelíd embert, gyengének tartják, nem nézik semmibe. A világ azt tanítja, állj ki magadért, ne légy szelíd, ha te nem szerzed meg, megszerzi más, stb. Jézus szelídségében azonban nagy erő lakozott. Hiába gyalázták, ostorozták, köpdösték, tudta, ő fog győzni. Akiben ott van a bizonyosság, hogy Jézussal éli az életét, ott a jézusi szelídség is jelen van.

A negyedik, és egyben záró alkalmon Bökő Péter plébános a Református Műemlék Templomban hirdette Isten igéjét. A Máté evangéliuma 18,1-5 rész gondolatait követve olyan kérdésekre kereste a választ, vajon mit érez Isten, amikor ránk tekint keresztényekre (akik gyermekek vagyunk Krisztusban), illetve hogyan kellene a keresztény gyermekségünket megélnünk, hogy méltó testvérei lehessünk a Krisztusnak? Az atya egyik legfőbb tanítása az, hogy be kell ismerni, ha nem volt igazunk, meg kell bánni, bocsánatot kell kérni, és akkor bűnbocsánatot nyerünk. A romlatlanság jele, hogy a gyermeki lélek még képes az őszinte megbocsátásra, mert a szeretet erősebb benne, mint a megbántottság. Ahhoz, hogy elérjük, amit az Atya vár tőlünk, meg kell tanulnunk Jézustól gyermeknek lennünk: figyeljük a gyermekeket, és tanuljunk tőlük, nem véletlenül kapjuk őket Istentől.

Dr. Kádár Brigitta
sajtóapostol, Fehérgyarmat