A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai, szerzetesei, szolgálattevői, hívei közösen ünnepeltek a nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmisén, a papság és az Oltáriszentség alapításának emléknapján Debrecenben a Szent Anna Székesegyházban.
Bosák Nándor megyéspüspök a szentmise homíliájában utalt a közelgő, XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szenté avatására, majd a XX. századot és a jelen lévő papok hivatását is meghatározó pápák személyében a „papot" emelte ki. A főpásztor elmondta, éppen akkor kezdte teológiai tanulmányait, amikor XXIII. János pápát megválasztották, aki éppen akkor halt meg, amikor őt pappá szentelték. A papszentelés napján nem volt pápája az Egyháznak. A főpásztor visszaemlékezett arra is, hogy a papi hivatásra való készülését nagymértékben befolyásolta XXIII. János pápa személye és az ő legnagyobb műve, a II. Vatikáni Zsinat elindítása.
„Engedelmesség és béke"
XXIII. János pápa papi jelmondata az „Obedientia et pax" - „Engedelmesség és béke" volt, amelyet pápává választásakor is megtartott. Ez a mondat éltének az összefoglalását is jelentette - hangsúlyozta Bosák Nándor püspök atya. Engedelmes volt, soha nem maga kereste hivatásának útján jelentkező lehetőségeket, azokat mindig hűségesen elfogadta. A belső nyitottság, találékonyság jellemezte, hiszen bárhol szolgált, munkájából, életéből, mindig békesség fakadt. Meggyőződéssel hitt abban, hogy a hivatását Istentől kapta, és oda is adta azt az ő szolgálatára. Minden helyzetben megtalálta, hogy hogyan lehet az Isten - a világ számára adott - ajándékának az eszköze. XXIII. János pápa a jót akaró, jót szolgáló isteni akaratnak az apostola és tanúja volt a világban.
„Egészen a Tiéd"
II. János Pál pápa a jelen lévő papok kortársa volt, akivel sokan személyesen is találkozhattak a pápa magyarországi (debreceni) látogatása során. Jelmondata „Totus tuus!" - „Egészen a Tiéd" volt, amellyel kifejezte, hogy odaígérte magát a papságában Szűz Máriának és Márián keresztül az Istennek, egészen az utolsó leheletéig. II. János Pál életére a legjellemzőbb ez az odaadottság, tettrekészség volt.
XXIII. János pápa engedelmességében és II. János Pál odaadottságában az aktív, mindig a jót megtenni akarásban, fáradhatatlanságban áll össze a hivatásuk két lényeges mozzanata.
A papságot nem magunkért kaptuk – zárta gondolatait a főpásztor, hanem hogy tanúi lehessünk a világban az Isten dolgainak.
Ezután megújították papi ígéreteiket, a hívek pedig imádkoztak, hogy az az ajándék, amit a papok kaptak a hívekért, azt, a nagy példaképek és az Isten gondolata szerint tudják teljesíteni, hogy békesség, élet, Istennel való közösség szülessen a szolgálatuk által.