Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecenben az ökumenikus imahét kiemelten lehetőséget ad arra, hogy a város keresztény hívei együtt imádkozzanak. Az imahét 8 alkalmán - 2013 január 20-27-ig - a hívek a felekezetek különböző templomaiban imádkoztak. A hagyomány szerint szerdán a Szent Anna székesegyház ad otthont az összejövetelnek, ahol Dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, vasárnap az imahét zárónapján pedig Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök hirdeti az igét a református Nagytemplomban.

Az idei imahét témái az üdvösség felé vezető úton járás különböző mozzanatait emelte ki, arra irányítva a figyelmet, hogy felismerjük, mi az Isten akarata az életünkben.

Úton, mint a föld gyermekei.

A negyedik nap gondolatáról Dr. Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli református Egyházkerület püspöke a Szentírás (3Móz. 25, 8-17) szavairól elmélkedve kiemelte, az Isten népének fel kell tudni ismerni az Isten ritmusát, hogy vele együtt tudjon járni, ezért lassítani kell.

— „A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett." (Ter. 2,2). Isten megnyugodott a munkájában, megáldotta azt és megszentelte azt — emlékeztetett a Szentírás szavaira a püspök. — Kell, hogy mi is megnyugodjunk, lelassítsunk. Azelőtt, aki lassabban jár, másként tárul fel a világ — tette hozzá. — Ha körülnézünk, rácsodálkozunk a teremtett világ szépségére, akkor el tudjuk dönteni, mire van szükségünk és mire nem. Abban a világban, amely még mindig a növekedés (gazdasági növekedés, gyorsulás, stb.) bálványát imádja tudnunk kel mi az elég. A világ, amiben élünk nem a mi tulajdonunk, ezért nem sajátítható ki sem a föld és semmi más.

Ünnepelve az úton

— Az egész keresztény élet, úton levés. Az út során keressük az igazságot, de nem mindegy, hogy azt hogyan tesszük. — Az imahét záró alkalmán a református Nagytemplomban Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök elmélkedésében a Magnificatra, Mária hálaadó énekére (Lk 1,47-55) irányította a figyelmet, amely arra hív, hogy ünnepelve, örömre hangolva tudjunk ezen az úton járni. Mária az örömét vallja meg, ő szembesült Isten ajándékával, amelyben meglátta saját magát, az alázatosságát, ezzel azt a lelkületet kifejezve, amellyel az Isten ajándékát fogadja. „...szívem ujjong..." „... mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék..."

— Az evangélium két ember, Erzsébet és Mária találkozását írja le. Ezt a találkozást az öröm hatja át, annak öröme, hogy megosztják azt egymással. Tudunk-e a másik ember örömének örülni? Tudjuk-e egymás ajándékát egymás örömét a másik ajándékát szemlélni? — tette fel a kérdést a főpásztor. — Amikor egymással találkozunk, egymás életét szemléljük, mi az, amit én szeretnék a másiktól, vagy mit én tudok adni, nyújtani. A Krisztussal levő út bennünket is ünneplésre szólít fel, és arra, hogy meg kell tanulnunk Isten ajándékaira és egymásra figyelni — fejezte be gondolatait a főpásztor.

Tisztázni kell, ami tisztázandó

A közelmúltban a Magyarországi Református Egyház Zsinata egyik döntése a katolikusokban megbotránkozást váltott ki. A Zsinat ebben az évben hálaadással emlékezik a 450 éves hitvallási iratra, a Heidelbergi Kátéra. A XVI. században keletkezett hitvallás szövegét újra lefordíttatták, amelynek egyik pontja a katolikus szentmisét „kárhozatos bálványimádásnak" nevezi . A több száz éves irat szövegét nem változtatják meg, de ezzel sem minősíteni, sem bántani nem akarnak senkit — fogalmazott Bölcskei Gusztáv református püspök, majd az igehirdetése előtt nyilvánosan is, bocsánatot kért azoktól, akik megbántva érzik magukat. A püspök hozzátette, hogy 2013-ban elkészülő új magyar református katekizmusban, amit a kárpát-medencei magyar reformátusok fognak használni, nem lesz semmilyen indulatos betoldás.