Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjai az elmúlt időszakban korunk közeli történelmi fordulatáról, a rendszerváltás megélt előzményeiről, hatásáról tájékozódtak egy szabolcsi településen, Nyírmihálydi lakosaival beszélgetve. A diákokra ezek a találkozások, az ott hallottak mély benyomást keltettek, ezeket a tapasztalatokat, a vidék hangulatát megörökítő fotóikat mutatták be felkészítő tanáraik és diáktársaik körében 2013. január 30-án az intézményben.
A projekt-hét során tizenhat diák 12 interjút készített egy közös tehetséggondozó munka eredményeként, amelyet a gimnázium, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karral indított, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiírt pályázat keretén belül. A diákok az egyetem szakemberei segítségével dr. Szerepi Sándor adjunktus (DE-GYFK) irányításával, közelebb kerültek a rendszerváltás időszakához. Az akkori eseményeket a Nyírmihálydiban átélő, a lokális társadalom legkülönbözőbb rétegeit reprezentáló emberekkel készült riportok anyagát tudományos szakmódszertan segítségével dolgozták fel.
Dr. Bódis Zoltán, az iskola igazgatója elmondta, a „riporterek" bepillanthattak az élettörténetek meghallgatásával e történelmi időszakba, megismerhettek egy hátrányos helyzetű települést a magára hagyott, reménytelen helyzetben lévő vidéki emberrel, és láthatták, hallhatták a helyi lakosokban is megfogalmazott kiúttalanságot. Mindez elég volt ahhoz, hogy rálássanak egy nehézségre, megfogalmazódjon bennük egy vélemény, tanulságot vonjanak le. A riportkészítés során a generációk közötti kommunikációs nehézséget is lekellet küzdeniük, ami a kor fiataljainak jellegzetes problémája.
Múlik az idő, változik az emlékezet

Dr. Szerepi Sándor elmondta, a diákok az interjúk elkészítése előtt két napos elméleti felkészítésen vettek részt Nyírmihálydiban, ezt követően találkoztak a helyi vezetőkkel, politikusokkal, illetve a társadalom más rétegeit képviselő riportalanyokkal.
— A munkában részt vevők az oral history, a megkérdezés, beszélgetés történeti kutatási formát választották, amely nem objektív, és nem minden szempontból egzakt forma. Mivel mindenkinek más az élettörténete, ugyanazt az eseményt mindenki másként látja. Mégis van értelme a 6-8 féle vélemény meghallgatásának — emelte ki a vezető tanár —, mert ők most nem történelmet írtak, hanem azt gyűjtötték össze, hogy kinek milyen a történeti emlékezete. Az oral history szépsége, hogy a történeti emlékékezetben vannak stabil elemek, de az idő múlásával az ember mindig másképpen emlékezik.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen ezt a történelmi korszakot választották, az adjunktus elmondta, a rendszerváltás élő tanúi nem gyermekként, hanem felnőttként élték meg ezt a korszakot. Nyírmihálydi egy átlagos, Kelet-magyarországi, számukra elérhető távolságban lévő település, a tipikus falu jellegét hordozva. Továbbá ahhoz, hogy az ember az említett kutatási formában dolgozzon, feltétlenül szükségesek olyan kontakt személyek, akik révén be lehet jutni egy közösségbe, hogy meg lehessen szólítani az embereket.
Két tapasztalat ütközése

— A diákok a 90-es évek elején születtek, akkor már az ő életükben a rendszerváltás, mint friss élmény nem volt jelen, számukra a jelen állapot a normális. Kivétel nélkül mindegyik interjúalany úgy nyilatkozott, hogy a rendszerváltást, ha nem is negatív, de semmiképpen nem pozitív élményként élték meg. Ez érthető, mert olyan szűk közeget vizsgáltunk meg, ahol mindenki a földből élt, és a rendszerváltás előtt viszonylagos jólétben éltek, a megtermelt javak eladhatóak voltak, egy nagyobb család megélhetését is biztosították, és persze mindenki kivette a részét a munkából — emelte ki a vezető tanár.
A negatív vélemények hallatán a diákokban felmerült a kérdés, hogy vajon jól látták-e eddig a világot, jó-e az, amiben most élnek. Szerepi Sándor tanár úr elmondta nagy beszélgetések zárták a riportokat, hogy a két — a rendszerváltás előtti és utáni — világot a diákokban kiegyensúlyozzák.