Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Árpád-házi Szent Margit csontereklyéjének egy darabját helyezték el Újszentmargitán az Árpád-házi Szent Margit római katolikus templomban 2013. január 27-én a templom búcsúi szentmiséjén. A csontereklyét Papp László plébános kezdeményezésére dr. Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, bíboros adományozta az egyházközségnek. Az ünnepi szentmisét Bosák Nándor püspök mutatta be.

Újszentmargita a legősibb magyar települések egyike. Neve a falu középkori templomának védőszentjére, antiochiai Szent Margitra utal. A középkori templomot a tatárok lerombolták, majd egy később megépült házikápolnában gyűltek össze a hívek. 1895-ben templomot áldottak meg Árpád-házi Szent Margit tiszteletére a településen. A szent tiszteletét nemcsak a katolikusok tartják számon, hanem a falu vezetésével a teljes lakosság is, ezt mutatja a közös ünneplés, valamint az 1946-ban hivatalosan is községgé nyilvánított Újszentmargita címerén látató Árpád házi Szent Margit szimbóluma a zöld szárú, fehér liliom is.

Az ereklye tárgyi kapcsolatot fejez ki azzal a szenttel, akit tisztelünk, és akinek égi közbenjárását kérjük földi életünkre. Bosák Nándor főpásztor a szentmise homíliájában Antiochiai Szent Margit, és Árpád-házi Szent Margit, a templom két védőszentje példáját emelte ki, amelyek két különböző életformát, életáldozatot tesznek jelenvalóvá.

Antiochiai szent Margit 304-ben halt vértanúhalált a keresztényüldözés idején. Margit hűségesen kitartott keresztény hite és tisztasága mellett, a katolikus egyház a hit vértanújaként tiszteli.

Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) a magyar történelem válságos évében, a tatárjárás idején született. Édesapja IV. Béla látva az ország pusztulását, fogadalmat tett, a népe megmentéséért Istennek szentelte Margitot. Így a gyermek már 4 éves korában a domonkos apácákhoz került Veszprémbe, majd a Nyulak szigetén (jelenleg Margit-sziget) épített domonkos kolostorban nőtt fel. Margit élete teljességgel itt bontakozott ki, és később felnőttként tudatosan vállalva az édesapja fogadalmát, az engesztelő imádság, a böjt, a szegények és a betegek szolgálata töltötte ki az egész életét.

Antiochiai Szent Margit példája arra tanít, hogy a hitünk és az Istenhez való hűségünk az életünknél is fontosabb. Árpád házi Szent Margit élete pedig azt mutatja meg, hogy Isten nem kíván tőlünk életáldozatot, de azt igen, hogy a mindennapi életünkben az ő akarata, igazsága, törvénye legyen az irányadónk.