Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

2015-ben lesz 300 éve annak, hogy gróf Csáky Imre váradi püspök kinevezte az első plébánost Debrecenben. 1712-1715-ös országgyűlésen a 108. törvénycikk foglalkozik Debrecen kérelmével, amelyben Debrecen szabad királyi város rangjára emelését elfogadják, „(...) ha és amennyiben a római katolikus vallás szabad gyakorlatára vonatkozó ígéretüknek eleget tesznek." Ekkor szólt közbe gróf Csáky Imre váradi püspök, aki a változtatást ily módon kívánta konkretizálni a törvénycikkben: „(...) ha és amennyiben katolikus parochiális egyház felépítése végett és a Ferences rendi atyák kolostora számára helyet jelölnek ki." (Kisházi Kovács László: A debreceni Szent Anna plébánia története 51. o.)
Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a 300. évforduló megünneplésére a 2015-ös évet emlékévvé nyilvánította, amelynek előkészítésére és méltó megünneplésére emlékbizottságot hozott létre, amelynek első ülését 2014. június 19-én megtartották a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalában.
Bosák Nándor püspök az emlékbizottság elnöke az alakuló ülésen elmondta, 1715-ös év annak a kezdete, hogy Debrecen újkori történelmében a reformáció után a katolikusság hivatalosan is jelen van. Az újraindítás utáni évszázadok alatt folyamatosan fejlődött a város katolikus élete, olyannyira, hogy az 1993-as rendelkezés alapján püspöki székhellyé vált. Ezzel Debrecen lehetőséget kapott arra, hogy jelen legyen a katolikus egyház életében is. A reformáció előtti időből viszonylag kevés emlékeink vannak a város katolikus életéről, de az elmúlt 300 éve alatt az intézményeknek, a katolikus vallású lakosoknak jelentős része volt Debrecen fejlődésében.
A főpásztor kiemelte, 1993-ban a püspöki székhely megalapítása ellenére sincs eléggé jelen a katolikus élet a városi köztudatban. Az emlékév megünneplésével tehát az a cél, hogy bemutassák a katolikus egyháznak város életében betöltött szerepét, a történelmi-egyházi személyiségeit, valamint pótolják, helyesbítsék és kiegészítsék a történelmi, vallási, kulturális ismereteket.
A főpásztor utalt arra is, hogy Debrecent a mai napig, mint „Kálvinista Róma-ként" emlegetik. Egy város népe különböző kultúrákból épül fel. Hangsúlyozta, hogy a katolikus értékek föltárásával, bemutatásával nem a város református identitását akarják kisebbíteni, hanem azt erősíteni. A főpásztor hozzátette, a római katolikus püspökség megalakulása óta nagyon jó a kapcsolat a város református vezetőivel.
Az emlékév megünneplésére alakult bizottság első ülésén számos javaslat hangzott el. A különböző tudományos, történelmi, kulturális rendezvények mellett közterület elnevezések, emlékhelyek létrehozása, emléktáblák elhelyezése is szóba került.
Bosák Nándor főpásztor azon intézmények képviselőit hívta meg emlékbizottságba, akik segítséget tudnak nyújtani, lehetőségeikkel hozzájárulni az emlékév eredményes megvalósulásához. Az emlékbizottság munkájának a koordinálásához Dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona, muzeológust kérte meg. A múzeológus asszony elmondta, a számos ötlet elhangzása után elmondható, hogy elindult egy kristályosodási folyamat, amelynek ez év szeptemberében már lesznek eredményei. A programsorozat két síkon halad majd, a debreceni plébániák, iskolák, közösségek terveikkel, programjaikkal szintén bekapcsolódnak a z emlékév megünneplésébe.
A megalakult emlékbizottság tagjai közül jelen voltak dr. Papp László Debrecen város alpolgármestere, Dr. Orosz István akadémikus, Dr. Bitskey István akadémikus (DE Irodalomtudományi Intézet), Dr. Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója, Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft igazgatója, Takács József, az Egyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója, Dr. Keresztes Lászlóné muzeológus, Orosz Lőrinc, a debreceni Szent Anna székesegyház prépost-plébánosa.
A jelenlévők megköszönték a felkérést és a maguk területén segítségükről, támogatásukról biztosították az emlékév méltó megünneplését.