Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentjéhez, Szent László ünnepéhez kapcsolódóan június 28-án ünnepi szentmise kertében Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök pappá szentelte Olasz Lajos és Varga Lóránd diakónusokat és diakónussá szentelte Mészáros Zsolt akolitust.
A zsúfolásig megtelt székesegyházban az egyházmegye papsága, az ünnepeltek rokonai, családtagjai, tanárai, az egyházközségek hívei, együtt ünnepeltek.
Az egyházmegye életében a papság szentségének kiszolgáltatása, a hivatás elvállalása öröm.
Bosák Nándor püspök atya a szentmise homíliájában Szent László király jellemét állította példaképül a szentelendők, a papság, az egyházmegye közössége elé, aki irányt ad az életünknek.
- Amikor a védőszenteket ünnepeljük a papság szolgálatát is ünnepeljük, amely elmélyítése a küldetésnek a feladatnak, a hivatásnak is – kezdte gondolatait a főpásztor, majd a papi hivatás tekintetében két mozzanatot emelt ki Szent László király életéből, aki Szent István király halála után a zűrzavaros, pártoskodás, széthúzás időszakában kapta hivatását, akkor, amikor megvolt a veszélye a pogánysághoz való visszatérésnek is. Szent László, Szent István király király művét beteljesítette és neki köszönhető, hogy népünk megmaradt a kereszténység útján.

Az elszánt király
Szent László királynak daliás délceg alakja volt, a katonái közül egy fejjel mindig kimagaslott. Amikor ezt az ellenség meglátta ész nélkül menekült, mert úgy vallották, hogy a király mögött az Isten angyala harcol ellenük.
- Milyen a pap szerepe az egyházban? – tette fel a kérdést a püspök atya. - Az Isten embereket választ a papi hivatásra, hogy az ügyét képviseljék. Szent László nem a termete miatt magasodott ki, hanem azért, mert több volt ő a hivatásánál és annak teljesítésénél fogva. Ezért valljuk azt, hogy akit az Isten ezzel az ajándékkal megajándékoz, az több mint más hívő. Ez nem méltóságbeli különbséget, hanem belső, mély alázatot és felelősséget jelent az emberek szolgálatára. A papi hivatásra kiválasztottnak, meghívottnak többet kell teljesítenie, mert nem törődhet csak a saját üdvösségével. Szent László elszántsága példa, amivel ő minden körülmények között elszántan teljesítette feladatát. A papnak ezt az elszántságot kell feléleszteni önmagában.

Az imádságos király
Egy legenda szerint, amikor László király katonái üldözték a tatárokat, akkor azok cselhez folyamodva aranypénzt szórtak szét azzal a szándékkal, hogy László katonái figyelmét eltereljék. Szent László imádkozott, aminek hatására a földre szórt aranypénz kaviccsá változott.
- Ez mély értelmű gondolatra utal – folytatta a főpásztor. - Minden keresztény ember életében és a papi életben is újra és újra olyan helyzetek adódnak, amikor az anyagiak, élvezetek, önmagunk érvényesítésének a vágya eltereli a figyelmet az alapvető elszántságtól, a kötelességről, szolgálatról.
Éppen ezért a szentelendők esküvel ígérik, hogy a vállalt szolgálatot teljesítik. Engedelmességet fogadnak, hogy ne az önakaratuk, önérdekük érvényesüljön. Vállalják, hogy szegénységben élik az életüket, fogadalmat tesznek a cölibátusra, tisztaság megtartására.
Imádkozzunk értük, hogy ígéretük ne csak kimondott szó legyen, hanem Szent László király példájára életük minden helyzetében legyenek erősek, kitartóak, elszántak.