Vencsellei István fotóművészt 80. születésnapján 2014. június 17-én a művész alkotásainak reprezentatív kiállításával köszöntötték a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád termében.
A görögkatolikus vallású Vencsellei István a debreceni fotográfia meghatározó alakja. A jeles alkalomra az életművet átfogó kiállítás középpontjában a fotográfia eszközeivel megfogalmazott huszadik századi magyar sorskérdések állnak. Az alkotásain végighúzódik hite, az Isten és emberszeretete.
A 81 alkotásból álló kiállítás megnyitóján Debrecen város nevében Dánielfy Zsolt, a Debrecen Önkormányzat Kulturális Bizottságának alelnöke, Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író, Szamódy Zsolt Olaf fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke köszöntötte, valamint Vizéz Ferenc költő Vencsellei Istvánhoz írt saját versét mondta el.
Dánielfy Zsolt a fotóművész méltatásában kiemelte, a képen, mint egy ablakon keresztül a világra tekintünk, ami ha megérint bennünket, akkor az a kép tehetséges művésznek az alkotása. Vencsellei István alkotásai olyanok, amelyek beszélnek a világról a szemlélőnek.
A művész sors nehéz sors - folytatta, majd Selmeczy László a debreceni Déri Múzeum korábbi igazgatóját idézve elmondta, Vencsellei István keményen megharcolt a művészetéért. Tehetsége áttörte a mindennapi mesterségei által rárakott korlátokat, az ételkihordóból, a segédmunkásból lett cinkográfus, fényképész. Látta, hogy a világ állandóan változik, és mindig is szenvedélyesen kereste benne az állandót. A gyökereket mutatja, és azokat az örök emberi értékeket, amelyeket az ősök közvetítettek, amelyeket mindnyájan génjeinkben hordozunk. Majd hozzátette, a tehetség isteni adomány, amit kötelesség továbbadni, és gazdagítani vele másokat.
Vencsellei István fotóművész alkotó munkáját eddig számtalan kitüntetéssel, díjjal ismerték el. Jókai Anna író, a művész jó barátja köszöntő gondolataiban többek között kifejtette, hogy a kitüntetések nem minősítenek. Ha a képek nem vonzzák az emberek sokaságát, ha az alkotó nem tud olyan ablakot teremteni a világra, amelyen keresztül az ember a saját életét is megláthatja, akkor a művész a kitüntetések sokasága ellenére sem fog megmaradni az emberek emlékezetében. Az igazi művész képei 50-100 év múlva is olyan érzést keltenek az emberekben, mintha az alkotója még mindig élne. Az írónő korábbi beszélgetésüket idézve elmondta, Vencsellei István számára a munka jelenti a boldogságot, benne az örök egészséges elégedetlenséggel, amely azt szolgálja, hogy mindig egy jobb, szebb kép elkészítésére törekedjen. Jókai Anna kedvelt képei közé tartozik a rendkívül szimbolikus „Anyám életfája" című kép, amely a legmélyebben érinti meg a z írónőt. Az írónő fotóverseknek nevezi Vencsellei István képeit, különlegesnek tartja, hogy képei önálló alkotások, de izgalmasnak a képek festői hatása is.
- A fotók jelentenek a valóságról – utalt ezzel Jókai Anna a kiállítás „A valóság lelke" címére. - Életünkben van spiritualitás, aminek alapja a létező valóság. Aki mindig csak fölfele néz, és nem látja a valóságot, a göröngyöket, a sárba tapadt emberi szenvedést, az orra fog bukni. Aki viszont azt mondja, hogy nincs előttem semmi csak a valóság, annak fogalma sincs az életről. A valóságnak van lelke.
Szamódi Zsolt Olaf fotóművész kiemelte, Vencsellei István képei nagy része a digitális technika megjelenése előtti hagyományos filmes, ezüst alapú, kémiai úton készült fotográfiát készítő géppel készültek - köztük az 50 évvel ezelőtt készült az akkor 80 éves Holló László különleges portréja. E tekintetben is figyelemre méltóak a kiállított alkotások.
Szamódi Zsolt szerint kétféle fotográfus létezik, a befogadó típusú, aki kiragadja a pillanatot, amit aztán képként megfogalmaz. A másik a rendező fotográfus, akiben először megszületik a kép, utána a gondolatának alárendeli a valóságot, hogy benne megtalálja azokat a motívumokat, amelyeket aztán egy képbe sűrítve, akár több ezer éves történelmet is megfogalmazz. Vebncsellei István rendező fotográfus, ezt igazolja minden alkotása. Ezek önálló, komoly képzőművészeti alkotások azzal a tudással, hogy ezeknek van valahol olyan valóság alapja.
Végül Vencsellei István szólt. Megköszönte a Jóistennek, hogy segítette őt, hálát adott szüleiért, a paraszti világért, amiben felnőtt és amiben emberré edződött. Elmondta, hogy a „Valóság Lelke" kiállításban, a képekben elhelyezte az ő saját lelkét is. Majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítették őt az életében, a kiállítás létrejöttében.
A kiállítással egy időben megjelent a „Valóság Lelke" című katalógus is, amelyben a kiállított képek tekinthetők meg. A kiadványt szerkesztette Bényei József újságíró, író, költő.
A „Valóság Lelke" című kiállítás egy hónapig (július 17-ig) tekinthető meg.
Vencsellei István 80. születésnapja alkalmából készült portréinterjú az Öröm-Hír (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja) legfrissebb számában olvasható.