2019. november 22., péntek 20:16

Iskola született – 300 éve érkeztek meg az első piarista szerzetesek Debrecenbe

1719-2019 – Éppen 300 éve annak, hogy piarista szerzetesek érkeztek Debrecenbe, hogy iskolát alapítsanak, nem sokkal azután, hogy a reformációt követően 1715-ben a királyi rendeletnek köszönhetően a városban ismét letelepedhettek a katolikusok. Ennek 300. évfordulóját 2015-ben ünnepelték a városban.

A debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium épületében 1721. január 21-én kezdte meg működését a Piarista Gimnázium. A jelenleg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő iskola méltó utódja kíván lenni az egykori, oly sok generációt keresztény hitre, emberségre, hazafiságra és tudományra oktató patinás Alma maternek. A szerzetesek Debrecenbe érkezésének évfordulóját 2019. november 22-én ünnepelték a gimnáziumban.

A megemlékezésen Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét, amelyen koncelebrált Szilvásy László SP, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke és dr. Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa, valamint részt vett az ünneplő iskola vezetése, a diákok, a Svetits Intézet jelenlegi és korábbi vezetői.

A templom az imádság, az Isten háza, a mennyország kapuja. Palánki Ferenc megyéspüspök Jézusnak a templommal, valamint a néppel való kapcsolatáról szóló evangéliumi szakaszról (Lk 19,45-48) tartotta homíliáját. Itt olvassuk, hogy Jézus megtisztítja a templomot a kereskedőktől, miután bevonulásakor látva azt az Olajfák hegyéről, szomorúság töltötte el. Az evangélium egyik legszomorúbb mondata hangzik itt el, amelyhez Jézus könnye is tapad, amikor megsiratja Jeruzsálemet: „Amikor közelebb érve megpillantotta a várost, megsiratta. „Bárcsak te is felismernéd – mondta – legalább ezen a napon, ami békességedre volna.” (Lk 19, 41-42). Amikor Isten be akar lépni a szívünkbe, gyakran mi is visszautasítjuk Őt, nem akarjuk, hogy része, meghatározója legyen az életünknek, mert attól félünk, hogy a szigorú törvények betartásával a boldogságot utasítanánk vissza. Pedig ez a boldogság egyetlen útja. Embernek lenni ugyanis isteni dolog. Nem ösztönből él az ember, aki az egyetlen létező, amely felül tudja múlni önmagát és természetes létének természetfölötti a léte. De abban is egyedüli, hogy alul is tudja múlni önmagát, az állati szintre menve, ösztönlénnyé válva.

Jézus ma is szól, fel akar emelni bennünket. A püspök atya felhívta a diákok figyelmét arra, hogy Jézus ebbe az iskolába is küld olyan elkötelezett papokat, pedagógusokat, segítőket, akik Isten üzenetét közvetítik. Rajtuk keresztül is szól az Úr és üzen, hogy ne hagyják ki az életükből Őt, a jóságot, a szeretet forrását, hiszen minden forrásunk Belőle fakad – idézte a püspök atya a 2020-as budapesti NEK jelmondatát. A boldogság forrása is belőle fakad. Isten felkínálja nekünk, lehetőséget ad, hogy egyre jobbak legyünk, fejlődjünk, formálódjunk az Ő szándéka szerint.

A boldogság másik neve a megelégedettség, amely azt jelenti, hogy nem azt kell figyelni, mi hiányzik az életünkből, hanem annak kell örülünk, ami van, amit elértünk, és törekedjünk még többre, még nagyobbra. A nagyravágyás nem a gazdagságot jelenti. Hamvas Béla azt mondja: „A siker helye az utca, a dicsőségé a szíved titkos kamrája”. Isten arra hívott bennünket, hogy szeretetben éljünk, és ekkor leszünk igazán boldogok, megelégedettek. Majd a főpásztor köszönetet mondott a piaristáknak, akik 300 ével ezelőtt Isten eszközeként eljöttek ebbe a városba azzal a szándékkal, hogy a szegény, elesett gyermekeket neveljék. Mert Isten előtt minden ember végtelen értékű – fejezte be gondolatait a megyéspüspök.

Szilvásy László SP., a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke is köszöntötte a jelenlévőket, és örömét fejezte ki azért, hogy ilyen hosszú hagyománynak és történelemnek lehetünk az örökösei, amely erőt, tartást, stabilitást ad ahhoz, hogy tudjuk, nem egy pillanatnyi vállalkozás volt az ő munkájuk, hanem hosszú évszázadokkal ezelőtt megalapozott üzenet a mának. A katolikus iskola abban segít, hogy a diákjai rátaláljanak arra az útra, amelyen a legjobb felnőttekké válhatnak. Legyetek a teljesség részesei – fejezte be a diákokhoz szóló gondolatait a tartományfőnök atya.

Majd a tartományfőnök átadta dr. Bódis Zoltán igazgatónak és a diákoknak annak az alapító okiratnak a másolatát, amellyel a király jóváhagyta a debreceni iskola meglapítását 300 évvel ezelőtt.

A szentmise után a templom udvarán található rendalapító Kalazanczy Szent József–szobornál és a Szent Anna Plébánia belső falán elhelyezett Szlopnyai Elek SP emléktábláján az emlékezés virágait helyezte el: Palánki Ferenc megyéspüspök, Szilvásy László SJ tartományfőnök, Krakomperger Zoltán plébános, Bódis Zoltán igazgató és a diákok. Az ünnepség az iskola dísztermében folytatódott, ahol – többek között – a tanulók a Pintér József történelemtanár által összeállított prezentáción bemutatták az iskola történetét.

Bódis Zoltán köszöntő gondolataiban azt hangsúlyozta: jelentőségteljes dolog bekapcsolódni a világ történelmébe, ami a személyes történeteinket, sorsunkat igazítja. Nem tudjuk, a Jóisten milyen utat tervezett nekünk, ezért életünk minden időszakát viseljük a szívünkön, hogy életszentségre jussunk.

Lépes Katalin SSND nővér (Boldogasszony Iskolanővérek) az iskola első igazgatója (a Svetits Intézetének is korábbi igazgatója) felidézte a debreceni iskola kezdeti éveit. Elmondta, hogy 1996-ban nem a piaristák vezetésével, de annak szellemében indult újra az iskola. Az itt lévő tanárok közül többen kezdő fiatal pedagógusok voltak. Az első két osztály 50 főből állt, ezért a szűkös körülmények miatt a Svetits is támogatta az új iskolát. Katalin nővér nagy örömét fejezte ki azért, hogy 23 év után az iskola ilyen naggyá fejlődhetett, és jelenleg mintegy 700 tanulójával továbbvihetik az egykori alapítók szellemiségét.

Az iskola 1721. január 21-én kezdte meg működését. 1948-ban feloszlatták a szerzetesrendeket, ennek következtében két évvel később az 1947/48-as tanév befejeződése után a debreceni iskolát is államosították, és 1948-50-ig Révai Miklós Gimnáziumként, majd 2006-ig Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumként működött. Az egykori piarista gimnázium épülete 2007-től jogutódjának, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásában működő Szent József Gimnáziumnak ad otthont, mely méltó utódja kíván lenni az egykori, oly sok generációt keresztény hitre, emberségre, hazafiságra és tudományra oktató patinás Alma maternek.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • 7M7A3963
    • 7M7A3965
    • 7M7A3968
    • 7M7A3970
    • 7M7A3974
    • 7M7A3976
    • 7M7A3983
    • 7M7A3986
    • 7M7A3987
    • 7M7A3993
    • 7M7A3995
    • 7M7A3999
    • 7M7A4002
    • 7M7A4008
    • 7M7A4011
    • 7M7A4014
    • 7M7A4030
    • 7M7A4032
    • 7M7A4047
    • 7M7A4052
    • 7M7A4058
    • 7M7A4094
    • 7M7A4102
    • 7M7A4106
    • 7M7A4108
    • 7M7A4117
    • 7M7A4132
    • 7M7A4133
    • 7M7A4146
    • 7M7A4147
    • 7M7A4152
    • 7M7A4153
    • 7M7A4157
    • 7M7A4159
    • 7M7A4160
    • 7M7A4162
    • 7M7A4175
    • 7M7A4177
    • 7M7A4255
    • 7M7A4261
    • 7M7A4270
    • 7M7A4275