Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„Mert ez a Karitász elsődleges feladata: szeretetet sugározni, ezzel átformálni a szíveket és így emberibbé tenni a világot.”
(Frank Miklós, a Katolikus Karitász ujjászervezője és országos igazgatója 1991-2000 között)

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász csoportvezetőinek találkozóját rendezték Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódóan november 20-án, Nyíregyháza-Borbányán, a Szent László Plébánián.

A találkozó szentmisével kezdődött, amelyet Csordás Gábor plébános, az egyházmegye karitászigazgatója mutatott be, Horváth János kállósemjéni plébános koncelebrálásával.

Gábor atya elmélkedésében Szent Erzsébet példamutató életét szemléltette, aki annak ellenére, hogy királynő volt, minden élethelyzetében a szegényeket szolgálta, a szeretetet sugározta. Krisztust látta az elhagyatottakban, betegekben, szegényekben, ágyába fektette a leprás koldust, és amikor férje mérgesen kérdőre vonta, Jézust látta az ágyában feküdni.

A Karitász tagok feladata nem elsődlegesen az adományosztás, hanem Szent Erzsébet példája nyomán a lelki szegények  felkarolása, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása is. Jézus magára vonatkoztatva fogja majd számon kérni, hogy „amikor szomjas voltam, adtatok-e innom, amikor ruhátlan voltam felruháztatok-e…”  

A szentmisében Gábor atya megemlékezett az utóbbi évben és az idén elhunyt Karitász vezetőkről, önkéntesekről is.

A szentmise után a karitászigazgató néhány gondolatban beszélt a szervezet szolgálatáról, szerepéről, jelentőségéről, gyakorlati útmutatóval látta el a vezetőket és mivel eddig még nem adódott lehetőség ilyen összejövetelre, az önkéntesekkel együtt megköszönte Mészáros László előző karitászigazgatónak a munkáját. Továbbá most került sor arra a kitüntetett feladatra, hogy átadhassa Gábor Istvánné Marika néninek, jánkmajtisi karitász önkéntesének munkája elismeréseként a 2020-ban kapott Caritas Hungarica Díjat.

Idén 90 éves a Katolikus Karitász, ebből az alkalomból a 90 évet betöltött önkéntesek oklevélben részesülnek. Egyházmegyénkben két önkéntest szerettek volna köszönteni, de sajnos Kundrák András bácsi a díj átadása előtt elhunyt, Linzenbold Imréné Annuska néni pedig betegsége miatt nem tudta személyesen átvenni az elismerést.

Gábor atya megköszönte a Jubileumi rajzpályázatra beérkezett alkotásokat is, amelyek közül az első három legjobban sikerült rajzot beküldték a Katolikus Karitászhoz, és az ottani zsűrizés alapján az országos három legjobb értékes ajándékban részesül. Az egyházmegyénkből beérkezett rajzokat kiállításon is megtekinthetjük majd, erről később adunk tájékoztatást.

Az előadás után a karitász önkéntesek kiscsoportokban osztották meg tapasztalataikat, amelyekkel egymás segítségére lehettek a nehézségekkel küzdőkért, rászorulókért végzett munka során.

Ezen a találkozón már a másnap ünnepélyesen beiktatott leveleki Karitász csoport tagjai is jelen voltak Lengyel József plébánosukkal együtt.

A program adományosztással zárult, az önkéntesek kukorica- és zöldborsó konzervet, fabrikettet vihettek a rászoruló családok részére, valamint a közelgő „Egymillió csillag a szegényekért” akcióhoz szükséges gyertyákat is megkapták.

Ezt követően a jelenlévő önkénteseket tájékoztatták az országosan is elinduló adventi karitászprogramokról, amelyekbe egyházmegyénk is bekapcsolódik.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

 Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

CSATLAKOZZ TE IS! – ANGYALBATYU ORSZÁGOS AJÁNDÉKGYŰJTÉSI AKCIÓ

Készíts ANGYALBATYUT egy nehéz sorsú gyermeknek!

Hogyan készíthetek ajándékot?
Keress egy jó állapotban lévő, üres dobozt! Ezután döntsd el, hogy hány éves fiúnak vagy lánynak szánod ajándékod.

Mit tegyek a csomagba?
Bármit, aminek egy gyermek örülhet:

• játékot (társasjátékot, kártyát, építőjátékot, babát, plüssjátékot, autót, labdát, egyéb játékokat, stb.)
• könyvet, mesekönyvet, színezőt
• tisztálkodási szereket (dezodort, fogkefét, fogkrémet, stb.)
• édességet (csokoládét, kekszet, stb.)
• sapkát, sálat
• iskolai felszereléseket (füzetet, tollat, filcet, zsírkrétát, színes ceruzát, vízfestéket, temperát stb.)
• képeslapot vagy jókívánságot

 Mi ne kerüljön a dobozba?
Romlandó, törékeny vagy folyékony ajándék.

Hogyan csomagoljam be a dobozom?

Lehetőleg úgy csomagold be szépen a dobozt, hogy szállítható legyen, de ki is lehessen nyitni. Ne ragaszd le, csak kösd át szalaggal. A biztonsági ellenőrzés miatt a csomagok átnézésre kerülnek, illetve önkénteseink egy-egy plusz ajándékot még hozzátehetnek (pl. édesség, naptár…stb.). A dobozra jól láthatóan írd fel, hogy milyen korú lánynak/ vagy fiúnak szánod ajándékod, pl.: „10 éves fiú″ vagy „6 éves lány”.

Az akció keretében, dobozolás és csomagolás nélkül is leadhatok ajándékokat!

Ha nincs dobozod, vidd el a gyűjtőpontra zacskóban az ajándékodat és mi bedobozoljuk.

Az akció keretében fogadnak külön játékokat, édességeket, ajándékokat, amely nem egy gyermeknek szóló korosztály szerint összeállított kész csomag.

Ha pl. több édességet, vagy játékokot ajánlanál fel, hozd el a gyűjtőpontra és azokból is tudunk ajándékcsomagot készíteni további gyermekek számára.

Hol és mikor adhatom le ajándékdobozom vagy a csomagolatlan ajándékokat?

A meghirdetett gyűjtőpontokon, amelyeket megtalálsz a www.angyalbatyu.hu oldalon. Az elkészült ajándékcsomagot a helyszíneken jelzett időpontig, de legkésőbb december 17-ig juttasd el valamelyik gyűjtőpontra!

Ezek pontos címéről, a nyitva tartásáról itt olvashattok.

Amennyiben valaki postai úton kívánja ajándékát eljuttatni hozzánk, úgy ezt a gyűjtőpontok valamelyikére kérjük elküldeni. Mindenképpen add postára december 10-ig, hogy még időben eljusson hozzánk és meg tudjuk szervezni az eljuttatást!

Hova kerülnek az ajándékok?

Az összegyűjtött ajándékokat a Katolikus Karitász országos önkéntesi hálózatán keresztül juttatjuk el a gyermekekhez, amelyeket családlátogatások alkalmával vagy a Karitász szervezeteinél, illetve ünnepi műsorok alkalmával veszik át a gyermekek még az ünnepek előtt.

* * *

Adhatsz angyalbatyut on-line adományozással is: www.karitasz.hu 

Néhány ezer forintból összeállítjuk csomagodat egy gyermeknek!

Segíthetsz a 1356-os adományvonal hívásával is! Hívásonként 500,- forinttal támogathatod a gyűjtést!

Legyen ünnep a karácsony még több gyermeknek!

November 22-én indította el a Katolikus Karitász az idei adventi segélyprogramját. A karácsonyig tartó időszakban több módon is be lehet kapcsolódni a „Tárjátok ki a szíveteket!” mottóval meghirdetett országos akcióba, melynek célja, hogy minél több rászoruló családnak, idős embernek, egyedülállónak könnyebbé tegyék a hétköznapokat, és kicsit szebbé a karácsonyt.

A Katolikus Karitász minden évben meghirdeti adventi adománygyűjtését. Évről évre növekszik az adományozók és a támogatottak száma is, így mára egy nagy összefogássá vált az adventi segélyprogram.

Az akció idei nyitó sajtótájékoztatóján Zagyva Richárd, a szeretetszolgálat országos igazgatóhelyettese elmondta: a program plakátján látható kép annak a szimbóluma, hogy kezünkben van a segítségnyújtás lehetősége. Szívünk kitárásával felmelegíthetjük mások hideg otthonát, könnyebbé tehetjük küzdelmekkel teli napjait.

Az adventi összefogás arra is hív, hogy tárjuk ki a szívünket, és adjunk belőle egy darabot azoknak, akiknek szükségük van rá.

Az akcióba a következő módokon kapcsolódhatunk be:

• A 1356-os adományvonalon egy hívással 500 forinttal támogathatjuk a segélyszervezet rászoruló családokért végzett munkáját.
• Online adományozással a www.karitasz.hu oldalon keresztül vagy banki átutalással is csatlakozhatunk a segélyprogramokhoz, valamint a karitász egész évben végzett tevékenységéhez.
• Idén is elindul az Angyalbatyu ajándékgyűjtési akció, melynek keretében nehéz sorsú gyermekeknek lehet ajándékot készíteni és leadni valamelyik gyűjtőponton. Az ajándékokat az önkéntesek juttatják el karácsony előtt a családokhoz. A készítés módja és a gyűjtőpontok listája a www.angyalbatyu.hu oldalon található. Játékokat és élelmiszereket is lehet adományozni az egyházmegyei karitászközpontokban, a KaritászPONT adományboltokban, a meghirdetett gyűjtőpontokon és a helyi karitászcsoportoknál.
• Idén is megrendezik az Egymillió csillag a szegényekért szolidaritási akciót, mely a szegény családok helyzetére hívja fel a figyelmet adventben. December 5. és 12. között több mint 200 településen ragyognak majd fel a gyertyák fényei templomok előtt, adventi vásárokban, főtereken – közös gyertyagyújtásra, adományozásra hívva a járókelőket. A segélyszervezet december 5. és 12. között adománypontot működtet majd az újbudai adventi vásárban is.
• Tárjátok ki a szíveteket címmel egész napos jótékonysági műsorfolyam lesz december 8-án a Magyar Katolikus Rádióban, melyben bemutatják a karitász segítő munkáját.

A szeretetszolgálat az egész téli időszakban segíti a krízishelyzetben lévőket: számos helyen osztanak meleg ételt hajléktalanoknak és rászorulóknak. Szükség esetén kályhával és tüzelővel támogatják a krízishelyzetben lévőket, hogy meleg otthonuk legyen a tél folyamán.

Zagyva Richárd elmondta, hogy az egyházmegyei karitászközpontok és az önkéntesekből álló plébániai karitászcsoportok is országszerte bekapcsolódnak a programba, így juthat el több mint 800 településre a segítség.

Dolhai Attila színművész, előadóművész is a segélyprogram mellé állt, népszerűsítve az akciót. A sajtótájékoztatón az adományozás fontosságáról szólva rámutatott: év közben sok minden lefoglal bennünket, de advent idején talán kicsit jobban figyelünk másokra, amikor átgondoljuk, hogyan is készülhetünk a Messiás érkezésére. Ez alkalmas idő arra, hogy ne csak a szűk családunkról gondoskodjunk, hiszen bizonyára mindenki környezetében vannak olyan családok, amelyek segítségre szorulnak.

Ha visszagondolunk arra, hogy kisgyerekként mi minek örültünk karácsonykor, jó belegondolni, hogy most segíthetünk olyan gyerekeknek, akik valami miatt hiányt szenvednek. Közös felelősségvállalással és összefogással sokak körülményein tudunk javítani – tette hozzá a színművész. – Erre buzdítok mindenkit, hogy minél több embernek boldogabbá tehessük a karácsonyát.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Veres Ádám / Magyar Katolikus Rádió

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Fiatalok a Világ Életéért Találkozó (FAVÉT) egyházmegyei ifjúsági programot ezúttal a Szent József-év és a Család szentéve jegyében az Apaság témájára figyelve rendezték meg 2021. november 20-án, Ferenc pápa által szintén erre a hétvégére meghirdetett Ifjúsági Világnapon a nyíregyházi Szent Imre gimnáziumban. A találkozóra 17. alkalommal gyűlt össze egyházmegyénk ifjúsága.

A tavalyi év csendje után – a 2020 novemberére tervezett Magány-Közösség témából hónapokon át a magányt élhettük a digitális oktatásban – reményt adó volt megélni idén az előkészületek heteit: elkészült a logó, a festmény, megérkeztek az ajándékok, próbáltunk, épült a színpad, alakult a zene. Természetesen közben végig bennünk volt a feszültség: vajon meg tudjuk-e tartani? A várakozás feszültsége, az izgalom, az öröm és az összetartás szinte hallható és látható formát öltött szombaton délután fél három előtt pár perccel: a kollégium nagy tanulótermében hetven szereplő, ötven kellékes és az ő munkájukat segítő tanárok tapsoltak és ujjongtak csatakiáltásban, miután meghallgatták lelkivezetőjük, Nagy Csaba atya bíztató szavait.

Azokban a percekben már nem volt kérdés, hogy a szívet, lelket, kezeket megmozgató délelőtti program méltó megkoronázása lesz a nagy misztériumjáték.

Egy végzős szervező diák által saját élettörténete alapján írt jelenet már a reggeli indításkor sokak szemébe könnyeket csalt. Kisari Károly és Gencsi Zoltán édesapák előadását és tanúságtételét feszült figyelemmel hallgatták a gimnazisták és felnőtt kísérőik, hiszen bátorítást kaptak tőlük arra, hogy a legváratlanabb és legnagyobb kihívás, a legnehezebb körülmények között, a vezető beosztásban való felelősségvállalás mellett is lehetséges igazi apává válni, a családdal, a gyermekekkel minőségi időt tölteni.

Pintér Béla keresztény zeneszerző és énekes, négy gyermekes édesapa, és immáron nagyapa koncertje a szív-lélek zenés tanúságtétele volt, és megérintette a szívünket. A sok-sok világító okostelefon fénye mintha a belül életre kapott lángocskákat jelképezték volna. Csodálatos volt.

A szentmisén szívből ünnepelt együtt Isten fiatal népe, akik Nagy Csaba atya szentbeszédéből szerető apaképet ismertek meg. A csoportbeszélgetéseken és az ebéd közben beszélgethettek, találkozhattak a több helyről érkezett középiskolások és tanáraik, valamint a hetven szentimrés öregdiák. Reményt adó, hitet erősítő közösségi élmény volt ez a tavalyi év magánya után.

Fél háromkor érezni lehetett az izgalmat az elsötétült Kápolnában, miközben a szereplők elfoglalták helyüket. A misztériumjáték az élet örömét, az apák fájdalmát, hitét, bizalmát, megbocsátását, önfeláldozását mutatta be a teremtés, Ábrahám és Izsák, József és testvérei, Szent József álma, Jézus születése, a tizenkét éves Jézus megtalálása, Jairus leánya, és a tékozló fiú történeteivel. A nyitójelenetben az atyák évről-évre való elbeszélését láthattuk a kivonulásról, amelyből fiaik megismerték és erősítették saját azonosságukat, és amely Isten választott népének nemzeti önazonosságát is életben tartotta. A zárójelenetben pedig mindannyian tanulhattuk a Miatyánk sorait Jézustól, hiszen ez a kétezer éves imádság bennünket, keresztényeket a hit, a remény és a szeretet egységében tart. A misztériumjátékban ennek valóságát élhettük át, amikor a betlehemi jelenetben Mária és József élő kisbabával álltak meg a színpad közepén ragyogó tekintettel, mosolyogva fogadva a pásztorok és a bölcsek hódolatát. A közönség szemei pedig a meghatottságtól csillogtak.

Így írnak élményeikről a résztvevő szereplők és nézők:

„Szereplőként voltam jelen a FAVÉT-on. Nagyon sok mindent kaptam. Újból rengeteg baráttal és élménnyel gazdagodhattam. Minden évben nagyon várom ezt az időszakot hiszen valami olyanban vehetek részt, amiben másoknak valamit adhatok. Nagyon élveztem minden pillanatát, mert végig sokkal közelebb érezhetem magam Istenhez, hiszen ’visszautazunk’ Jézus Krisztus korának, világába. Remélem jövőre újból részese lehetek ennek a szuper időszaknak.”

„Sok új embert ismertem meg, megtanultam csapatban dolgozni, minden egyes ember munkája nagyon fontos volt, minden szereplőé, minden kellékesé. Nagyon jó volt látni ahogy a sok kis jelenet, kellék egy egésszé formálódik.”

„Szerintem ez minden évben nagyon jó, a legjobb program. Nagyon-nagyon tetszett. Új barátokat is szereztem. Szervező és szereplő is voltam. Egy hatalmas élmény.”

„Nézőként jó volt látni, ahogyan a szentimrés fiatalok együttműködtek és hogy mennyire felkészültek, és örömmel vállalták a munkát. Nagyon feltöltődve mentem utána haza, és kicsit el is kezdett hiányozni egyetemistaként a gimnázium. Illetve sajnáltam, hogy nem ebben a gimnáziumban végeztem tanulmányaimat.”

„Szívünk csordultig telt a szeretettől, ami a fiatalokból sugárzott. Nagyon ügyesen és érzelmi töltéssel személyesítették meg a szereplők az általuk megformált karaktereket. Igényes volt a színpadra állítás, a hangok, a ledfal és a fények. Varázslat történt a színpadon. A délelőtti misztérium játék keserédes története és a hullámzó érzelmek meghatóak voltak. Pintér Béla koncertje egy különleges ajándék volt számunkra, még nem volt alkalmunk a személyes találkozásra. Szeretjük és hallgatjuk a dalait. Fantasztikus volt látni a plébánia gyermekeinek bátorságát és színpadi rutinját a délutáni koncerten. Hálásan köszönjük minden közreműködőnek, szervezőnek és felkészítőiknek, hogy lehetőségünk volt rész venni ezen a felejthetetlen estén.” (A FAVÉT napján délután a szülők és érdeklődők számára megismételtük a misztériumjátékokat és Pintér Béla ismét koncertezett. – szerk.)

Nekünk, résztvevőknek és szervezőknek még biztosan napok kellenek a feldolgozáshoz. Nagyon elfáradtunk, de annyi öröm és hála van bennünk, hogy már most nagyon várjuk a következő FAVÉT-ot. A járványhelyzet miatt be kellett tartanunk az 500 fős létszámkorlátot, de reméljük, hogy jövőre ismét mindenhonnan meghívhatjuk egyházmegyénk fiataljait. Az elkészült videóanyagot szeretnénk mindenkinek közreadni néhány héten belül, és mindenkit szeretettel köszöntünk a következő találkozásig.

A színpadi illusztrációt Rubóczki Béla készítette, Miló Eszter és Gajdos Petra közreműködésével. Gratulálunk a kifejező alkotáshoz, köszönjük a munkájukat!

Áldott adventet kívánunk!

Nagy Csaba iskolalelkész és a Szent Imre FAVÉT-os Csapata

Fotó: Rubóczkiné Kiss Hajnalka, Kovács Ágnes

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Újabb önkéntesek csatlakoztak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász szervezetéhez. A leveleki egyházközségben megalapították a Szent Erzsébet karitász csoportot, amely ünnepélyes keretek között letett fogadalomtétellel megerősítve kezdte el szolgálatát november 21-én, az ófehértói Árpád-kori Szent Erzsébet-templom búcsúi ünnepségén. Az ünnepi szentmisét Csordás Gábor nyíregyházi plébános, egyházmegyei karitászigazgató mutatta be, az elmélkedést a Balkányban szolgálatát töltő Szabó Csaba görögkatolikus diakónus tartotta. A nagykállói esperesi kerületből egészségügyi okok miatt többen nem tudtak eleget tenni a meghívásnak, így csak néhányan képviselték a papi közösséget: Pásztor Károly nyugalmazott plébános, Horváth János, a kerület korábbi esperese és Lengyel József házigazda plébános, a kerület új esperese. A templombúcsún többek között részt vett Simon József, a település polgármestere is.

Az ófehértói születésű Csordás Gábor atya a szentmise elején köszöntötte a jelenlévőket, üdvözölte a karitász új tagjait és bátorította őket arra, hogy kövessék Szent Erzsébet példáját az ajándékozó szeretet szolgálatában, valamint arra kérte őket, hogy a nehéz időszakokban kérjék Krisztus erejét, segítségét és kegyelmét.

Szabó Csaba görögkatolikus diakónus először is az ünnep jelentőségére irányította a jelenlévők figyelmét, amelyre készülve szebbé, fenségesebbé, magasztosabbá tesszük környezetünket, szívünket, hogy az Úr méltóságához, dicsőségéhez közelebb kerülhessünk. Az ünnepek a mi életünkben kiemelt pillanatok, és sok esetben a templomban történnek. Krisztus feltámadásának emléknapján és ezekben a napokban, amikor Szent Erzsébetről is megemlékezünk, arra a szilárd alapra, kősziklára tekintünk, amelyre életünket építjük.

Az Árpád-kori templom falai őseink hitét, mint biztos alapot jelentik, ahol őket követve, hozzájuk hasonlóan mi is imádkozunk és ünneplünk.

Ehhez kapcsolódóan Szabó Csaba külföldi tapasztalatairól beszélt. Hollandiában elnéptelenednek a templomok, elvágják azt az alapot, amelyre építették az országot. Beengedtek különféle irányzatokat, ideológiákat, idegeneknek átadva a nemzetük lelki, spirituális erejét. Ebben az országban ma már egyetlen szerzetesrend sem működik.

Adjunk hálát a Jóistennek, hogy a mi közösségünkben biztos az alap, amire életet, hitet lehet építeni.

Jöhet bármi az életünkben, háború, járvány, a templom számunkra menedéket jelent – fogalmazott.

„Azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról” (Jn 18,37). Mi az igazság? – tette fel a kérdést a diakónus. Az igazságot Jézusnál és az Atyánál találjuk meg, amely nem más, mint az, hogy az Atya az embert boldogságra teremtette.

Csaba diakónus megosztotta velünk egy ezzel kapcsolatos élményét. Balkányban az egyházmegye menedékházat is működtet. Itt találkozott azzal a 14 éves fiúval, akit az édesanyja a közelmúltban elhagyott és külföldre költözött. Ez a fiú teljesen egyedül maradt a világban, senkije és semmije sincs egy telefonon kívül. Amikor beszélgetett ezzel a fiúval, megkérdezte tőle, mit szeretne kérni Jézustól. Ez az elhagyott, nincstelen gyermek azt válaszolta, hogy boldog szeretne lenni. Isten igazságát, a boldogságot, a legszebbet kérte.

Minden ember boldog szeretne lenni. Szent Erzsébet szolgáló szeretetével tett meg mindent, hogy a rászoruló szegény emberek boldogok legyenek, elvitte életükbe Isten üzenetét a legalsóbb rétegekhez is, felismerve azt, hogy az Ő szeretetében, országában nincsenek társadalmi különbségek, minden ember egyformán értékes és egyetlen.

Szent Erzsébet egész élete, szeretetcselekedetei istendicsőítés, Isten iránti tisztelet volt. Ezután a szónok három aspektusra hívta fel a figyelmet, amelyre a magyar királylány példája is rámutat.

Soha ne adjuk fel! Erzsébet mindig Krisztus tekintetét fürkészte, mert tudta, hogy nincs egyedül. Mi is vegyük észre Istent az életünkben a nehézségek idején is.

Törődjünk egymással! Nem biztos, hogy manapság csak azoknak van szükségük törődésre, akik anyagilag szegények. A jelen helyzet is rámutat arra, hogy vannak más értelemben vett szegények. Sokan elmagányosodtak, elzárva a világtól, családtagjaiktól, munkatársaiktól, elveszítve munkájukat. Mindennapi kenyerünk, amit adni tudunk a másiknak, legyen a meghallgatás, a törődés, a megértés, hogy a mi szívünk is ugyanolyan szép virágoskert lehessen Isten előtt, mint Erzsébet rózsái.

Szent Erzsébet életének középpontjában állt a mennyei Király, az Atya szeretete. Úgy élte az egész életét, hogy Istenbe kapaszkodott. Nem magától adott a szegényeknek, hanem Krisztus szeretetétől függve, attól a céltól vezérelve, hogy egyre jobban megismerje, és egyre jobban szeresse Jézus Krisztust, mint ahogyan mi is imádkoztuk ezt az Eucharisztikus Kongresszus sikeréért elmondott imában. Ebben is kövessük Szent Erzsébet példáját – fejezte be elmélkedését Szabó Csaba diakónus.

A szentmise befejező áldása előtt a Szent Erzsébet karitász csoport tagjai fogadalmat tettek, hogy a közösség tagjaként a szegényeket és a rászorulókat fogják szolgálni, és a rájuk bízott adományokat becsületesen, legjobb tudásuk szerint osztják majd szét a nélkülözők között. Mindezt pedig azért, hogy szolgálatukon keresztül a nehézsorsú emberek is megtapasztalják Isten szeretetét.

Majd Lengyel József plébános atya megköszönte a jelenlévőknek, hogy együtt ünnepeltek az egyházközséggel, és kérte a híveket, hogy a karitász közösség munkáját imáikkal kísérjék és erősítsék. József atya gondolataiban utalt a most zajló szinodális folyamatra is, bátorítva a híveket, hogy vegyenek ebben részt, hiszen mindannyian hasznos, építő tagjai az egyház életének, javaslataikkal, meglátásaikkal segíthetik, előbbre vihetik Isten ügyét az egyházközségben.

Kovács Ágnes

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Szent György-templom felszentelésének 6. évfordulóját bérmálással ünnepelte egyházközségünk 2021. november 21-én, Krisztus Király ünnepén, amikor Bosák Nándor püspök atya hat fiatalnak, köztük két felnőttnek szolgáltatta ki a bérmálás, vagyis a keresztény nagykorúság szentségét. Az ünnepi szentmisét a püspök atyával együtt mutatta be Tóth László atya, a Szent György-templom plébánosa. A négyszeres ünnepet a közelmúltban felújított plébániaépület megáldása tette teljessé.

Az egyházközség képviseletében Bordás Attila világi elnök köszöntötte Bosák Nándor püspök atyát, aki főpásztorsága idején szívügyének tekintette a Szent György-templom felépítését. Közösségünk püspök atya és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye támogatásának köszönheti a templomszentelés óta több építészeti díjjal kitüntetett Szent György-templomot.

A főpásztor szentbeszédében a bérmálás szentségének kiszolgáltatását a templomszenteléshez hasonlította. Elmondta, hogy a templom a felszenteléssel lesz igazán az Isten házává és lelki otthonunkká. Addig csak egy épület, akármilyen szép és művészi. A felszenteléssel azonban beleköltözik Krisztus, hogy az életünket vezesse.

A keresztség szentségében Isten gyermekei leszünk, Krisztus a gyermekeivé fogad minket. A bérmálás szentségében pedig ezt az ajándékot erősíti meg a Szentlélek, aki teljessé teszi, és isteni erővel ruházza fel a mi földi életünket, keresztény életünket, hogy Krisztust hordozva, Krisztus kegyelmével töltsük meg az életünket.

Püspök atya kiemelte, a Szentlélek az Isten éltető lelke, az Isten ereje, amit a lelkünkbe fogadhatunk és a bérmálás szentsége teszi teljessé azt, ami életünkben a keresztséggel elkezdődött. A keresztség beleépít bennünket Krisztus nagy közösségébe, Krisztus megváltó művébe, a bérmálás pedig ezt teszi teljessé, hogy általa a Szentlélek ereje működjön bennünk. A Szentlélek az Isten ereje, az Isten lelke, tüze, mely az ember életét fölemelheti erre a magasságra. A bérmálásban megújítjuk azt az ígéretünket, amellyel korábban csatlakoztunk Krisztushoz, a világmindenség királyához, ugyanakkor kérjük és megkapjuk az isteni ajándékot, a Szentlelket, hogy élő és éltető erő legyen számunkra.

Az én országom nem e világból való (Jn 18,36), mondja az Úr a mai napon olvasott evangélium szerint, majd folytatja, hogy: Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról (Jn 18,37), mutatott rá a főpásztor. Templomainkban megvalljuk, hogy ehhez a krisztusi közösséghez, ehhez a lelki kincshez tartozunk, amikor pedig kérjük és fogadjuk a Szentlélek áldását, akkor élővé, éltetővé válik bennünk, amit Krisztus a világnak és személy szerint nekünk hozott és adott. Így ünnepeljük a Szentlélek kiáradását és legfőképp adjunk hálát, hogy mi Krisztus országához és valóságához tartozhatunk és élhetünk benne – zárta ünnepi elmélkedését Bosák Nándor püspök atya.

A szentmisén a bérmálkozók a bérmaszülők jelenlétében közös fogadalomtétellel újították meg keresztségi fogadalmukat, majd egyenként a püspök atya elé járultak, aki a keresztény nagykorúság szentsége, a bérmálás kiszolgáltatásában kérte a Szentlélek kiáradásának kegyelmét, hogy erősítse meg a bérmálkozókat abban, hogy hitüket bátran megvallva és mindig készen állva, annak tanításai szerint éljenek.

A liturgia zárásában a leendő elsőáldozók köszöntötték a megbérmáltakat, majd Ugrai Richárd, egyházközségünk ministránsa élményszerű előadásában templomunk patrónusa, Sárkányölő Szent György legendájának egy rövid részlete kelt életre.

Az ünnep a plébániaépület megáldásával, majd agapéval folytatódott. A templommal szemközti épület a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye támogatásával az elmúlt időszakban teljeskörű gépészeti és építészeti felújításon esett át. Tágas és modern közösségi teret alakítottak ki benne, mellyel az épület korunk elvárásai szerint szolgál a plébánia közösségeinek, csoportjainak otthonául.

Forrás: jozsa.dnyem.hu

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az ifjúsági világnapot – amelyet Szent II. János Pál pápa kezdeményezett – Ferenc pápa tavalyi döntése értelmében 2021-től évente virágvasárnap helyett Krisztus király vasárnapján fogják megtartani az egyházmegyékben.

Az idei, a XXXVI. ifjúsági világnap témája: „Kelj fel, és légy tanúja annak, amit láttál!” (vö. ApCsel 26,16)

Az alábbiakban Ferenc pápa üzenetét olvashatjuk.

Krisztus, a mindenség királya

2021. november 21.

Kedves Fiatalok!

Szeretnélek ismét kézen fogni benneteket, és veletek együtt járni azon a lelki zarándokúton, ami a 2023-as lisszaboni ifjúsági világnapra vezet.

A tavalyi üzenetnek, amit nem sokkal a világjárvány kitörése előtt írtam alá, ez volt a témája: „Fiatalember, azt mondom neked, kelj fel!” (vö. Lk 7,14). Gondviselésében az Úr már felkészített minket arra a súlyos kihívásra, amelyet nem sokkal később megtapasztaltunk.

A világ minden táján szenvedtünk számunkra kedves emberek elvesztésétől, és megtapasztaltuk a társadalmi elszigeteltséget. Az egészségügyi vészhelyzet különösen nagy csapás volt számotokra Fiatalok, mert az életetek természetszerűleg kifelé irányul: az iskolára vagy egyetemre, a munkára és a társas összejövetelekre. Nehéz helyzetekben találtátok magatokat, amelyekhez nem voltatok hozzászokva. Azok, akik ezeket nehezebben viselték, vagy támogatás nélkül maradtak, úgy érezhették, hogy elvesztették a fonalat. Megszaporodtak a családi problémák, nőtt a munkanélküliség, több lett a depressziós és/vagy a magányos ember és nőtt a függőségtől szenvedők száma, hogy a növekvő stresszt, feszültséget, dühkitöréseket és az növekvő erőszakot ne is említsük.

Mégis, hála Istennek, ez csak az érem egyik oldala volt. Ez a tapasztalat megmutatta törékenységünket, de megmutatta erényeinket is, köztük a szolidaritásra való készségünket is. Világszerte rengeteg embert láttunk – köztük sok fiatalt –, akik segítettek életeket menteni, elvetették a remény magvait, kiálltak a szabadság és az igazságosság mellett, békét teremtettek és hidakat építettek az emberek között.

Amikor egy fiatal elbukik, bizonyos értelemben az egész emberiség elbukik. De az is igaz, hogy amikor egy fiatal felemelkedik, mintha az egész világ is felemelkedne. Fiatalok, milyen nagyszerű lehetőség van a kezetekben! Milyen nagy erő van a szívetekben!

Isten ma is azt mondja mindannyiótoknak: „Kelj fel!” Szívből remélem, hogy ez az üzenet segíthet felkészülni az új időkre és arra, hogy az emberiség történelmének új lapját kezdjük írni. Nélkületek azonban, kedves fiatalok, nincs új kezdet. Ha a világunk fel akar emelkedni, szüksége van a ti erőtökre, a ti lelkesedésetekre és szenvedélyetekre. Szeretnék tehát veletek együtt elmélkedni az Apostolok cselekedeteinek arról a szakaszáról, ahol Jézus azt mondja Szent Pálnak: „Kelj fel! Arra rendeltelek, hogy tanúságot tegyél arról, amit láttál” (vö. ApCsel 26,16).

Pál tanúságtétele a király előtt

A 2021-es ifjúsági világnap témáját ihlető vers Pál apostol tanúságtételéből származik, amelyet bebörtönzése után mondott el Agrippa király előtt. Pál, aki korábban ellensége és üldözője volt a keresztényeknek, most éppen a Krisztusba vetett hitéért állt bíróság elé. Körülbelül huszonöt évvel később az apostol elmesélte a Krisztussal való sorsdöntő találkozásának történetét.

Pál elmondja, hogy egészen addig üldözte a keresztényeket, amíg egy napon, amikor Damaszkuszba utazott, hogy néhányukat letartóztassa, „a napnál is fényesebb” fény ragyogta be őt és társait (vö. ApCsel 26,13). Ő azonban, a társaságból egyedüliként hallott „egy hangot”: Jézus hangját, aki megszólította őt, és a nevén szólította.

Saul! Saul!

Nézzük meg közelebbről ezt az eseményt. Azzal, hogy az Úr nevén szólította Sault, ráébresztette őt arra, hogy személyesen ismeri. Olyan volt, mintha azt mondta volna: „Tudom, hogy ki vagy és mire készülsz; én ennek ellenére egyenesen hozzád szólok.” Az Úr kétszer szólítja Pált a nevén, mintegy jelezve, hogy fontos, különleges hivatása van számára – ahogy tett korábban Mózessel (vö. Kiv 3,4) és Sámuellel (vö. 1Sám 3,10) is. A földre borulva Saul felismeri, hogy egy teofániának, egy erőteljes isteni kinyilatkoztatásnak a tanúja, ami zavarba hozza ugyan, de nem pusztítja el. Ehelyett azt tapasztalja, hogy néven szólítják.

Csak a Krisztussal való személyes és nem névtelen találkozás változtatja meg az életet. Jézus megmutatja, hogy nagyon jól ismeri Sault, „kívülről-belülről”. Annak ellenére, hogy Saul üldözi a keresztényeket, és szíve tele van gyűlölettel irántuk, Jézus felismeri, hogy ez tudatlanságból fakad és meg akarja mutatni benne a kegyelmét. Ez a kegyelem, ez a ki nem érdemelt és feltétel nélküli szeretet lesz az a fény, ami gyökeresen átalakítja Saul életét.

Ki vagy te, Uram?

Az őt néven szólító titokzatos jelenlét fényében Saul megkérdezi: „Ki vagy te, Uram?” (ApCsel 26,15). Ez a kérdés döntő fontosságú, és előbb-utóbb mindannyiunknak fel kell tennünk. Nem elég hallani, hogy mások beszélnek Jézusról, nekünk magunknak kell beszélnünk vele, személyesen. Mélyen, legbelül erről szól az imádság. Az ima azt jelenti, hogy közvetlenül Jézussal beszélgetünk, még akkor is, ha a szívünk még mindig zavaros, és az elménk tele van kételyekkel vagy akár Krisztus és a keresztények megvetésével. Imádkozom azért, hogy minden fiatal a szíve mélyén egyszer feltegye a kérdést: „Ki vagy te, Uram?”

Nem gondolhatjuk többé, hogy mindenki ismeri Jézust, még az internet korában sem. A kérdés, amelyet sokan feltesznek Jézusnak és az Ő egyházának, pontosan ez: „Ki vagy te?” Szent Pál egész hivatásának történetében ez az egyetlen alkalom, amikor ő, Pál szólal meg. És az Úr azonnal válaszol: „Jézus vagyok, akit üldözöl” (uo).

„Jézus vagyok, akit üldözöl”

Ezzel a válasszal Jézus egy nagy titkot tár fel Saul előtt: azt, hogy egynek látja magát az egyházzal, a keresztényekkel. Addig Saul semmit sem látott Krisztusból, csak a hívőket, akiket börtönbe vetett (vö. ApCsel 26,10), és akiknek a megöléséhez hozzájárult (uo.). Látta, hogy a keresztények hogyan feleltek a rosszra jósággal, a gyűlöletre szeretettel, vállalva az igazságtalanságot, erőszakot, rágalmakat és üldözéseket Krisztus nevéért. Valamilyen módon, anélkül, hogy tudta volna, Saul már találkozott Krisztussal. A keresztényekben találkozott vele!

Hányszor hallottuk már, hogy „Jézus igen, az Egyház nem!”, mintha az egyik a másik alternatívája lehetne. Nem ismerhetjük Jézust, ha nem ismerjük az Egyházat. Jézust nem lehet megismerni a közösségében élő testvérek nélkül. Nem nevezhetjük magunkat teljesen kereszténynek, ha nem tapasztaljuk meg a hit egyházi dimenzióját.

„Hiába rugdalózol az ösztöke ellen!”

Ezekkel a szavakkal szól az Úr Saulhoz, miután az a földre zuhant. Egy ideje – titokzatos módon – bizonyára ismételgette már ezeket a szavakat Saulnak, hogy magához vonzza őt. Saul azonban ellenállt. Urunk ugyanezt a szelíd „szemrehányást” intézi minden fiatalhoz, aki elfordul tőle: „Meddig akarsz még menekülni előlem? Miért nem hallod, hogy hívlak? Várom, hogy visszatérj hozzám.” Vannak idők, amikor mi is azt mondjuk, amit Jeremiás próféta: „Nem gondolok többé rá” (vö. Jer 20,9). Pedig minden ember szívében ég a tűz: ha megpróbáljuk is elfojtani, nem fog sikerülni, mert erősebb nálunk.

Az Úr kiválasztott valakit, aki üldözte őt, aki mélyen ellenséges volt vele és követőivel szemben. Láthatjuk hát, hogy Isten szemében senki sem elveszett. A vele való személyes találkozásnak köszönhetően mindig újrakezdhetünk. Egyetlen fiatal sincs Isten kegyelmének és irgalmának hatókörén kívül. Senkire sem mondhatjuk, hogy „túl messzire ment” vagy „már túl késő”. Hány fiatal lázad szenvedélyesen, és megy szembe az árral, miközben a szívük mélyén érzik, hogy szükségük van arra, hogy elköteleződjenek, hogy teljes szívükből szeressenek, hogy küldetésük legyen az életben! Az ifjú Saulban Jézus pontosan ezt látta.

Vakságunk felismerése

Elképzelhetjük, hogy a Krisztussal való találkozása előtt Saul bizonyos mértékig „el volt telve önmagával”, és azt gondolta, hogy erkölcsi feddhetetlensége, buzgósága, háttere és műveltsége alapján „nagyszerű ember”. Minden bizonnyal meg volt győződve arról, hogy igaza van. Amint az Úr kinyilatkoztatja magát, Saul „a földre zuhan”, megvakul. Hirtelen látásképtelenné válik, mind fizikailag, mind szellemileg. Bizonyosságai megrendülnek. Szíve mélyén rájön, hogy a keresztények megölésére irányuló szenvedélyes buzgalma hiba volt. Rájön, hogy nem birtokolja az abszolút igazságot, sőt: kifejezetten távol áll tőle. Bizonyossága és büszkesége szertefoszlik, hirtelen zavartnak, gyengének és „kicsinek” érzi magát.

Az ilyen alázat – korlátaink tudatosítása – elengedhetetlen! Aki meg van győződve arról, hogy mindent tud önmagáról, más személyekről, sőt még a vallási igazságokról is, annak nehéz lesz Krisztussal találkoznia. Saul, miután megvakult, elvesztette a viszonyítási pontjait. Egyedül maradt a sötétségben, és az egyetlen tiszta dolog a fény volt, amit látott, és a hang, amit hallott. Micsoda paradoxon! Csak akkor kezdünk el látni, amikor megvakulunk!

A damaszkuszi úton szerzett megrázó élménye után Saul inkább a Pál nevet választotta, ami azt jelenti, hogy „kicsi”. Ez nem olyasmi, mint a manapság oly gyakori becenevek vagy kitalált nevek. A Krisztussal való találkozása megváltoztatta az életét; ettől érezte magát igazán kicsinek, és levetett magáról mindent, ami akadályozta abban, hogy igazán megismerje önmagát. Ahogy ő maga fogalmazott: „Én ugyanis az utolsó vagyok az apostolok közt, s arra sem méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem az Isten egyházát” (1Kor 15,9).

Lisieux-i Szent Teréz, mint oly sok más szent, gyakran mondta, hogy az alázat az igazság. Manapság, különösen a közösségi média területén, a napjainkat „történetekkel” fűszerezzük, amelyeket gyakran gondosan felépített hátterek, webkamerák és speciális effektek segítségével állítunk össze. Egyre jobban szeretünk a reflektorfénybe állni, hogy tökéletes beállításainkkal más képet mutassunk magunkról a „barátainknak” és „követőinknek”, mint akik valójában vagyunk. Krisztus, a déli ragyogás azért jön, hogy megvilágosítson minket, és helyreállítsa hitelességünket, megszabadítva minket álarcainktól. Világosan megmutatja nekünk, hogy kik vagyunk, mert ő ilyennek szeret minket.

Változó perspektíva

Pál megtérése nem azt jelentette, hogy visszafordult, hanem azt, hogy nyitottá vált egy teljesen új látásmódra. Folytatta útját Damaszkuszba, de valami megváltozott, már más emberré vált (vö. ApCsel 22,10). A megtérés megújíthatja mindennapi életünket. Továbbra is azt tesszük, amit korábban, de a szívünk és az indítékaink megváltoznak. Pálnak Jézus azt mondta, hogy menjen tovább Damaszkuszba, ahová eredetileg is tartott. Pál engedelmeskedett, de útjának célja és oka gyökeresen megváltozott. Ettől kezdve Pál új szemmel nézi a dolgokat, már nem üldözőként és hóhérként, hanem tanítványként és tanúként megy. Damaszkuszban Ananiás megkereszteli és bemutatja őt a keresztény közösségnek. Pál csendben és imádságban mélyíti el tapasztalatait és az új személyiségét, amelyet az Úr Jézus adott neki.

Ne nyomjuk el a fiatalság erejét és szenvedélyét

Pálnak a feltámadt Jézussal való találkozása előtti magatartása nem ismeretlen a számunkra. Mennyi erő és szenvedély fakad a ti szívetekben is, kedves Fiatalok! A körülöttetek és bennetek található sötétség mégis megakadályozhat benneteket abban, hogy helyesen lássátok a dolgokat. Előfordul, hogy értelmetlen, sőt erőszakos csatákba merültök, aminek az elsődleges áldozatai ti magatok és a hozzátok legközelebb állók lesznek. Az is előfordulhat, hogy olyan ügyekért küzdötök, amelyek az igazságos értékek fenntartásával kezdődnek, de ha egyszer szélsőségessé válnak, romboló ideológiákká válnak. Hány politikai vagy vallási meggyőződés által inspirált vagy hajtott fiatal válik végül az erőszak és a pusztítás eszközévé sok más ember életében! Egyesek, akik otthonosan mozognak a digitális világban, a virtuális valóságot és a közösségi hálózatokat új csatatérként használják, gátlástalanul alkalmazva az álhírek fegyverét, hogy mérget terjesszenek és megsemmisítsék ellenfeleiket.

Amikor az Úr betört Pál életébe, nem nyomta el a személyiségét vagy szenvedélyes buzgalmát. Inkább kibontakoztatta ezeket az adottságait, azáltal, hogy az evangélium nagyszerű hírnökévé tette őt a föld végső határáig.

A népek apostola

Ettől kezdve Pált a „népek apostolának” is nevezték. Pált, aki korábban farizeus volt, a Törvény lelkiismeretes követője! Itt újabb paradoxonnal találkozunk: az Úr abba a személybe helyezi a bizalmát, aki korábban üldözte őt. Pálhoz hasonlóan mindannyian hallhatjuk a hangot a szívünkben, amely azt mondja: „Bízom benned. Ismerem a történetedet, és veled együtt azt is a kezemben tartom. Még ha gyakran ellenem is voltál, téged választalak és téged teszlek tanúmmá.” Isten gondolkodásmódja a legelszántabb üldözőjét is elhivatott tanúságtevővé változtatja.

Krisztus tanítványai arra hivatottak, hogy „a világ világossága” legyenek (Mt 5,14). Pálnak tehát tanúságot kellett tennie arról, amit látott, de egyelőre vak. Egy újabb paradoxon! Személyes tapasztalatai révén Pál azonban teljes mértékben azonosulni tud azokkal, akikhez az Úr küldi őt. Éppen ezért tette őt tanúvá: „hogy megnyissa szemüket, hogy a sötétségből a világosságra térjenek” (ApCsel 26,18).

„Kelj fel, és tégy tanúságot!”

Amikor elfogadjuk a keresztségben ránk ruházott új életet, az Úr fontos és egész életünket megváltoztató küldetést ad nekünk: „Legyetek az én tanúim!”

Ma Krisztus ugyanazokat a szavakat mondja nektek, amelyeket Pálnak mondott: Keljetek fel! Ne maradjatok a földre sújtva, ne forduljatok magatokba: küldetés vár rátok! Ti is tanúságot tehettek arról, amit Jézus elkezdett az életetekben. Jézus nevében kérlek benneteket:

– Keljetek fel! Tegyetek tanúságot róla, hogy ti is vakok voltatok, és találkoztatok a világossággal. Ti is láttátok Isten jóságát és szépségét önmagatokban, másokban és az Egyház közösségében, ahol véget ér a magány.

– Keljetek fel! Tegyetek tanúságot arról a szeretetről és tiszteletről, ami az emberi kapcsolatokban, a családok életében, a szülők és gyermekek, a fiatalok és az idősek közötti párbeszédben megvalósulhat.

– Keljetek fel! Álljatok ki a társadalmi igazságosságért, az igazságért, a tisztességért, és az emberi jogokért. Védjétek az üldözötteket, a szegényeket és a kiszolgáltatottakat, azokat, akiknek nincs hangjuk a társadalomban, a bevándorlókat.

– Keljetek fel! Tegyetek tanúságot arról az új szemléletmódról, ami által csodálattól fénylő szemmel tekinthettek a teremtett világra, ami a földet közös otthonunknak tekinti, és ami bátorságot ad az integrált ökológia előmozdításához.

– Keljetek fel! Tegyetek bizonyságot arról, hogy a kudarcot vallott életek újjáépülhetnek, hogy a lelkileg halottak újjáéledhetnek, hogy a rabságban lévők újra szabadok lehetnek, hogy a szomorúsággal telt szívek újra felfedezhetik a reményt.

– Keljetek fel! Tegyetek bizonyságot örömmel arról, hogy Krisztus él! Terjesszétek a szeretet és megváltás üzenetét kortársaitok között az iskolában és az egyetemen, a munkahelyen, a digitális világban, mindenütt.

Az Úr, az Egyház és a pápa bízik bennetek, és megbíz benneteket, hogy tanúságot tegyetek mindazok előtt a fiatalok előtt, akikkel a mai kor „damaszkuszi útjain” találkoztok. Soha ne felejtsétek el, „hogy ha valaki valóságosan megtapasztalta az üdvözítő Isten szeretetét, nem szorul hosszas felkészítésre, hogy elmenjen és hirdesse azt, nem várhat arra, hogy sok előadásban vagy hosszas oktatásban legyen része. Minden keresztény annyira misszionárius, amennyire Jézus Krisztusban találkozott Isten szeretetével” (Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 120).

Keljetek fel és ünnepeljétek az ifjúsági világnapot a részegyházakban!

Ismét meghívlak benneteket, Fiatalok, szerte a világon, hogy vegyetek részt ezen a lelki zarándoklaton, ami a 2023-as lisszaboni ifjúsági világnap megünnepléséhez vezet. A következő eseményre a ti részegyházaitokban, a világ különböző egyházmegyéiben és eparchiáiban kerül sor, amikor Krisztus Király ünnepén a 2021-es ifjúsági világnapot ünnepeljük.

Remélem, hogy mindannyian igazi zarándokként, és nem csupán „vallásos turistaként” járunk ezen az úton. Legyünk egyre nyitottabbak Isten meglepetéseire, mert ő meg akarja világítani az utunkat. Legyünk egyre nyitottabbak arra, hogy meghalljuk az ő hangját, testvéreink hangján keresztül is. Így segíthetünk egymásnak, hogy együtt felemelkedve történelmünk e zavaros időszakában egy új és reményteljes jövő prófétáivá váljunk! A Boldogságos Szűz Mária járjon közben mindannyiunkért.

Róma, Lateráni Szent János Bazilika, 2021. szeptember 14, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.

Ferenc

Forrás: MKPK sajtószolgálat

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A 2021 adventi időszakára tervezett debreceni eseményekről Papp László, a város polgármestere és Mészáros Réka, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője számolt be sajtótájékoztató keretében 2021. november 19-én.

A tavalyi adventi időszak a járvány miatt visszafogott volt, ebben az évben azonban – figyelve az egészségünket garantáló intézkedésekre – Debrecen szeretné megidézni a korábbi évek adventi hangulatát, s újdonságokkal is szolgálni. A város most is díszbe öltözik, több mint 200 ezer fényforrás fogja díszíteni a Belvárost és a város több pontját, s Debrecen karácsonyfáján – melyet Szabó István felsőjózsai lakos ajándékaként november 19-én állítanak fel – több mint 16 ezer égő lesz – mondta Papp László polgármester a sajtótájékoztatón. November 28-tól az 1-es és a 2-es villamos vonalán is közlekedik majd a „fényvillamos”, és a Dósa nádor tér is részese lesz az adventi időszaknak.

A kirakodóvásár  november 26-tól várja a közönséget. A korábbinál nagyobb területen – a Kossuth téren, a Dósa nádor téren, a Csapó utcán és a Rózsa utcán is – feldíszített faházak fognak állni. 20 vendéglátó egység és csaknem 80 kereskedő fogadja az ide látogatókat. A szabadtéri kirakodóvásárt – a jelenlegi szabályok szerint – védettségi igazolvány nélkül lehet majd látogatni.

Újdonság lesz idén az Adventi Kuckó. A Bajcsy-Zsilinszky utca és Piac utca sarkától néhány lépésnyire (az Aranybika épületében) berendezett Adventi Kuckó programsorozatában CSAK Design vásár, népi kézművesvásár, s a gyerekek számára Mikulás-várás szerepel majd. Az Adventi Kuckó ad majd helyet a Debreceni Karitatív Testület „Add tovább!” adománygyűjtő akciójának is, ahol december 23-ig várják majd az adományokat.

A Kossuth téren adventi korcsolyapálya is várja majd az érdeklődőket összesen 750 négyzetméternyi egybefüggő jégfelülettel, egyedülálló élményt nyújtva a 120 méteres hosszú jégfolyosóval.

A rendezvénytartás jelenlegi szabályait betartva advent vasárnapjain a gyartyagyújtások nem a megszokott, Kossuth téri helyszínen lesznek, hanem a kirakodóvásár helyszínétől elválasztva, a Nagytemplom mögötti Emlékkertben, ahová védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni. A gyertyagyújtásokat a Facebookon keresztül is meg lehet majd tekinteni, illetve a Debrecen Televízió élőben adja majd őket.

Mészáros Réka szavai szerint a kulturális programok keretében idén is sor kerül a Debrecen Helyőrségi Zenekar Adventissimo címet viselő koncertjéren november 28-án, a Valcer Táncstúdió műsora pedig Karácsonyi Valceremónia címmel látható majd december 18-án. A debreceni óvodák december 3-án a Dósa nádor téren összesen 24 kis karácsonyfát díszítenek fel, melyeket 1-1 óvoda fogadott örökbe és el is készítik hozzájuk a díszeket. A gyerekek december 5-én a Kölcsey Központban a lappföldi Mikulással, Joulupukkival találkozhatnak.

Az adventi programsorozat egyik kiemelkedő eseménye lesz az Ők tizenketten című, beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató. A délután házigazdája, s egyben a kötet szerzője Zsuffa Tünde író, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtószóvivője. Erdő Péter bíboros támogatásával indul útjára a rendezvénysorozat, melyet az ország különböző városaiba visznek el. A meghívott hírnökök: Laczkfi János, Pindroch Csaba, Csókay András, Kubik Anna, Szikora Róbert.

***

A PROGRAMOKRÓL

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész emlékkiállítása – 2021. november 19., 17.00 óra

Helyszín: Görögkatolikus Turisztikai Látogatóközpont (Debrecen, Attila tér 5.)

A Vendégségben az Úrnál című kiállítás megnyitója – 2021. november 25., 17.30 óra

Helyszín: Szent László Domonkos Plébánia

Kirakodóvásár – 2021. november 26. - december 23. – Belváros

Adventi korcsolyapálya – 2021. november 26. - 2022. január 31. – Kossuth tér

Gyertyagyújtások

Helyszín: a Nagytemplom mögötti Emlékkert. Az Emlékkertbe védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni.

Advent első vasárnapja – 2021. november 28., 17:00 óra

Beszédet mond: Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere; Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája; Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke és Püski Lajos, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.

Advent második vasárnapja – 2021. december 5., 17.00 óra

Beszédet mond: Puskás István, Debrecen alpolgármestere; Asztalos Richárd, a Debreceni Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze és Sipos Barnabás, a Debreceni Szentháromság Magyar Ortodox Egyházközség parókusa.

Advent harmadik vasárnapja – 2021. december 12., 17.00 óra

Beszédet mond: Balázs Ákos, Debrecen Város alpolgármestere; Beszterczey András, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora; Kiss János, a Debreceni Baptista Gyülekezet lelkipásztora.

A harmadik gyertyagyújtásra az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnökeinek (Laczkfi János, Pindroch Csaba, Csókay András, Kubik Anna, Szikora Róbert) részvételével kerül sor.

Advent negyedik vasárnapja – 2021. december 19., 17.00 óra

Beszédet mond: Barcsa Lajos, Debrecen város alpolgármestere; Tóth László, a Debreceni Megtestesülés Plébánia plébánosa; Kapin István, a Debreceni Görögkatolikus Parókia parókusa.

A betlehemi láng továbbadása a 43. Főnix Cserkészcsapat és az Ort-Iki Báb- és Utcaszínház közreműködésével történik.

Az Emlékkertbe védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni.

Adventi Kuckó – 2021. november 27. - december 23.

Újdonság lesz a Bajcsy-Zsilinszky utca és Piac utca sarkától néhány lépésnyire (az Aranybika épületében) berendezett Adventi Kuckó programsorozata: CSAK Design vásár, népi kézművesvásár, Mikulás-várás.

A programok ingyenesen látogathatók.

A Debreceni Karitatív Testület „Add tovább!” adománygyűjtési akciója az Adventi Kuckóban – 2021. december 7. - december 23.

December 7-én nyitja meg az Advent Kuckó a Karitatív Testület „Add tovább!” adománygyűjtő pontját és egészen december 23-ig várják a felajánlásokat.

Belépés nélkül az adományok az épület előtt kihelyezett gyűjtőládában helyezhetők majd el.

Lighthouse-piramis – 2021. november 28. – 2022. január 6.

A debreceni székhelyű Lighthouse-csoport különleges vizuális élménnyel örvendezteti meg a látogatókat. Az adventi időszak alatt a Nagytemplom mellett a hajdani Verestorony alapjai fölé emelt piramisba szerelt led-csövek különlegesen programozott fényjátéka egyedi hangulatot varázsol a Kossuth térre.

Adventissimo – 2021. november 28.

A Debrecen Helyőrségi Zenekar koncertje, 19:00 óra

Helyszín: Kölcsey Központ (Hunyadi utca 1-3.)

A program ingyenes látogatható.

„És fölzeng a világ” című képzőművészeti kiállítás – 2021. december 3., 11.00 óra

Helyszín: a Debrecen-Széchenyikerti Református Egyházközség kiállítóterme (István király tér 2.)

Kiállító művészek: Richter Sára, Aknay János, Bráda Tibor, Pogány Gábor Benő

Megnyitja: Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Bölcskei Gusztáv nyugalmazott református püspök

Óvodák kis karácsonyfáinak bemutatója – 2021. december 3., 9.00-12.00 óra

Helyszín: Dósa nádor tér

A debreceni óvodák összesen 24 kis karácsonyfát díszítenek fel, melyeket 1-1 óvoda fogadott örökbe és el is készítik hozzájuk a díszeket.

Találkozás a lappföldi Mikulással, Joulupukkival – 2021. december 5., 16:30 óra

Helszín: Kölcsey Központ (Hunyadi utca 1-3.)

A program ingyenes látogatható.

Jótékonysági futás – 2021. december 11., 10:30 óra

VI. Karácsonyi Ronda Pulcsis Futás

Helyszín: Baltazár Dezső tér

Hatodik alkalommal gyűjtenek ajándékot rászorulóknak karácsonyi „ronda” pulcsiban Budapesten és Debrecenben.

A futáson előzetes regisztrációt követően, védettségi igazolvánnyal bárki ingyenesen részt vehet. Regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Ők tizenketten - 2021. december 12., 15.00 – 17.00 óra

Helyszín: Kölcsey Központ (Hunyadi utca 1-3.) Görömbei András terem

Az Ők tizenketten című, beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató házigazdája, s egyben a kötet szerzője Zsuffa Tünde író, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtószóvivője. Erdő Péter bíboros támogatásával indul útjára a rendezvénysorozat, melyet az ország különböző városaiba visznek el. A meghívott hírnökök: Laczkfi János, Pindroch Csaba, Csókay András, Kubik Anna, Szikora Róbert.

A rendezvény ingyenesen látogatható, de előzetes regisztrációhoz kötött: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Karácsonyi Valceremónia – 2021. december 18., 19.00 óra

A Valcer Táncstúdió karácsonyi műsora

Helyszín: Kölcsey Központ (Hunyadi utca 1-3.)

A Valcer Táncstúdió karácsonyi gálaműsora az idén is hagyományosan az ünnepvárás jegyében zajlik.

A Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház (Demki) több egységében lesznek adventi programok, kézműves foglalkozások, kiállítások.

A programokról a következő linken részletesen olvashatnak: https://debreceniadvent.hu/

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata - sajtóiroda

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Tóth László plébános, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának vezető lelkésze szentmisét mutatott be a betegekért és az egészségügyben dolgozókért munkatársak és orvosok jelenlétében, november 18-án, a Gyermekklinika kápolnájában. A jövőben minden hónap 3. csütörtökén lesznek szentmisék ezen a helyen.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának 1924-ben átadott nyugati épületszárnya 2005-ben saját erőből került átalakításra, illetve bővítésre. A felújítás során adományból kápolnát is létesítettek, amely ökumenikus módon ad helyet a különböző felekezetek alkalmainak.

„Amikor közelebb érve megpillantotta a várost, megsiratta. „Bárcsak te is felismernéd – mondta – legalább ezen a napon, ami békességedre volna. De el van rejtve szemed elől. Jönnek napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.” (Jézus megsiratja Jeruzsálemet – Lk 19,41-44).

Tóth László atya az elmélkedésében az érző Jézusról beszélt. Többek között elmondta, hogy az evangéliumokban Jézus két alkalommal sírt: amikor megpillantotta Jeruzsálemet, és akkor, amikor barátja, Lázár meghalt. Ugyanígy velünk érez, amikor bajban, megpróbáltatásban van részünk, kérdés, hogy felismerjük-e, hogy Ő van mellettünk. Milyen hihetetlen kegyelemben volt része az akkor élt embereknek, hisz az Isten Jézusban a földre szállt, és közöttük élt, dolgozott, tanított. Felismerték-e Benne akkor az Istent? Felismerjük-e mi, mai emberek a velünk élő Istent?

A szinodiális folyamatra utalva egy diák kérdését idézte Tóth László Atya: „Vajon Isten nem bánta meg, hogy feláldozta egyszülött fiát a világért? Hiszen a világ egyáltalán nem lett jobb azóta sem…” Imádkozzunk a világért, magunkért, betegeinkért!

László atya az elmélkedését a Erdő Péter bíboros a ma is nagyon aktuális imájával fejezte be:

Mindenható Urunk, atyáink Istene!

Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.

Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.

Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.

Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.

Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!

Szentháromság, egy Isten, irgalmazz nekünk!

Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk!

Ámen.

Berényiné dr. Felszeghy Márta

DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat

koordinátor

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A kórházba kerülés egyszerre jelenthet küzdelmes nehézséget és a reményteljes gyógyulás lehetőségét is. Sokan saját tapasztalatból, vagy szeretteik és ismerőseik élményeiből tudják, hogy betegnek lenni rossz érzés, kiszolgáltatottság, félelem, próbatétel. A betegállapotban érintettek élethelyzetének romlása akár jelentős egészségügyi, szociális és gazdasági problémát eredményezhet, sok szenvedést okozhat, és súlyos következményekkel járhat. Ilyen helyzetben segíthet, ha a betegek elmondják azt, ami belül feszít, megfogalmazzák az érzéseiket, nehézségeiket. Kórházi beteglátogatóként rendelkezésre állunk, ha a betegnek szüksége van meghallgatásra, együttérző beszélgetésre, érzelmi tehermentesítésre, lelki és kapcsolati erőforrások találásra.

Az alábbiakban Láng Tibor Pálné Erika, a DNYEM Kórházlelkészi Szolgálata beteglátogatójának személyes tanúságtételét adjuk közre, remélve, hogy sorai megerősítik az olvasókat.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának a beteglátogatója vagyok. A betegségemmel kapcsolatos történetem 2016-ra vezethető vissza, akkor pajzsmirigyem mindkét lebenyében göbös elváltozást diagnosztizáltak, attól kezdve folyamatos kontroll vizsgálatokon kellett részt vennem. Az idő előrehaladtával ezek a göbök párhuzamosan elkezdtek növekedni, még mindig nem okozva fizikai tüneteket, viszont a sebészeti protokoll már műtéti javaslatot tesz az effajta betegségekre. 2021-ben a kontroll vizsgálat még nagyobb göböket diagnosztizált, és ez alátámasztotta a műtétem szükségszerűségét. Megtörtént a konzultáció az endokrinológus, sebész, valamint az aneszteziológus szakorvosokkal, és a vizsgálati eredmények ismeretében megszületett a műtéti kiírás napja is, november harmadikára. Előző nap dél tájban történt meg a betegfelvétel az osztályra, de a betegágyamat csak délután négy körül foglalhattam el helyhiány miatt.

Négyágyas kórteremben feküdtem, kedves betegtársakkal, s az ismerkedés után tartalmas beszélgetések alakultak ki. Kicsit úgy éreztem, hogy a Jóisten ide szolgálni is küldött, hogy segítségére legyek a betegtársaimnak. Azóta is tartjuk a kapcsolatot egymással.

Elérkezett a műtétem napja. Ezen a napon különleges érzésben volt részem: abszolút nyugodt voltam, nem uralkodott el rajtam a műtéttől való félelem. Imádkoztam és olvastam Az Oltáriszentség előtt című könyvet, ami tovább erősített lélekben.

Elszántnak és nagyon erősnek éreztem magam, rábíztam magam a Jóistenre, hiszen ez az Én keresztutam, amelyen végig kell menjek. Mire tanít minket a Jóisten? Arra, hogy „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Iz 43.1). Tudtam, hogy az Isten szeretete mindentől megvéd, vigyázz rám is, hiszen a munkám során is az Ő szeretetét próbálom közelebb vinni a betegekhez, a betegágyhoz. Most viszont nekem volt rá szükségem. Mindenkinek más a keresztútja, de tudom azt is, hogy a kereszthordozás súlya is csak annyi, amit el tudunk viselni - se több, se kevesebb.

A műtétem utáni időszakban, a kezelő orvosaimat is meglepte az a tény, hogy az alacsony kalcium szintem nem okozott izomgörcsöket, és tudtam, hogy ebben az esetben sem hagyott magamra a Jóisten.

A test gyógyulása mellett elengedhetetlen a lélek gyógyulása is, amely a hit gyakorlása révén valósul meg a betegágynál. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki Monika beteglátogató kolléganőmnek, aki kollegiális és baráti szeretettel látogatott. Nagyon figyelt rá, hogy semmiben ne szenvedjek hiányt ebben a járványos időszakban, amikor a közeli hozzátartozóimat sem engedték be az osztályra ott tartózkodásom alatt.

Hálával és köszönettel tartozom a Beteglátogató Szolgálát Koordinátorának is, aki meglátogatott, és meglepetésként megszervezte azt, hogy szentáldozásban legyen részem. Azt gondolom, hogy a szentáldozás a keresztutamnak egy méltó befejezése volt, amely Isten csodálatos ajándéka, kegyelemben volt részem a kórházi tartózkodásom ideje alatt.

Természetesen köszönet jár a családtagjaimnak is, hogy erre a kis időre tudtak nélkülözni és lélekben is velem voltak.

Köszönetemet és hálámat fejeztem ki az osztály dolgozói és a műtétet végző doktornőnek is, és mindazoknak, akik érdeklődtek az egészségi állapotom felől.

Láng Tibor Pálné Erika

Beteglátogató

DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye