Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata Önkéntes Beteglátogatóinak 27. közösségi és szakmai napjára kaptunk meghívást dr. Faragó Artúr atyától. A DNYEM Kórházlelkész Szolgálatának képviseletében immár harmadik alkalommal vettünk részt a rendezvényen.

A szakmai nap, 2021. szeptember 4-én szombaton, közös szentmisével indult, a váci Géza király téren álló Barátok-templomában. A szentmisét dr. Varga Lajos püspök atya mutatta be, az oltár körül szolgáló kórházlelkészekkel együtt.

A főpásztor felhívta a figyelmünket arra, hogy Palermói Szent Rozália (1130–1166) emléknapját ünnepeljük szeptember 4-én, aki Szicíliában született, grófi családban, de a fejedelmi udvar helyett az önmegtagadást, a remeteséget választotta. A járványos betegségek ellen is segítségül hívható védőszentként is tisztelik.

https://www.magyarkurir.hu/kultura/vedoszent-jarvanyos-betegsegek-ellen-palermoi-szent-rozalia-szuz

Homiliájában hangsúlyozta, hogy a lélek gyógyulására a testi betegségek ellenére is van lehetőség, akkor is, ha a beteg fizikailag nem gyógyítható.

Jézus is gyógyított betegeket, ezeknek a csodálatos gyógyulásoknak jelképes üzenete is volt: eljön a messiás, bekövetkezik az Isten országa, újra kialakulnak a paradicsomi állapotok. Krisztus gyógyításai, csodatételei a messiási szerep bizonyságtételei.

Jézus szombaton is gyógyított, ezért került konfliktusba a farizeusokkal, az írástudókkal. „Szabad-e gyógyítani szombaton?” Szabad-e jót tenni az Úr napján? Ha egy kicsit elgondolkozunk a kérdésen rájöhetünk arra mennyire abszurd már maga a kérdés is.

Szabad-e jót tenni az Úr napján? ( https://szentiras.hu/SZIT/Mt12,9-14 )

A szombatnapra vonatkozó törvények nagyon szigorúan kezelték mi számít munkának, cselekvésnek. És nyilván a törvény a gyógyításra, a gyógyítás cselekvésére is kiterjedt. Abban az esetben volt szabad gyógyítani, ha a beteg élete volt a tét. A sorvadt kezű ember esetében feltételezhetjük, hogy nem állt fenn életveszély. Ezért hivatkoztak a farizeusok erre a szituációra és várták kíváncsian mit fog felelni a kérdésükre: szabad-e gyógyítani szombaton?

Jézus bölcsen és bűnbánatra indítóan válaszolt nekik. Tükröt tartott eléjük, hogy vajon, ha róluk lenne szó, ha saját vagyonuk, vagy éppen szeretteik lenne a tét, nem cselekednének-e hasonlóan? Jézus ismerte szándékaikat, tudta jól miért tették fel neki a kérdést, ezért hoz fel olyan példát, ami őket is érinti.

Végül Jézus levonta a következtetést: szabad szombaton jót tenni. Nem csak gyógyítani szabad, hanem minden olyat szabad megtenni, amivel Istent dicsőítjük és felebarátaink javát szolgáljuk!

Jézus gyógyításai fizikai és lelki gyógyítások.

Szent Pál a Rómaiakhoz írt levelében ezt olvassuk:

Róm.5.1 https://szentiras.hu/SZIT/R%C3%B3m5

..Mivel tehát a hit révén megigazultunk, békében élünk az Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által..

Isten Jézus által kiengesztelődött a világgal. Jézus működése során embereket is kiengesztelt egymással.

A gyógyulás, a lelki helyreállítódás záloga a megbocsájtás és a kiengesztelődés – és végső soron ez a lelkigondozás célja…, segíteni megszabadulni a lelki terhektől, helyreállítani az Istennel és az emberekkel való kapcsolatot.

A lelkigondozói tevékenység speciális oldala az Istennel, Jézussal és egymással való kapcsolódás, melynek eredménye a kiengesztelődés, a szentgyónás és a szentáldozás szentségének megélése.

Jézus életében jelen van a betegek gyógyítása. Általa az emberek a szenttel érintkeztek, a sacrummal kerültek kapcsolatba. Aki vele érintkezett, az meggyógyult. A kulcsszó a KOMMUNIKÁCIÓ. Ez magában rejt minden kommunikációt. Az, aki csak a ruhája szegélyét érinti, is meggyógyul. Mi ez, ha nem szakrális kommunikáció?

Imádság, szentségek vétele, Jézussal való bensőséges kapcsolat, szentekkel való közösség – ezáltal juthatunk el az üdvösségre (salvus).

Ha el akarjuk érni a végső gyógyulást Istenben, érintkezzünk minél többet a szenttel (sacrum), és érezzük feladatunknak ehhez eljuttatni a betegeinket is.

A szentmisét követően átsétáltunk a Püspökség épületébe, ahol egy kis frissítő után kezdődtek az előadások.

Három nagyszerű előadást hallgathattunk meg:

• Káposztássy Béla (római katolikus pap, teológus, tanár, liturgiaszakértő, Gyál és Felsőpakony jelenlegi plébánosa): Szépség és silányság, érték és értéktelenség. Mit üzennek szentképeink és emléktárgyaink?
• Bubrik Miklós (görögkatolikus pap, parókiai kormányzó, Vác) és Bubrik-Johan Viktória : Az ikon
• Faragó Artúr (római katolikus pap, kórházlelkész, Váci Egyházmegye): Életünk képei – több van benne

Az előadások között közösen énekeltünk, a vasárnap kezdődő NEK dalait.

A szakmai napot közös ebéd, és beszélgetés zárta a Püspökség kertjében. Ezúton is köszönjük a meghívást és a tartalmas programot a szervezőknek!

Berényiné dr. Felszeghy Márta és Molnár Tünde

 DNYEM Kórházlelkészi Szolgálata