Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Teljes külső és belső felújítás után újraszentelték a több mint 100 éves berettyóújfalui Jézus Szíve-templomot június 5-én, ünnepi szentmise keretében. A szentmisét bemutatta és a szentelés szertartását végezte Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Ezen ünnepi alkalmon a bérmálás kegyelmi pillanataiban is jelen lehettek a hívek, a főpásztor egy fő egyházközségi tagnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.

A szentmisén részt vettek többek között Fodor András püspöki helynök, dr. Törő András, a Püspöki Hivatal irodaigazgatója, dr. Lipták József esperes plébános, Rákóczi Jenő Berettyóújfalu plébánosa, egyházmegyés lelkipásztorok, a városban szolgáló keresztény felekezetek képviselői, Muraközi István, a város polgármestere, dr. Vitányi István országgyűlési képviselő és más világi méltóságok, a felújítási munkálatokban részt vevő cégek képviselői, az egyházközség hívei és debreceni zarándokok.

A templomszentelés különleges, felemelő szertartás és ritka alkalom, olyannyira, hogy egy közösség életében általában egyszer adatik meg, hogy átélje templomának felszentelését.

A berettyóújfalui templomban az elmúlt két évben teljes külső és belső felújítási munkálatokat végeztek, megújult a templom egész homlokzata, megtörtént a tetőszerkezet és héjazat cseréje és az egész belső tér új festést kapott.

A szertartás a templomon kívül kezdődött. A főpásztor az asszisztenciával a bejárati ajtóhoz vonult, ott könyörgő ima után az egyházközség képviselői átnyújtották neki a templom okiratait, terveit, kulcsát, majd a pásztorbottal háromszor kopogott az ajtón, keresztet rajzolt rá és bevezette a híveket abba a térbe, ahol Istennel találkozhatnak.

A szimbólumokkal teli szentelési szertartás különleges elemekből tevődik össze, azt a célt szolgálva, hogy a világból egy helyet, berendezési tárgyat arra választanak ki, hogy a természetfölötti világba vezesse el a hívő embert. A templom, a hívek, az oltár megszentelése, majd az oltár négy sarkán és középen, valamint a falaknak 12 helyen krizmával való megkenése azt jelképezi, hogy aki a templomban nyitott szívvel van jelen, a világból Istenhez emelkedhet. Püspök atya az oltár öt, krizmával megkent helyére helyezett gyertyából készített kereszteket és tömjénszemeket, majd ezeket meggyújtották. Ezután az oltárt oltárterítővel, virággal, gyertyával díszítették fel. A szertartás befejező mozzanataként az áldoztatás után megáldották a tabernákulumot, és benne elhelyezték az Oltáriszentséget.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában Jézus Szíve közelgő ünnepére (június 11.) irányította a jelenlévők figyelemét. Mit jelent Jézus Szíve-tisztelete? – tette fel a kérdést a püspök atya. A „szív” szót vizsgálva többféle jelentéstartalommal találkozunk. Először is, mint a csodálatosan működő központi és egyben legfontosabb szervünkre gondolunk, amely az életet jelenti számunkra.

Átvitt értelemben a házasok hívják egymást szívemnek, vannak jószívű, tisztaszívű emberek, és van, akinek aranyból van a szíve, de az is előfordul, hogy akit megbántanak az a szívére veszi a bántást.

Harmadik jelentése a legbensőbb énünkre mutat. Gyermekkori imádságunk így kezdődik: „Szívem első gondolata hozzád száll fel Istenem”. Ekkor megnyílunk Isten jelenléte előtt, így indítva a napot.

Jézus Szívéről, az isteni szeretetről elmélkedve az evangélium sorai jutnak eszünkbe: Jézus, „Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok” (Mt 9,36). A Jézus Szíve-tiszteletről beszélve, erre a mély emberségre gondolunk, amelyre rámutatott Jézus valóságos istensége.

Istennél mindenki végtelen értékű, Ő nem a bűneinket nézi és azt, hogy milyenek vagyunk, hanem belénk akarja látni a szépet, a jót, az igazat, amire teremtett bennünket. Meghívott, értünk vállalta a keresztáldozatot, a szenvedést, mert szívből szeret minden embert.

Szent Pál így fogalmaz: „Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, megismeritek Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét, és beteltek az Isten egész teljességével” (Ef 3, 18-19). Jézus minden értelmet meghaladó szeretete a kereszten mutatkozott meg.

Ő maga a szeretet forrása, és nem azért szeret, mert jók vagyunk, hanem, hogy jók legyünk. Isten szeretete az annak ellenére létező szeretet, hogy tudja, milyenek vagyunk. Erre válaszolva azzal a jósággal, szeretettel kell fordulnunk egymás felé, amivel Isten szeret bennünket.

A templomban Istennel találkozunk. A bejárathoz vezető lépcső azt jelképezi, hogy felemelkedünk a hétköznapi élet szintjéről Isten világába, hogy ott a szeretetéből merítve, visszamenve a hétköznapokba, egymást jól tudjuk szeretni. Ez a keresztény ember küldetése.

Szent John Henry Newman bíborosi jelmondata így hangzik: „A szív a szívhez szól”. Emberségünk középpontja merít Isten szeretetéből, hogy egy másik ember szívébe átadja azt. A szeretet csodája, hogy amivel megtelik a szívünk, az túlcsordul. Ha megállítjuk a szeretet folyamát, áramlását, akkor az megszűnik, vagyis nem igazi szeretet. Mi Istentől tanulunk meg szeretni, élni igazi emberhez méltón, amely akkor valósul meg, ha Istenhez is méltó, isteni szeretettel szeretjük egymást – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

Rákóczi Jenő plébános a szentmise végén mondott köszönetet a felújítás támogatásáért és mindennemű segítségért. Elmondta, a beruházás 120 millió Ft-ba került, amely összeg több forrásból tevődött össze: 2017-18-ban pályázat útján 22 millió Ft állami támogatásban részesült az egyházközség, további anyagi segítséget kaptak a város önkormányzatától, érkeztek felajánlások a hívek nagylelkű adományának köszönhetően, a felújítás legnagyobb részét pedig a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye segítette.

A plébános hangsúlyozta, a templomfelújítás különleges dolog. Azt hirdeti a világban, hogy van hely, ahová elvonulva találkozhatunk Istennel, aki jelen akar lenni az életünkben.

A Jézus Szíve tiszteletére szentelt templom legfontosabb üzenete az irgalom és a könyörület. Ha erről megfeledkezünk, akkor minden értéket elveszítünk – fogalmazott Rákóczi Jenő plébános, majd hozzátette, hogy a jelenlegi felújítás a templom történetében – a felépítés után – a második legnagyobb fénykornak a kezdete. Alapkövét 1904-ben rakták le, és 1905-ben került sor a felszentelésére.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye