Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

(A fotó 2017-ben készült Lőrinc atya 75. születésnapján)

Orosz Lőrinc kiérdemesült plébános hálaadó szentmisét mutat be 2021. május 15-én, szombaton este 6 órától a debreceni Szent Anna-székesegyházban abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt, 1991-ben nevezték ki a debreceni Szent Anna-templom, 1993-tól székesegyház plébánosává.

A hálaadó szentmisén részt vesz Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya, dr. Krakomperger Zoltán általános helynök, a székesegyház jelenlegi plébánosa, debreceni lelkipásztorok és meghívást kaptak a Lőrinc atya idejében itt szolgált káplán atyák is.

Lőrinc atya debreceni szolgálati idejének kezdetekor, 1991-ben a város még a Szeged-Csanádi Egyházmegye területéhez tartozott. II. János Pál pápa 1993-ban alapította meg – az egri érsekség keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területeiből – a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, amelynek székesegyházává nyilvánította a debreceni Szent Anna-templomot.

­

***

Orosz Lőrinc 1942. március 28-án született Mezőkovácsházán, Szegeden szentelték pappá 1972. június 15-én.

Kápláni szolgálatát Mórahalmon kezdte (1972-75), majd Domaszéken (1975-77) és a Szeged-Belvárosi- templomban szolgált (1977-86). Plébánosi kinevezése 1986-ban ismét Mórahalomra szólította, itt két évet, majd ezt követően Földeákon egy évet töltött.

1991-ben a debreceni Szent Anna-templom plébánosa lett, ahol 2017-ig szolgált. 2017-ben nyugállományba vonult, és jelenleg is kisegítő lelkészként szolgál Debrecenben a homokkerti Magyarok Nagyasszonya-kápolnában.

Lőrinc atyával, mint az Egyházmegyei Hitoktatóképző vezetőjével, egyháztörténelem tanárával 2006-ban, a debreceni szolgálatának 15. évfordulóján készítettünk interjút az Örömhír egyházmegyei lap számára. Az alábbiakban részletet közlünk az interjúból:

– Véleménye szerint melyik az az erény, ami a legnagyobb mértékben hiányzik a mai kor emberéből?

– Az igazságosság erényének keresztényi megélése, amely magába foglalja az őszinteséget is. Aki őszintén, keresztényi értékek szerint éli az életét, az meg tudja adni az Istennek, ami az Istené, és tud őszintén közeledni az emberek felé és önmaga felé is. Ez kapcsolódik az igazsághoz, ami Jézusban megtestesült, hiszen Ő mondta: Én vagyok az igazság.

– Az evangéliumi gondolatok, Jézusi mondások szintén vezérfonalai lehetnek életünknek, igazság-követésünknek.

– Legjobban a tékozló fiú történetét kedvelem. Sokat olvastam a három személy egymáshoz való viszonyáról, ennek magyarázatáról. Az irgalmasságot az apa alakján példázza a rideg magatartást az idősebbik fiú példáján keresztül. Az önmegvalósítás hamis útját pedig méltón példázza a tékozló fiú. Ami érdekes, hogy ez a három féle magatartás időnként mindannyiunkra jellemző. A példabeszéd a visszatérés és a megtérés egyik legszebb példája.

– Mi jelenti a legnagyobb örömet Lőrinc atya számára?

– Egy jó idézet utáni elmélkedés, szemlélődő ima gyümölcseként az Úrral való egyesülés. Ez az állapot kárpótol mindenért. Rájöttem arra, hogy a földi dolgok nem sokat érnek. Sok pénz ment már át a kezemen, de az számomra nem ér semmit.

– Mit tart legnagyobb kincsnek az életében?

– A gondviselést, a küzdelmes utat, amit végigjártam nem adnám semmiért, ez a legnagyobb, kincsem, és természetesen a szüleim példája, valamint a papi hivatásom.

– Legfontosabb tulajdonsága?

– Ezt inkább mások mondják meg. Talán a szorgalom, amit szüleimtől örököltem, de az élet is megedzett. Alám nem tették a széket. Nem volt kényelmes, rendezett utam, sok mindenért nekem kellett megharcolnom.

– Mit szeretne még elérni?

– Az örök életet.

Az interjú teljes terjedelme olvasható: http://www.dnyem.hu/images/SitePics/OromhirUjsag/2006/oromhir_II_4.pdf 6. oldal KÖZELKÉP című rovatában.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye