Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Tartós élelmiszerrel tartós szeretet is érkezett a rászorulókhoz a Katolikus Karitász által meghirdetett nagyböjti élelmiszergyűjtés során, amelyhez az Egyházmegyei Karitász, egyházközségeink, intézményeink is csatlakoztak.

Az egyházmegye nevében ezúton is hálásan köszönjük minden jó szándékú adakozó felajánlását, amelynek köszönhetően több száz rászoruló embertársunk és családok szívében ébredt fel az adakozó iránti szeretet, a hála érzése, megtapasztalva Isten gondoskodó jóságát. A találkozásokban jelenlévő bensőséges pillanatokról, meghatódásról szól a nyíregyházi Szent Imre Karitász Csoport beszámolója.

Hetek óta várták a jósavárosi hívek, hogy megérkezzen plébániatemplomukba az első Tiffany-üvegre festett szentjük, Árpád-házi Szent Erzsébet. A várakozás hetei egybeestek a Szent Imre Karitász Csoport nagyböjti gyűjtésével is, amellyel a központi Karitásszal egyeztetve a Jósavároshoz tartozó hatvan családot és idős személyt kívánták támogatni húsvét előtt.

Ahogy a Szent Erzsébetet ábrázoló gyönyörű alkotás készült, úgy gyűlt és gyarapodott a hívek által hozott tartós élelmiszer adományok mennyisége is. Estéről-estére, hétről-hétre a kápolna újságos asztala alatt hagyott kis csomagok tartalma lassan ellepte a plébániai iroda szekrényeit, mosdóját, a szekrények tetejét. Megérkeztek a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola még éppen tantermi oktatásban lévő tanulói által hozott csomagok, majd Bákonyi János atya jóvoltából a fényeslitkei, komorói és záhonyi hívek adományai is.

Szent Erzsébet március 26-án, pénteken délután foglalta el helyét templomunkban, és bizony nem sok időt hagyott nekünk arra, hogy egy kicsit megpihenve gyönyörködjünk benne, mert dobozokba kellett rendezni az adományokat, hogy szombaton a reggeli és délelőtti órákban a karitász csoport munkatársai valóban elvihessék őket a megadott címekre. A saját hatvan címünkön kívül még egy közeli kis településre is tudtunk vinni nagyobb mennyiségű tartós élelmiszert, ahol nagyon hálásak voltak érte az ott lakók.

A munkatársak megilletődve számoltak be arról, hogy mennyire zavarban érezték magukat a meglepetéstől, meghatottságtól könnyes szemek láttán és a köszönő szavak hallatán: hiszen ők tapasztalják első kézből a csomagok átvevőinek háláját, örömét, elérzékenyülését. Pedig mindezen hála nektek szól, akik szeretettel szántátok oda az adományokat, és ezzel reményt, vigaszt adtatok sokaknak, az ünnepet egy kicsit ünnepibbé téve.

Szeretettel osztjuk meg az olvasókkal a munkatársak gondolatait, és a csomagok átvevőinek köszönetét és jókívánságait.

„Nyugdíj előtt álló, közmunkásként foglalkoztatott férfi vagyok. Már néhány hete a betegségem miatt kb. 35.000 Ft táppénz a keresetem. El sem tudtam képzelni, hogy milyen lesz az ünnepem? Lesz-e miből némi élelmiszert vásárolni? Aztán mit ad a Jó Isten? Mintha meghallgatta volna imámat, kérésemet. A kedves hívek adományaiból részesülhettem, mely megváltoztatta pesszimista hangulatomat. Nem tudom eléggé hálámat és köszönetemet elmondani. Egyszerűen, köszönöm, köszönöm, köszönöm.”

Egyik adományt kiszállító testvérünk mondta el, milyen fogadtatásban volt része, amikor megérkezett Ilonka néni házához és becsengetett. „Nehézkesen, bicegve jött ki hozzám, mert néhány éve csípőtörése volt. Ilonka néni, csomagot hoztam magának, szólítottam meg, majd riadtan csak ennyit tudott mondani: – Én nem rendeltem senkitől semmit… – Nyugodjon meg – mondtam, én másfajta csomagot hoztam. Sok-sok kedves, önzetlen adományozó csomagjaiból hoztam Ilonka néninek is. – Hosszú ideig, szinte megszólalni sem tudott. Majd láttam, hogy könny csordult ki a szemei sarkából. – Kinek köszönjem meg? – kérdezte. – A Gondviselőnek, kedves Ilonka néni. – Talán el sem tudta képzelni, hogy ilyen segítő szándékú emberek is vannak ebben a mai világban. Elolvastam neki a kis levelet, amit minden csomaghoz adtunk. Ismét könnybe lábadt szemekkel, remegő hangon köszönte meg mindenki jószívű adakozását. – Én csak imával tudok segíteni, hálát mondani – mondta, majd mindenkinek jó egészséget és áldott húsvétot kívánva köszöntünk el egymástól.”

„Az édesapa, István jött ki hozzám. Felnyitottam a csomagtartómat és mutattam, hogy mit hoztam nekik. Ekkorra már a fél utca apraja-nagyja körbe vett bennünket. Azt hitték, árulok valamit. István kiszedte a kocsiból az adományokat. Majd a legnagyobb meglepetésemre, egy reklámszatyorba berakott némi élelmiszert. Aztán több mint a felét átnyújtotta a körülöttünk állóknak, mondván: én is váratlanul kaptam, nektek is jut belőle. Ilyen csillogó szempárokkal már rég nem találkoztam. Mindenkinek volt kedves köszönő szava. Volt, aki ezt mondta: – Ezek valóban segítő szándékú, keresztény emberek. Még az utca végén is láttam, hogy szinte kézzel-lábbal integettek utánam. Az ő nevükben én is köszönöm mindenki nagylelkű, bőkezű adakozását. Isten fizesse meg mindenkinek. Legyen békés boldog ünnepetek családjaitok körében.”

„Erzsike vagyok. Nagyon jólesett, hogy rám is gondoltak, és kaptam a hívek adományaiból. Így már nem is lesz olyan nehéz az ünnepre valamit készíteni. Köszönöm mindenkinek, és imádkozni fogok értetek és családjaitokért. Szép ünnepet kívánok mindenki számára.”

„A plébániai irodába is bejött egy fiatalember, egy csomag tésztát és paradicsomszószt hozott. Ezt mondta: – A tesóm és én már harmadjára kaptunk csomagot, most mi is szeretnénk adni, még ha csak keveset is tudunk.”

„75 éves vagyok, de mondhatom, még soha ilyen kellemes, meglepő ajándékot sehonnan, senkitől nem kaptam. Hálás köszönetemet fejezem ki minden adományozónak, szervezőnek. Áldott, békés húsvéti ünnepet kívánok mindenki számára.”

„Nagyon jó érzés ajándékot kapni. Nagyon köszönöm. Sok szeretetet küldök az ajándékozónak.”

„Elmondani nem lehet, milyen öröm ilyen ajándékot kapni, hogy nem is remélte az ember, nem is számított rá.”

„Hát én ezt el sem hiszem, nagyon hálásak vagyunk minden segítőkész embernek! Szívesen adnánk mi is, olyan jó érzés lenne, de egyelőre még segítségre szorulunk. Imáinkkal megháláljuk mindenkinek.”

„Nagyon szépen köszönjük, számunkra ez az Úr ajándéka. Isten áldjon meg minden jószándékú embert.”

„Nagyon szépen köszönjük, nagy segítség ez a családunknak így az ünnep előtt.”

Karitász Csoportunk köszöni a nyíregyházi Pazonyi úti Lidl üzletvezetőjének és munkatársainak jóindulatát és türelmét, hogy ebben a nehéz időben is segítik munkánkat a zöldséges dobozokkal. Nagyon praktikus ezekben vinnünk az adományokat, hálásak vagyunk az üzletben dolgozók segítőkészségéért. Ismét köszönjük az adományokat a fényeslitkei, komorói és záhonyi híveknek, a Szent Imre diákjainak és szüleiknek, és természetesen a Szent Imre Plébánia híveinek.

Maradjon meg bennünk továbbra is az Árpád-házi Szent Erzsébettől látott indíttatás. Áldott nagyhetet és húsvéti ünnepet kívánunk mindenkinek szeretettel:

Nagy Csaba atya és a Szent Imre Karitász Csoport tagjai és önkéntesei

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye