Virágvasárnap, Dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapján Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét, amelyen a járványügyi rendelkezések értelmében hívek nem vettek részt.
A Katolikus Egyház hagyománya szerint nagyhét kezdetén az ünnepi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik, és a hívek barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papságot és az asszisztenciát, arra emlékezve, ahogy egykor Jézust ünnepelte a jeruzsálemi tömeg. Idén, mint ahogyan már az elmúlt évben is a hívek nélküli szentmisén a főpásztor a szentélyben végezte a barkaszentelés szertartását.
A Passió előadása sem a megszokott módon történt. Ezúttal nem a Szent László Kórus énekelte, hanem Jézus szerepében Palánki Ferenc főpásztor, a többi szerepben pedig a jelen lévő akolitusok – Gere Béla, Taizs Dénes és Kucser Krisztián – olvasták fel Jézus Krisztus szenvedéstörténetét Szent Márk evangélista szerint (Mk 14,1–15,47).
Az idén sem tudunk szabadon ünnepelni, nem adhatjuk elő hagyományos formában a Passiót, amely a szereplőknek valóságos lelkigyakorlatot jelent, hiszen belehelyezkedhetnek a történetbe, mint ahogyan mi is megtehetjük ezt. A mostani időszakban mi vajon kihez hasonlítunk? – tette fel a kérdést a főpásztor a Passió utáni elmélkedésében. Jézus szeretetét, az engedelmességét ünnepeljük, tanulhatunk tőle, hiszen élete árán is teljesítette a mennyei Atya akaratát. Elmondhatjuk, hogy leginkább hozzá szeretnénk hasonlítani ebben a történetben. De természetes, hogy emberi mivoltunkban félünk a szenvedéstől, a haláltól. Jézus is félt, vérrel verítékezett, de ez nem akadályozta meg Őt abban, hogy élete árán is vállalja a szenvedést, nem miattunk, hanem értünk.
„...kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez…. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2, 7-8). Jézus ezzel bizonyította leginkább az Atyához való ragaszkodását és az emberek iránti szeretetét. Ezért "Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban” (Fil 2,9-10).
Jézus keresztáldozatával megmutatta a szeretetét, és arra tanított bennünket, hogy nincs áldozat nélküli szeretet, és csak ennek a szeretetnek az útján járva érhetjük el az örök életet. A szeretet fája, a kereszt nemcsak kivégző eszköz, hanem Isten szeretetének a jele – fogalmazott Ferenc püspök, majd párhuzamot vonva a keresztfa és az ősbűn története fájának gyümölcsével azt hangsúlyozta, míg ez utóbbi halált, Jézus Krisztus keresztfája pedig életet teremt számunkra.
Tavasz van. A főpásztor az ebben az évben 80. születésnapját ünneplő Balás Béla kaposvári püspök atyával készült interjúra utalt. Ebben felidézték a fiatalokkal való találkozásakor elhangzott gondolatát, amelyben azt kérte tőlük, hogy „Ne rontsák el a tavaszt”.
Ferenc püspök ezt megerősítve elmondta, a tavasz az életünk kiteljesedése, elindulása, hogy gyümölcstermő legyen. Az egész emberi életünk egy tavasz, ami meg kell hogy teremje az örökéletünk, üdvösségünk gyümölcsét.
Ne rontsuk el a tavaszt, figyeljünk oda Jézus szenvedéstörténetére, tanuljuk meg belőle, hogyan kell szeretni és kérjük, segítsen bennünket megváltó kegyelmével, hogy mindannyiunk élete – a nehéz körülményekben is – szeretetből vállalt áldozatot, az örök életet teremje meg – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezen a napon, Virágvasárnap, nagyhétfőn és nagykedden, március 28-29-30-án, 18 órától kezdődik dr. Martos Levente Balázs, a budapesti Központi Szeminárium rektorának, a Pápai Biblikus Bizottság tagjának online nagyböjti elmélkedéssorozata, amely az egyházmegyénk You Tube csatornáján is követhető.
Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye