Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Nagyböjtben húsvétra, a feltámadás ünnepére készülünk, és az Istennel való kapcsolatunk mélyítésére, helyrehozására törekszünk. Isten minden bűnt eltöröl. Ha ragaszkodunk bűneinkhez, akkor bennünket is el fog törölni. Az embernek két lehetősége van az élete végén, vagy üdvözül, vagy elkárhozik. Erre figyelmeztet bennünket a hamvazkodás, amely során az Egyház azt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Nem ijesztgetni akar bennünket, hanem arra figyelmeztet, hogy vegyük komolyan az életet. Nem mindegy, hogyan élünk. Éppen ezért határozzuk most el, hogy elfordulunk a bűntől és Istennek tetsző életet fogunk élni. – Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ezekkel a szavakkal fordult a debreceni Szent József köznevelési intézmény általános iskolás diákjaihoz és tanáraikhoz február 17-én, hamvazószerdán, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmisén.

Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedésének bevezetőjében a magyar nép tanítómestereként is ismert, egykori székesfehérvári püspök, kiváló tudós, Prohászka Ottokár gondolatát idézte, miszerint a nagyböjt is tavasz, a lélek tavasza. Lelki tavaszra készülünk most, hogy megújuljon az életünk, lelkünk, istenkapcsolatunk. Hamvazószerdán az Egyház a bűnbánat jeleként hamut szór a fejünkre, amely arra utal, hogy hajlandók vagyunk megbánni a bűneinket, és Istenhez fordulunk.

Mit jelent a negyven napos böjt? Valóban 40 napig böjtölünk, nem eszünk húst? – tette fel a kérdést a főpásztor. Hetente egy-két böjti nap nem jelent nagy böjtöt – fogalmazott, majd az elnevezés ősi, hagyományos formáját, a szent negyven nap kifejezést emelte ki, amely, mivel szent, így Istennek odaadott negyven napot jelent. Különféle önmegtagadási gyakorlatokkal odaadjuk az időt, amibe belefér a böjtölés is.

Az önmegtagadás nem a bűntől való távolságtartást jelenti – mert attól eleve elhatárolódunk –, hanem az Isten iránti szeretetből vállalt áldozatot, lemondva bizonyos dolgokról. A lemondásom során megmaradt javakkal (pl. zsebpénzzel) másokat is megsegíthetek, vagyis begyakorlom magam a szeretetbe 40 napon keresztül. A böjt tehát nemcsak hús- és ételtilalom. Sok diáknak pl. komoly nehézséget okoz reggelenként az időbeni felkelés, a szófogadás első szóra. Mekkora önmegtagadás ezt a szülők első kérésére megtenni – emlékeztetett a főpásztor, majd mindezt egy tanulságos párbeszéddel szemléltette.

A főpásztor egyik alkalommal megkérdezte egy diáktól, hogy szeret-e tanulni. „Amikor kedvem van, tanulok, de ha nincs kedvem, akkor nem tanulok” – hangzott a válasz. A püspök atya erre újabb kérdést intézett a diákhoz, édesanyja reggeli teendői felől érdeklődve. A válaszból kiderült, hogy az édesanya reggel korábban felkel, hogy friss péksütemény kerüljön az asztalra, elkészíti a reggelit, felébreszti őket, rendet rak, és utána indulnak az iskolába. Mi történik akkor, ha édesanyádnak nincs hozzá kedve? – hangzott az újabb kérdés. Miután a diák elgondolkodott, azt válaszolta: tulajdonképpen akkor is megteszi.

Ha nincs kedved tanulni, akkor tanulj kedv nélkül! – hangsúlyozta püspök atya a megoldást a gyakran cselekedeteink, munkánk során is előforduló nehézségre.

Nagyböjti jócselekedet lehet az is, hogy amihez nincs kedvem, de tudom, hogy jó, helyes, akkor megteszem, Istenért és embertársaimért.

Albert Einstein gondolata szerint: „Mindaz, amit magadért teszel, veled együtt eltűnik, de amit másokért teszel, örökké megmarad.” Jézus arra tanított bennünket: „amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek” (Mt 25,45). Akár jót, akár rosszat teszünk, azt Jézusnak, az örökkévalóságnak tesszük.

Törekedjünk tehát arra, hogy 40 napon keresztül megújuljon a kapcsolatunk Istennel és embertársainkkal, szeretteinkkel. Az előttünk álló időszak, a szent negyven nap igazi lelki tavasz tud lenni, hiszen a magújult élet még inkább összekapcsol Istennel, és megmutatja azt, hogy bár porból vagyunk, és a testünk porrá lesz, az életünk végcélja az örök élet, vagyis maga az Isten – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

A pandémia miatt jelenleg a középiskolás korú diákok számára a tantermen kívüli oktatás van érvényben, így ők nem vehettek részt ezen a szentmisén. A hamvazkodás szertartása is másként zajlott. A főpásztor miután megáldotta a hamut, csak egyszer mondta el az ehhez tartozó mondatotot: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Ezt követően a jelenlévők egyenként fejezték ki a bűnbánatra való készségüket, és a püspök atya a bűnbánók fejének megérintése helyett csak hamut szórt a fejükre.

Fotó: Molnár Péter/ Hajdú-Bihari Napló

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A prédikáció itt meghallgatható: