Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő… kezdetű reménnyel, várakozással teli énekünk csendült fel az új egyházi évünk küszöbén. A nyírbátori Báthory István katolikus köznevelési intézményünkben már hagyománnyá vált a közösségben megélt adventi lelki gondolatok elmélyítése, a gyertyagyújtás, amely idén kissé rendkívüli módon történt.
Az első, a hitet szimbolizáló gyertyát Rácz Tiborné intézményvezető gyújtotta meg, miközben az adventi időszakra jellemző gondolatait is megosztotta velünk. Az ötödik évfolyamos diákok adventi verssel örvendeztették meg osztálytársaikat, közösségünket.
Babály András atya intézményünk lelki vezetője az Úrjövetről, várakozásról, a készület idejéről és a visszaemlékezés fontosságáról beszélt. Isten ígéretét kell felidézni, újra átélni, aki Megváltót, Szabadítót küldött nekünk – hangsúlyozta András atya. Majd három bibliai személy életét, Krisztus-várását tárta elénk példaként:
Izajás próféta hitt az ígéretben. Tőle tanulhatjuk meg a sóvárgás lelkületét és megerősödhetünk abban, hogy Isten beteljesíti ígéretét. Jézus Krisztus második eljövetelét várjuk, és ebben hiszünk. Ez a mi adventünk lényege.
Keresztelő János az Úr Jézus útját volt hivatott előkészíteni. A pusztában, a lélek magányában, a csendben készült erre a feladatra. Az ima, csend, elmélyülés, bűnbánat, megtérés - ezek azok, amelyeket Keresztelő Jánostól tanulhatunk. Így készüljünk az Úr eljövetelére.
A Szűzanya pedig már tudta, hogy Isten gyermekét hordja a szíve alatt, mint boldog kismama osztotta meg Erzsébettel örömét. Tapasztaljuk meg mindezeket a mi adventünkben! Ismerjük fel azt, hogy az Istennek terve van velünk, szól hozzánk, feladatot bíz ránk, szeret bennünket!
Mocsárné Tündik Erzsébet hittan szakos pedagógus
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye