Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség Családi élet keresztény szemmel című kurzusának előadója ezúttal Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár volt, aki „Az üldözött keresztény családok hitvalló élete” címmel tartott előadást október 13-án a debreceni Megtestesülés-templomban.

A meghívott vendégeket és a jelenlévőket Törő András püspöki titkár, a lelkészség vezetője köszöntötte.

Az előadás megkezdése előtt Debrecen városa nevében dr. Puskás István alpolgármester üdvözölte az államtitkárt. Hangsúlyozta, nem is gondoljuk, hogy milyen kiváltságos életet élünk ebben a városban, Magyarországon, ahol biztonságban gyakorolhatjuk hitünket és élhetjük meg a legkülönbözőbb világnézetünket. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezen békéért elődeink évszázadok során áldozatokat hozva sokat szenvedtek. Nekünk is meg kell hoznunk áldozatunkat, aktívan cselekednünk kell a más kontinenseken üldöztetést szenvedőkért.

Bár távoli országokat érint a keresztényüldözés, a béke és biztonság fenyegetése nagyon gyorsan elérhet bennünket is – fogalmazott Puskás István, majd arra figyelmeztetett, hogy éppen ezért, a béke és biztonság ajándékának birtokában emberi és keresztényi kötelességünk, hogy ezt igyekezzünk embertársaink számára is megteremteni.

Azbej Tristan megrázó képekkel szemléltetett előadása elgondolkodtatta a hallgatóságot. A Hungary Helps Program, a magyar kormány kiemelt tevékenysége több mint egy politikai, kormányzati program. Magyarország humanitárius programja és különlegessége, hogy az üldözött keresztények megsegítését célozza több mint három éve a Közel Keleten és Afrika különböző vidékein. Fontos üzenet, hogy a keresztények számíthatnak a segítségünkre. A program kiemelt eleme a személyesség és a helyszíni jelenlét is.

A Hungary Helps Program célja a minél több élet megmentése és önmagunk védelme. Éppen ezért ez nemcsak humanitárius, hanem migrációt megelőző kezdeményezés is. Ugyanakkor az egész programot átszövi a családok támogatása az említett területeken, amely szemlélet hazánkban is uralkodik.

Gyakran keresztény emberek is kritikával élnek, akik kétségbe vonják e kormányzati szándékot, hozzátéve azt is, hogy a magyar kormány túl szigorú, szívtelen a migránsokkal szemben. E tekintetben egyetlen összefüggésre világított rá Azbej Tristan: amikor a határkerítést megépítették a magyar közösség védelmére, azzal együtt úgy határoztak, hogy megsokszorozzák a magyar emberek szolidaritásának a jelét. Ekkor fogalmazódott meg a Hungary Helps gondolta, amely azt igazolja, hogy a keresztény szeretet jegyében segítséget nyújtanak az ártatlanul szenvedőknek, nem az országhatáron, hanem ott, ahol baj van, az emberek otthonaiban.

A kritizálók szerint az erre fordított támogatásnak Magyarországon is lenne helye. Erre válasz a magyar emberek szolidáris érzése, nagylelkűsége, amelynek köszönhetően két év alatt megkétszereződött azon támogatás, amivel a válságövezetben segítséget nyújtanak az ártatlanul szenvedőknek.

Miért pont a keresztények?

Mi keresztény kultúrájú nemzet vagyunk, és nem hagyhatjuk, hogy a kereszténység bölcsőjéből eltűnjön ez a vallás, amely jelenleg a teljes megszűnés szélén áll – fogalmazott az államtitkár. Ha ezt megengednénk, saját magunkat veszítenénk el, és néhány évtized alatt megszűnne a keresztény civilizáció.

A világ legüldözöttebb vallási csoportja a kereszténység, amely állítás akár Brüsszelben, Genfben, az Emberi Jogi Tanácsban, New York-ban, az ENSZ központban, vagy a diplomácia más szinterein minden túlzás nélkül botrányt kelt, nem hiszik el. Vagy aki tudja, az nem akarja, hogy erről a világban beszéljenek, mert sértene más ideológiai érdekeket. Gyakran a keresztyénségről mint üldöző vallásról beszélnek.

Az elmúlt években több ezer keresztény embert gyilkoltak meg a hitük miatt. Tavaly közel 3 ezer, 2014-ben pedig 10 ezerre volt tehető a lemészárolt keresztények száma. Az ő mártírságuk nyom nélkül maradt.

Az elmúlt évben közel 10 ezer templomot ért vandál, gyújtogató támadás, terrorcselekmény. Erről sem beszélnek, de amikor más intézmény, vagy közösség ellen történik támadás, arról már igen. Amikor egy újzélandi település templomában 21 ártatlan muzulmán embert meggyilkoltak, a világ, köztük Magyarország is egyöntetűen állt ki az erőszak ellen, kifejezve szolidaritását, és összefogás indult az iszlamofóbia ellen. De arról már nem esett szó, hogy ugyanazon a héten dzsihadisták elevenen elégettek 50 nigériai keresztényt.

Felmerül a kérdés, mi a kettős mércének az oka?

Egy nyugat európai diplomata szerint a nigériai esetben nem vallási üldöztetés állt a háttérben, hanem a klímaváltozás következményeiként történt e szörnyű tett – mondta el az államtitkár.

A számok viszont önmagukért beszélnek: a világon a lelkiismereti meggyőződése miatt üldözött öt emberből négy keresztény. Az üldözöttek 80%-a keresztény, mégsem esik erről szó az ezzel foglalkozó fórumokon. 260 millió ember él nap mint nap megaláztatásban, életveszélyben, egész életében félelemben, azért, mert krisztushívő.

Legyünk ennek a hírvivői, szónokai, mert ha mi nem tesszük, akkor azok fognak győzni, akik a hallgatás falát építik – hangoztatta Azbej Tristan.

Éppen ennek okán is indult el 2016-végén a Hungary Helps Program a világ első állami humanitárius programja, amely kifejezetten az üldözött keresztényeket segíti. Mindez nemcsak a saját védelmünkben, hanem az ő érdekükben is történik.

Aki látja a migráció tejes spektrumát, az érzi, hogy a befogadó közösségek azért vannak veszélyeztetve, mert a migráció különféle párhuzamos társadalmak kialakulásához, kulturális különbségekhez vezet, terheli a szociális ellátórendszert, és terroristák is érkezhetnek országunkba. Ugyanakkor a migráció a kiindulási közösségeket is veszélyezteti.

Ezt fogalmazta meg a szíriai Aleppó melkita érseke, aki szerint azok, akik a migrációt támogatják, bevégzik azt a munkát, amit az Iszlám Állam nem tudott, vagyis az életük erejében lévő fiataloknak segítenek elhagyni országukat, és nem marad ember, aki fenntartja, újjáépíti az otthon maradt közösségeket. De magukat a migránsokat is veszélyezteti a folyamat, akik új élet reményében – elhagyva addigi életüket, egész vagyonukat átadva – az embercsempész szervezetek áldozataivá válnak, és az út során életüket vesztik.

Az államtitkár szerint erkölcsi kötelesség egy helyes alternatíva felkínálása. Ezt teszi a Hungary Helps Program is, amelynek ars poétikája: „Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van.” Magyarország nemcsak a keresztényeknek segít. A Fülöp-szigetektől Dél-Afrikáig, Indonéziától Görögországig hat kontinensen van jelen, széles nemzetközi térben mutatkozik meg a magyar emberek nagylelkűsége.

Ezt követően Azbej Tristan államtitkár néhány ország példájával mutatta be az üldözött keresztények helyzetét, és beszámolt néhány személyes találkozásról, üzenetről, néhány támogatási programról.

A Hungary Helps Program Irakban indította a legtöbb támogatást, ezen országot több konfliktus tépázta meg, és ilyen esetekben mindig a kisebbséget érinti a legtöbb szenvedés. A számok nyelvén fogalmazva: 2004-ben 1,5 millió keresztény élt az országban, mára ez a szám 200 ezerhez közelít. 16 év alatt kevesebb, mint egyötödére csökkent a keresztények száma Irakban. Találkozhatunk egy műveletlenségből adódó hozzáállással is. Vannak, akik a keresztényeket teszik ezért felelőssé, nem tudván, hogy ők a civilizáció bölcsőjét képviselik Irakban. 2000 évvel ezelőtt, Szent Tamás apostol térítése óta ott élnek, és ilyen hosszú időn keresztül is megmaradtak úgy, hogy a 7. századtól muzulmán hódoltság alatt vannak kisebbségként.

Egy muzulmán földön 14 évszázadot éltek túl kisebbségként, most viszont láthatjuk, hogy kb. tíz év múlva teljes mértékben eltűnik az iraki kereszténység. Ott évezredes hagyománya volt a zsidóságnak, most egy személy jelenlétéről tudunk, és efelé halad a kereszténység is. Hatalmas veszteséget és szégyenfoltot jelent a mi nemzedékünkön, az Európai Unión, az ENSZ szervezeten, hogy ezt hagyjuk. Kétezer év után a mi életünkben fognak eltűnni a keresztények – tárta a jelenlévők elé a drámai változásokat az államtitkár.

Az egész tragédiáját példázza az az iraki kétmilliós – köztük 200 ezer keresztény – lakosú Moszul városban végbement pusztítás, ahol az iszlám állam kétéves rémuralmát szenvedték el az ott élő emberek. A város minden keresztény templomát elpusztították, a keresztényeket lemészárolták, és elüldözték. Az államtitkár egy megrázó képsorokat tartalmazó videót is bemutatott, amelyben Nikodémusz érsek – aki 2017-ben visszalátogatott a templomához – , látva a romba dőlt katedrálist, hangos zokogásba tört ki. Ebben a templomban a háború előtt virágzó, élő közösség élt, egy-egy gyermekmisén több mint ezer gyermek vett részt.

Nikodémusz érsek többször járt Magyarországon is. A Hungary Helps egyik missziós útján elmondta, ennek a helyzetnek az igazi lélektani súlyossága nemcsak a pusztulással, hanem a magukra hagyatottsággal való szembesülés is, annak megtapasztalása, hogy az egész világ elfordult tőlük, még a muzulmán testvéreik is, akik otthonuk elhagyására kényszerítették őket. A legfájdalmasabb tapasztalása pedig az volt, hogy amikor a világhoz fordult segítségért, néma hallgatás volt a válasz. Kifakadt az érsek azért is, hogy az ENSZ több energiát fektet és elkötelezettséget táplál a védett békafajok megmentésére, mint az ő lemészárolt közössége érdekében. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy európai adománygyűjtő körútja során volt olyan ország, ahová be sem engedték. Ez a sötétség – fogalmazott Azbej Tristan államtitkár, majd hozzátette, ez volt az a pont, amikor a magyar kormány az iraki diplomáciai külképviseletén keresztül kapcsolatba lépett Nikodémusz érsekkel, és térsége a Hungary Helps Program támogatottja lett.

Az előadás megdöbbentő számokkal, képsorokkal tovább folytatódott, amelyről részleteket az Öröm-hír következő számában olvashatunk.

Az előadás végén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök megköszönte Azbej Tristan államtitkárnak arról a hitről, elkötelezettségről szóló tanúságtételét, „amely a szeretetben teljesedik ki” (Gal 5,6). „A tevékeny szeretet akkor igaz, ha okos” – idézte a főpásztor egy görögkatolikus teológus professzor gondolatát is, amely azt hangsúlyozza, hogy látni kell, hogy mikor, hol, mit kell tenni, és bátran, elkötelezetten cselekedni.

A jótékonykodás középpontjában a jótékonykodó áll. A jóság középpontja pedig Isten. A felebaráti szeretet közösségvállalás a másik emberrel, azzal, aki bajban van, aki Istenhez fordul. Egy zsidó rabbi szerint Isten válasza az ember imádságára az élő ember, akit Isten küld, hogy okos, elkötelezett, tevékeny szeretettel szeressen.

„Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” (1Kor 12,26). Legyen bennünk együttérzés, segítsünk ott, ahol szükség van rá bátor emberek közreműködésével – fejezte be gondolatait  Palánki Ferenc püspök atya.

Kovács Ágnes

sajtóreferens

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye