Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Október a Szűzanya és a rózsafüzér hónapja. Egyházunk közössége hosszú századok óta imádkozza ezt az egyszerű, mégis kimeríthetetlenül mély, Krisztus szemlélésére irányuló imádságot. Szűz Máriát mint a Rózsafüzér Királynőjét október 7-én köszöntjük.

„Úgy kapaszkodjatok a rózsafüzérbe, ahogy a borostyán tapad a fához, mert a Szűzanya nélkül a lábunkon sem tudunk megállni.” (Kalkuttai Szent Teréz anya)

„Aki napi három rózsafüzért imádkozik, azzal elképzelhetetlen csodák fognak történni. Szeressük tehát, és imádkozzuk a rózsafüzért! Biztosíthatlak titeket, hogy a Szűzanya, a Béke Királynője számtalan kegyelemmel ajándékoz meg benneteket; higgyétek el, világosságot és békét fogtok kapni.” (Ernest Simoni bíboros – 2017 - Ifjúsági Fesztivál, Medjugorje

Monforti Grignion Szent Lajostól két tanácsot kapunk a rózsafüzér helyes imádkozására. Legyen egy imaszándékunk: kért kegyelem, egy elérendő erény vagy egy eltörlendő bűn, valamint ne siessünk!

Gabriele Amorth atya, az egzorcisták egykori elnöke, aki 2016-ban hunyt el azt mondja: „A rózsafüzér feltehetőleg a világon a legismertebb egzorcizmus.”

Az én rózsafüzérem című könyvében olvashatjuk: „Hiszem, hogy a rózsafüzér a legerősebb imádság a szentmise és az imaórák liturgiája után.”

„Ha a Szűzanya mindig erősen ajánlotta a rózsafüzér imádkozását, akárhol jelent is meg, nem gondolod, hogy jó oka volt rá?” (Pietrelcinai Szent Pio atya)

Szent Pio atya rendszerint hajnali 1-kor kelt fel, hogy felkészüljön a szentmise bemutatására. Ezalatt elimádkozta a zsolozsmát és számtalan rózsafüzért. Négy óra előtt tíz perccel fejezte be a készülést a Szűzanyával és írott tanúságtételéből tudjuk, hogy Isten Anyja határtalan anyai gyengédségével kísérte őt az oltárhoz.

”Szűz Mária újra és újra kéri, hogy imádkozzunk, mert csak ezáltal tudjuk megmenteni a világot. Lourdesben, Fatimában, Medjugorjéban a bűnbánat mellett a rózsafüzér-ima fontosságára figyelmeztet” – olvassuk Katona István atya A rózsafüzér egy utazás, amely megváltoztatja az életedet című könyvről szóló ajánlásában.

Sok könyv jelent már meg a rózsafüzérről, de ez a kötet a francia származású Emmanuel nővér új személyes élményét osztja meg velünk. Átelmélkedi a négy rózsafüzér titkait, de úgy, mintha ott lett volna Jézus életének eseményeinél.

­­***

A rózsafüzér, más néven olvasó vagy szentolvasó (latinul: rosarium) egyrészt imádság, másrészt az imádság eszköze. Elnevezése onnan származik, hogy a hagyomány szerint az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette – rózsakoszorúnak a Szűzanya számára.

A mai rózsafüzér a középkor jámborságában folyamatosan alakult ki. Szerzetesek és remeték az első időktől kezdve használták ismétlődő imádságok számlálására. Remete Szent Pálról jegyezték föl, hogy a Miatyánk számlálására magokat vagy kavicsokat használt. A hagyomány egy másik ága szerint a rózsafüzért örmény keresztények használtak először, valószínűleg a Jézus-ima imádkozására. Amikor a muszlimok meghódították az örményeket, átvették tőlük a rózsafüzér gyakorlatát Allah nevének és dicsőségének ismételgetésére. Európában a 11. században az 50, 100, 150 Miatyánk térdhajtásokkal kísért imádkozása vált gyakorivá. A 12–13. században a Miatyánk helyére az Üdvözlégy első fele került, majd a két formát egyesítették. Henrich von Kalkar OCarth (†1408) alakította a rózsafüzért úgy, hogy minden tíz Üdvözlégy elé Miatyánkot tett.

„A rózsafüzér, ez a megváltó megtestesülésbe gyökerező, evangéliumi imádság teljesen Krisztusra irányul. Mert még jellegzetes eleme is – az Üdvözlégyek litániaszerű ismétlése – Krisztus dicsőítése lesz, akiről az angyali üdvözlet és a Keresztelő anyjának köszöntése szól: »Áldott a te méhednek gyümölcse« (Lk 1,42). Sőt, többet mondunk: az Üdvözlégyek ismételgetése a háttér, melyben a titkokat szemléljük: Jézus, akit minden Üdvözlégyben megnevezünk, ugyanaz, mint akit a titkok egymás után szemünk elé állítanak mint Isten Fiát és a Szűzanya fiát.”  (VI. Pál pápa)

A rózsafüzér elterjesztéséért különösen a ciszterciek és a domonkosok tettek sokat. Szent Domonkos az albigensek ellen segítséget kért a Szűzanyától, aki mint új és hathatós fegyvert adta át neki a rózsafüzért.

14. századi feljegyzések szerint először domonkos apácák és karthauziak kapcsoltak a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket: a tíz Üdvözlégy előtt rövid mondattal fölidézték Jézus és Mária életének egy-egy eseményét. Alanus de Rupe osztotta örvendetes, fájdalmas és dicsőséges részekre a rózsafüzért. 

„A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnificatja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.” (II. János Pál pápa)

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, az egész Egyházban a 16. század második felében terjedt el. A törökök felett Lepantónál aratott győzelmet (1571. október 7.) az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa, Szent V. Piusz is a rózsafüzért imádkozta, mikor zajlott a harc. 

Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta – írja II. János Pál pápa, aki a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő időszakot a rózsafüzér évének nyilvánította, s kiadta a Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelet. Ebben hirdette meg a hagyományos örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkok mellé a világosság rózsafüzérének öt titkát. A szentatya szavai szerint „a rózsafüzér mondása nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával”; „a rózsafüzér a maga egyszerűségében és mélységében […] jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje”.

Ferenc pápa is a rózsafüzér imádkozására hívott tavaly októberben is – hogy Isten Anyja óvja meg az Egyházat a gonosz támadásaitól és Szent Mihály segítsen minket a gonosz ellen folytatott küzdelemben.

„Ó, Mária, áldott rózsafüzére, édes lánc, mely Istenhez láncolsz minket, szeretet köteléke, mely az angyalokkal egyesítesz, az üdvösség tornya a pokol szakadékában, biztos kikötő az általános hajótörésben, nem hagyunk el soha többé.”  (Részlet Boldog Bartolo Longo könyörgéséből)

A rózsafüzér imádkozásának módjáról és a titkokról itt találunk részletes leírást: https://regi.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=14

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi EgyházmegyeA