Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Ha ünneplünk, az életet tanuljuk. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Szent Gellért-díj arany fokozatát adományozta Urbin Istvánnénak a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola biológia-kémia szakos tanárának a több évtizeden át tartó áldozatos munkájáért. A díjat Felföldi László általános helynök adta át szeptember 1-én, az iskola Veni Sancte ünnepségén.

Urbin Istvánné 1992 óta tanít az intézményben, nevelő-oktató munkáját sikeresen és kiemelkedően végzi több mint húsz éve. Példaértékű szakmai munkáját dicséri, hogy emelt szintű érettségi vizsgákon kiváló eredménnyel szerepelnek diákjai, az orvosi és természettudományi egyetemeken számos tanítványa kapott diplomát.

Nyugodt, kiegyensúlyozott személyiség, aki szaktanárként és osztályfőnökként is nagy odafigyeléssel, empátiával végzi áldozatos tevékenységét. Hiteles keresztény életet él. A nevelőtestület életében meghatározó, közösséget alakító és megtartó szerepet tölt be.

Gratulálunk, és Isten áldását kérjük életére, munkájára!

2020. szeptember 1-én megnyitottuk a tanévet a Szent Imre katolikus köznevelési intézményben is. Ünnepnek, sikernek és örömnek éltük meg, hogy újra együtt lehetünk a Veni Sancte-n, és hogy elindult a tanév digitális oktatás nélkül. Sokáig – tavasszal és egész nyáron – csak tervezgettük, milyen lesz, ha újra találkozhatunk tanítványainkkal, a munkatársak egymással, és a lehetőségeket latolgattuk: milyen lesz az újrakezdés? Igen, sikernek éltük meg, hogy itt az évnyitón együtt lehettünk.

Az előírások miatt nem tudott minden diák egyszerre részt venni a tanévnyitó szentmisénken, ezért több osztály élő közvetítésen keresztül követe a liturgiát az osztálytermében. Tormássiné Kapitány Ágotha igazgató asszony az új, járvány okozta helyzetben háromszor mondott évnyitó beszédet, amelyben először a jelenlévőket és azon belül az új diákjainkat is köszöntötte, majd örömét fejezte ki, hogy a megszokott módon el tudjuk kezdeni a tanévet. Kiemelte viszont, hogy sok új szabálynak kell megfelelnünk.

A Veni Sancte-n a Szentlelket kérjük, hogy adjon erőt, kitartást, egészséget a ránk váró feladataink teljesítéséhez – folytatta az Igazgatónő a beszédét, majd visszatekintett az elmúlt tanév kezdéséhez, amikor így fogalmazott: „Tíz hónap múlva, azaz az év végi Te Deum-on hálával a szívünkben legyünk itt együtt újra, hálát adva, hogy az év során megéltük az örömhírt, ami hitünk alapja, hogy keresztény fiatalnak lenni nem szomorúság, hiszen tele vagyunk bizalommal, hittel, reménnyel, mert életünk alapja az egymás iránti szeretet.” Majd az intézményvezető így folytatta: most reményteli szívvel kívánom ezt újra, bízva abban, hogy lesz évzáró hálaadó Te Deum szentmisénk, itt, a teljes közösségünkben.

A szülőknek üzent az igazgató asszony, amikor azt mondta: köszönjük önöknek a bizalmat, hogy megosztják velünk gyermekeik nevelését, hogy társak lehetünk a szeretet gyakorlásában.

Az igazgatói köszöntőt mindhárom évnyitónkon szentmise követte, vasárnap és kedden reggel iskolalelkészünk Nagy Csaba atya, kedd délelőtt pedig Felföldi László általános helynök mutatta be.Csaba atya megkérdezte hallgatóságától, hogy vajon beengedik-e eléggé Jézust az életükbe, hagyják-e, hogy beleszóljon az életükbe? E gondolat köré építette fel mondandóját, majd az intézményünk ez évi új jelmondatát ismertette, amely kapcsolódik az általa feltett kérdésekhez: „Ha tengeren kelsz át, veled leszek; és ha folyókon, nem borítanak el, ha tűzön kell átmenned, nem égsz meg, és a láng nem perzsel meg” (Iz 43,2).

A kezdet adja az élet új lendületét. Itt nézzük meg mindig, hogy hol vagyunk, hol tartunk az életünkben – fogalmazott Felföldi László atya a szentmisén, majd kérdéseket intézett hozzánk: Vajon mertünk-e új döntéseket hozni az elmúlt időszakban az új tanévet illetően? Ezek mellé elhatároztunk-e változtatásokat? Hiszen a döntés változtatás nélkül semmit nem ér. Aztán a diákokhoz intézett lelkesítő szónoklatában kiemelte: Az élet legnagyobb feladata, hogy tanulók legyünk. Merjetek bátor tanulók lenni! Az élet lényege: növekedni és tökéletesedni!

Végezetül a plébános Sík Sándor gyönyörű versét idézte:

Ments meg Uram!
A virágtalan, gyümölcstelen ágtól
A meddőségtől, lanyhaságtól,
a naptalan és esőtelen égtől;
Ments meg Uram a szürkeségtől!
Édes az ifjak méntás koszorúja,
Fehér öregek aranyos borúja,
Virága van tavasznak, télnek;
Ne engedj Uram, koravénnek!
Csak attól ments meg, keresők Barátja,
Hogy ne nézzek se előre, se hátra.
Tartsd rajtam szent, nyugtalan ujjad,
Ne tűrd, Uram, hogy bezáruljak!
Ne hagyj Uram, megülepednem,
sem eszmében, sem kényelemben.
Ne tűrj megállni az ostoba van-nál,
S nem vágyni többre kis mái magamnál.
Ha jönni talál olyan óra,
hogy megzökkenne vágyam mutatója,
Kezem kezedben ha kezdene hülni,
Más örömén ha nem tudnék örülni,
Ha elapadna könnyem a más bűnén,
A minden mozgást érezni ha szűnném,
Az a nap Uram, hadd legyen a végső:
Szabadíts meg a szürkeségtől!
/1940/

Zagyva Klára tanár, sajtóapostol
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye