A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében megalapított Szent László Imaszövetségben közel ezren imádkoznak nap mint nap az egyházmegyénk papjaiért, újabb papi hivatások születéséért.
Az imaszövetség tagjai ez év májusától hónapról-hónapra a világosság rózsafüzér titkait elmélkedik át. Szeptemberben a hívek a világosság rózsafüzér ötödik titkát: „Aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát” elmélkedik át.
Szent II. János Pál pápa a beiktatásának 24. évfordulóján, 2002. október 22-én írta alá a Rosarium Virginis kezdetű apostoli levelét, melyben újra felhívta a figyelmünket a rózsafüzér-imádságnak a fontosságára, és azt újabb, a világosság rózsafüzér titkaival bővítette ki. Ezek a következők:
1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
2. aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét,
3. aki meghirdette Isten országát,
4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét,
5. aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát,
Az alábbiakban Németh István atyának a világosság rózsafüzér ötödik titkáról szóló elmélkedését tesszük közzé:
„Aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát” (ld. Mt 26,26-28)
„Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára”. (Mt 26,26-28)
Nagyon részletesen van bemutatva, hogy Jézus hogyan alapítja meg az Oltáriszentséget: kezébe veszi a kenyeret, megáldja, megtöri, odaadja a tanítványoknak, és még a szavai is le vannak jegyezve. Ugyanígy a kehellyel: kezébe veszi, hálát ad és átnyújtja a tanítványoknak. Mintha csak az evangélista azt szerette volna, hogy mi is képzeljük bele magunkat a történetbe, ezért írja le ilyen aprólékosan az Eucharisztia alapítását. Olyan ez egy kicsit, mintha mi is ott ülnénk a tanítványok között, mintha Jézus nekünk is személyesen nyújtaná át az ő testét és vérét. Olyan, mintha mindannyian tanítványokká válnánk.
Jézus pedig a tanítványokat az Eucharisztia alapításával tanítani is próbálja: az Eucharisztiának üzenete van. Mire tanít minket Jézus az Eucharisztiában?
Vegyük és együk. Az Oltáriszentség legyen számunkra táplálék, amit magunkhoz veszünk azért, hogy életerőt adjon.
Igyuk, mert ez a szövetség kelyhe, ami sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Az Eucharisztia egyben jele egy új szövetségnek is. Nagyon erős párhuzam található itt a Kivonulás könyvével, amikor Mózes meghinti a szövetség vérével a választott népet (Kiv 24,8) az Istennel való szövetségkötés után a Sínai–hegy lábánál. Itt viszont nem csupán a szövetség véréről van szó, hanem magának Jézusnak a véréről. Az Eucharisztiában ez az új szövetség jelenik meg, amit Isten velünk köt, választott népével – az Egyházzal. Milyen jó azt tudni, hogy van egy szövetségesünk, aki mindig mellettünk áll és segít minket, és ez a szövetséges nem más, mint az Isten. Talán az egyik legnagyobb segítségét abban élhetjük meg, hogy megbocsátja a bűneinket és folyamatosan lehetőséget ad az újrakezdésre.
Táplálék – új szövetség jele – bűnök bocsánata: erre mind tanít minket az Eucharisztia, ezt mind nekünk adta Jézus az Oltáriszentségben. Az Oltáriszentség – Krisztus Teste és Vére – az, ami nekünk folyamatosan új lendületet ad, új lehetőségeket kínál, újból megerősít, ha elestünk volna, mert az Úr szövetséget kötött velünk, és nem hagy el minket, hanem velünk marad végig.
Németh István atya
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye