Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Az egyházmegye tíz köznevelési intézményeknek tanévnyitó ünnepségét augusztus 28-án, Debrecenben, a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium épületének dísztermében tartották. A szokásostól eltérően idén – a kialakult járványügyi helyzet miatt – az eseményen csak az intézményvezetők, intézményvezető helyettesek, tagintézmény vezetők és a lelki vezetők vettek részt.
Isten áldását kérve az előttünk álló 2020/21-es tanévre, az ünnepi alkalom szentmisével kezdődött, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be a Szent Anna-székesegyházban.

A főpásztor a szentmise homíliájának bevezető gondolataiban hangsúlyozta: azon dolgozunk együtt, hogy a ránk bízottakat elvezessük a szeretet képességére, a boldogságra, a felelősséget vállalni tudó felnőtt emberré válásra, élettel, jósággal, bölcsességgel betöltve az iskola kereteit.
A megyéspüspök „A tíz szűz” (Mt 25 1-13) történetéről szóló evangéliumi szakaszban elhangzott bölcs, előrelátó gondolkodásmódra utalt, amely az okos szüzek példáját állítja elénk. Ők nemcsak a mának, a pillanatnak élnek, hanem távlatban gondolkodnak, a végső nagy találkozásra készülnek, amely mindannyiunk életében be fog következni.
Az a kérdés, hogy eljutunk-e az egy igaz Isten és az Ő küldötte, Jézus Krisztus megismerésére, amely egész életünket meghatározva boldoggá tud tenni. Jézus tanítása szerint ez az örök élet, tanítványaiként ezt szolgáljuk a tevékenységünkkel, a neveléssel, oktatással. Jézus tanítványokat hívott meg azért, hogy elvezessék a rájuk bízottakat az egy ismeretre, azáltal az örök életre, a nagy találkozásra.

Amikor a balga szüzek bebocsátást kérnek a menyegzőre, az Úr, a házigazda elutasítja őket, mondván: „nem ismerlek benneteket”, a szívük mélyén nem találkozott velük. Akkor leszünk igazán tanítványok, ha bennünk létrejön ez a találkozás. Nap mint nap felvesszük keresztjeinket, olykor bizonytalanság uralkodik rajtunk a járvány miatt, de mindez nem számít, csak a bölcsességben, kereszthordozásban, másokért való áldozathozatalban megszületett igazi találkozás a fontos – hangsúlyozta a főpásztor, majd Szent Ágostont idézte: „A magadénak teremtettél minket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik.”

Az ember úgy van teremtve, hogy irányultságra van az Istenre, azt kell ébren tartani, és akkor fogunk megnyugodni, ha felé fordulunk. Ezt a nyugtalanságot kell ébren tartani a ránk bízottakban, hogy az evilági javak helyett ők is törekedjenek az örök értékekre.

Ezután Balczó András tízszeres világbajnok, háromszoros olimpiai bajnok öttusázó gondolatát emelte ki, aki a vele készült Küldetés című interjúban arról beszélt, hogy fiatal korában azt gondolta, számára a világbajnoki cím fogja jelenteni az örök boldogságot, de az ötödik világbajnoki cím után sem érezte ezt.

Isten magáénak, maga felé teremtett bennünket és egészen nyugtalan a mi szívünk, amíg rá nem találunk.

Ha találkozunk vele, akkor a teljes béke tölt el, körülménytől független istenkapcsolat alakul ki az emberben, és ezt tapasztalják meg a ránk bízottak.

Ezt kell hogy legyen az új tanév munkamódszere is. Tartsuk ébren a szívünkben a vágyakozást, a keresést, a nyugattanságot egészen addig, amíg rá nem találunk az igazi bölcsességre, értékre, a szeretetre.

Boldog új tanévet, Isten jelenlétéből fakadó belső békét kívánok! Bármi is történik, Isten velünk van. Fodor Ákos Három negatív szó című versében olvassuk: „Nincs semmi baj.” Három negatív szó, de együtt nagyon pozitív – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A tanévnyitó ünnepség a gimnáziumban folytatódott, ahol Molnár Katalin EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) tanfelügyeleti főigazgató és Türk László EKIF oktatásszervezési főigazgató tartottak előadást, majd Palánki Ferenc megyéspüspök elismerését fejezte ki Horváth-Bócsi Irénnek, a nyírtelki Szent Anna Katolikus Általános Iskola vezetőjének magasabb vezetői munkájáért, az intézmény lelki fejlődésének elkötelezettségéért, és további öt évre meghosszabbította intézményvezetői megbízatását.

„A sikernek sok anyja van…” (Mark Twain) Ezzel a mottóval fordult a hallgatósághoz Molnár Katalin EKIF tanfelügyeleti főigazgató. A siker más-más elképzelést jelent az ember számára. Évszázadokkal ezelőtt a siker mint fogalom nem igazán játszott fontos szerepet számukra. Ahogy a világ haladt előre, az emberiség is egyre jobban megismerte a sikert, és benne felfedezte saját magát. Az önismeret fejlődésével a siker egyre komolyabb méreteket öltött az emberek életében, és szinte mindenki ennek az elérésére áhítozott. Ma az ember egyik legfőbb céljává a siker vált, maga mögé utasítva a boldogságot, a családot, sokszor a személyes kapcsolatokat is.

Vannak, akik számára a siker: elérni valamit. Lehet ez magas erkölcsi, intellektuális cél, de lehet felszínes, könnyű életmód is. Sokan úgy vélik, hogy az a siker, ha legyőzünk valakit. Intrika, hízelgés, vagy tisztességes verseny? Van, aki úgy gondolja, ha valaki sikeres, az mások megelőzését (lekörözését) jelenti. És vannak, akik szerint a siker valaminek a megszerzése, birtoklása.

A siker feltételezi a kudarcot, a kudarc pedig a sikert. Egymás nélkül értelmüket veszítik. Igazi sikereket azok képesek elérni, akik átéltek kudarcokat. Ezek a kudarcok ugyanis az erőseket edzik, a gyengéket letörik.

Kutatások igazolják, hogy az emberi kapcsolatok azok, amelyek igazán értékesek. Hatással vannak fizikai és mentális egészségünkre, közérzetünkre, alapvetően meghatározzák, mennyire érezzük magunkat boldognak. Bármilyen siker, eredmény és öröm akkor válik igazán értékessé és élvezhetővé, ha van kivel megosztanunk. A veszteségekből és kudarcokból pedig sokkal könnyebb talpra állni, ha van kire támaszkodnunk.
Molnár Katalin, tanfelügyeleti főigazgató a siker és a kudarc összefüggéseit elemezte és számos bizonyítékot, kutatási eredményeket tárt hallgatósága elé az egyházmegyei magasabb vezetők tanévnyitó ünnepségén megtartott előadásában.

„Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene legyen, ahol egyetlen dolog számít, az individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves részét alkotó terek, ahol egy reális világba való kilépésre készítjük fel a gyermekeinket”– hangzott el a Böjte Csaba testvérrel készített riportban.

A sikernek sok anyja van, írta Mark Twain. Mi lehet a siker kulcsa az egyházmegye tíz köznevelési intézményében? – teszi fel a kérdést a főigazgató.
Sikereink és eredményességünk táplálói, amelyet előadásában kifejtett a következők: a siker reményének felkeltése, a „gátló parancsok” üzeneteinek megszüntetése, a sikeres és sikertelen ember tulajdonságaival való szembesülés, a gyerekek matematikai és olvasási képességeinek fejlesztése, annak bemutatása, amit a sikeres emberek nem csinálnak: a szemlélődés – a bizalom – az érzelmi biztonság – a pozitív lelki beállítottság – a hegytetői magány – a szív melege – a megrendülés – a hálaadás – az öröm – Isten tudja, (hogy) miért? – elmélyült figyelem.

Az előadás második részében az elmúlt tanév egyházmegyei sikereiről: szakmai és hitéleti programokról, eredményeinkről adott számot a főigazgató.
„Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre.
Csak szeretetre van idő, és csak egy pillanat van rá” – fejezte be Mark Twain gondolatával a beszédét Molnár Katalin főigazgató.

Ezt követően Türk László EKIF oktatásszervezési főigazgató tartotta meg előadását, aki 2020. augusztus 1-től új munkatársként van jelen az egyházmegyében.

Bemutatkozásában elmondta: történelem szakos pedagógus, 2018. augusztus 16-tól napjainkig intézményvezetői, magasabb vezetői feladatokat végzett a Debreceni Tankerületi Központban, illetve a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Ezt megelőzően, 2013. november 1-től 2018. augusztus 15-ig tanár és intézményvezető-helyettes volt a Debreceni Tankerületi Központ Epreskerti Általános Iskolájában, 2006. április 3-tól 2013. október 31-ig pedig a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

Az oktatásszervezői főigazgató a „megőrizve továbbfejleszteni” elvet vallja, együttműködve a fenntartóval és az intézményvezetőkkel. Előadását három téma köré csoportosította: ismertette a fenntartói feladatokról szóló jogszabályi hátteret, beszélt az új tanév kihívásairól, kiemelten a Nemzeti alaptantervről, valamint ismertette az intézkedési tervet, és tájékoztatta a jelenlévőket a fenntartói intézményi feladatokról.

Ezt követően a köznevelésről, intézmények működéséről szóló jogszabályokról beszélt, amelyek meghatározzák az intézmények mindennapi életét, valamint a fenntartó köznevelési törvény alapján definiált kötelezettségeket és jogokat.

Türk László az egyházmegye köznevelési intézményeket érintő stratégiai céljait is hangsúlyozta, amelyek közé tartozik az anyagi és humánerőforrás, a 100%-os szakos ellátottság biztosítása. Hangsúlyozta, ez a szakmai munka megalapozottságát jelenti, és eredményes munkát akkor tud az egyházmegye elérni, ha mindezt biztosítani tudja.

A főigazgató fontosnak tartotta kiemelni a jogszabályok betartását, a változásoknak való megfelelést, infrastruktúrafejlesztését. Itt a főigazgató megemlítette, hogy az egyházmegyei munkája kezdetén meglátogatta az intézményeket, és örömmel tapasztalta, hogy az egyházmegyei infrastrukturális fejlesztés folyamatos, az intézményekben dolgozók nagyon jó körülmények között végezhetik munkájukat.

Majd ismertette a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint módosításáról szóló kormányrendeletet (5/2020. (I. 31.) kormányrendelet). A módosított Nemzeti alaptantervet 2020. szeptember 1-jén kell bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az ötödik, illetve a hetedik évfolyamokon.

Pedagógiai programot alkotni kétféleképpen lehet. A jogszabályi kötelezettség miatt kezelt programnak nem sok haszna van, de stratégiai vonatkozásban jó helyzetelemzést ad a vezetőnek és tantestületnek, tükrözi az iskola önismeretét, kereteket, célokat, feladatokat határoz meg, és a mindennapi munkát támogató hasznos eszközzé válhat.

Egy jó program akkor működik, ha közösen alkotjuk. Fontos, hogy egységes szerkezetű pedagógiai program készüljön. A szülők, amikor iskolát keresnek, ez alapján tájékozódnak, megnézik az iskola pedagógiai programját. Egy kívülálló számára fontos, hogy tud-e azzal azonosulni – fogalmazott Türk László.

A módosított Nemzeti alaptantervről az előadó kiemelte: „Elvi alapvetés” című bevezető szakaszának deklarációja szerint a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira kíván építeni. Ennek érdekében határozza meg azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot.

Befejezésként az oktatásszervezési főigazgató az előadás záró részében a COVID-vírus megjelenése miatt hozott, a tanév beindításához szükséges intézkedési tervet ismertette.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye