Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

15 éves az Öröm-hír - Régebbi írásaink az egyházmegyei újságból

„Péter és a másik tanítvány elindultak és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt.” (Jn 20.3-9)

Vajon mit láthatott János a „másik tanítvány”?

A Torinói lepel néven ismert kegytárgy egy 437 × 113 cm méretű I. századbeli halszálkás mintázatú lenvászon kendő, amelyen egy megkínzott, majd kereszthalált szenvedett férfi fotográfiai negatív jellegű képmása, valamint vérfoltok és égésnyomok láthatók. A lepel valószínű a halott fején volt áthajtva, így az megőrizte a halott képét elölről és hátulról. Sorsa szórványos adatok alapján Jézus Krisztus kereszthalálától 1349-ig, majd ezt követően jól dokumentált történelmi adatokkal napjainkig követhető. Jelenleg Torinóban (Olaszország) a Keresztelő Szent János Székesegyházban őrzik, a Szentszék tulajdonaként, őrzője hivatalból a mindenkori torinói érsek.

A Torinói Lepel 1:1méretű hiteles másolat a debreceni Szent Anna székesegyházban is megtalálható, amelyet 2011. június 1-jén helyezték el. A Torinói Sacra Sindone Bizottság országonként egy-egy darab 1:1 méretű hiteles másolatot engedélyez a Lepel tiszteletének erősítése céljából. Magyarországon két templomban, a győri Szent Kamill-templomban, illetve a debreceni székesegyházban található a Lepel másolata. A debreceni elhelyezés dr. Pályi Gyula professzor (Modenai Egyetem), Lepel-kutató, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a „Negyvenek”) tagja közreműködésének köszönhető.

Pályi Gyula professzorral két alkalommal is készült interjú a Torinói Lepel eredetiségéről az Öröm-hír olvasói részére. A 2008 – készült beszélgetés itt olvasható: http://www.dnyem.hu/images/SitePics/OromhirUjsag/2008/oromhir_IV_1.pdf , az alábbi interjú pedig „Az Egyház nem fél az igazságtól” címmel 2011., júniusi lapszámában jelent meg, amelyet most újra közzé teszünk.

– Több alkalommal tűztek műsorra a televízióban olyan dokumentumfilmeket, amelyek alaptalanul cáfolják a Lepel hitelességét. A könyvében említést tesz a „vallásellenes türelmetlenség” és a „vallási türelmetlenség” két táboráról, ahol az első cáfolja, a másik bebizonyítja a Lepel hitelességét. A tudomány jelenlegi állása szerint, mint Ön is említette a könyvében, a Lepel hiteles.
A katolikus egyház óvatos, várakozó állásponton van. Ki fogja kimondani a végső, döntő szót?

– Az ember világképében lényeges dolog az, hogy hisz-e Isten létében vagy nem. Akár hisz akár nem hisz, minden, ami ezzel összefügg, az az ember lelkének egy érzékeny területe. Az ember társas lény, ezért azt is szeretné, ha a körülötte lévő emberek is mind ugyanazt vallanák, amit ő maga. Bizonyos szempontból a saját hitének megtámasztását is keresi a mások véleményében, és ha sikerül generálni másokban az övéhez hasonló véleményt, az jóleső érzéssel tölti el. Az Újszövetségben az igazság szó 132 alkalommal fordul elő és mindannyiszor olyan buzdító szövegkörnyezetben, hogy „keressétek az igazságot”. Az, hogy a keresztény világ, a katolikus egyház az igazság keresésének irányában igyekszik tájékozódni, nem légből kapott. Bizonyos körökben, akik nem szeretik a kereszténységet, sem a vallásos világnézetet, azt próbálják beállítani, hogy az Egyház fél az igazságtól. Ennek jellemző példája volt az a sajtóhadjárat, amelyet megelőzően rábírták az Egyházat, hogy végeztessék el a Lepel radiokarbon-kormeghatározási vizsgálatát. Akkor még nem volt olyan fejlett a tudomány, hogy biztonságosan meg lehessen ezt tenni. Amikor a radiokarbon módszert feltalálták kb. fél kg. mintára volt szükség a vizsgálatok elvégzéséhez. A Lepel esetében annak negyedét fel kellett volna áldozni. A 1988-as vizsgálat elvégzéséhez már elég volt pár 10 mg. (1x10 cm hosszú szalagot vágtak ki a Lepelből). Egyértelmű, hogy ezt nem a közepéből vették, ahol a kép képződött, hanem a széléből. (Ennek a nyoma a debreceni másolatnál is látható.) A vizsgálat eredménye-ként 1325 (+ - 65) évre datálták a vászon korát. Több szempontból is egyértelmű, hogy ez nem lehetséges. Akkor természetesen mindkét oldalon egekig csaptak az indulatok, mert a hitelesség mellett érvelők szerint hamisítás történt, közben a másik oldal elégedetten véglegesen lezártnak tekintette a vizsgálatokat. Az Egyház valóban óvatos, de nem fél az igazságtól. Ha tudományos vizsgálatok alátámasztják a Lepel hitelességét, akkor ki fogja mondani. Közel állunk az eredményhez, ezért még csak annyit mondhatunk, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a Lepel hiteles.

– Az előbb említett kormeghatározást cáfolja a magyar-latin nyelvű Pray-kódexben található miniatúra, amely az 1191-92 között keletkezett első összefüggő, magyar nyelvű szöveget a Halotti beszédet is tartalmazza.

– A Pray-kódexben látható Jézus Krisztus levétele a keresztről és temetése, valamint a temetésnél alkalmazott lepel. Ebben az az érdekes, hogy annak mintázata nagyon jól felismerhető a rajzon, valamint a rajta található rendszertelenül elhelyezkedő égési lyukak (bizonyító erejük pont a rendszertelenségükben rejlik), ami arra enged következtetni, hogy az már akkor megvolt, amikor a Pray-kódex készült. Ez a jellegzetes mintázat, mintegy újjlenyomatnak megfelelő azonosításnak felel meg.

A Pray-kódex 1192-94 közé tehető, pontos datálását nyelvészek végezték el. A miniatúra készítője a Leplet nem láthatta másutt, csak Bizáncban. Ha viszont a Bizáncban őrzött Lepel a „piszkavas lyukak ” ugyanazon rajzolatát mutatta, mint a jelenlegi Torinói Lepel, akkor származásának hitelességét, a jelenleg vélt 1349-ről jóval korábbra kell tennünk, legalábbis a Lepel edesszai megtalálásának, Krisztus után 525-ös dátumára, mivel ezután már jól dokumentált körülmények között őrizték előbb Edesszában, majd Bizáncban. (A Pray-kódex jelentőségének ezen oldalát elsőként dr. Pályi Gyula professzor publikálta.)

– Többféle elmélete van a vallásellenes türelmetlenség táborának. Vannak, akik szerint a Lepel középkori hamisítvány, és Leonardo Da Vinci festette, mások szerint a fej aránytalanul nagy a testhez képest, amely cáfolja a hitelességét.

– A tudomány ezeket játszi könnyedséggel meg tudja cáfolni, de még a laikusok is. Leonardo Da Vinci 1452-ben született, bő száz évvel a radiokarbon vizsgálat által megállapított időpont után. Az, hogy ő festette, már önmagában is egy nevetséges állítás, mert a tudomány radiokarbon vizsgálatának eredményét vonja kétségbe. Számtalan ehhez hasonló aspektusból megközelítő dokumentumfilmet láthatunk a televízióban. Nyilván a hitelességet cáfolóknak minden pénzt megér, hogy a széles nyilvánossággal elhitessék, amit ők akarnak. Nemcsak Leonardo kora, hanem annak állítása is cáfolható, miszerint emberi kéz által alkotott festett képről van szó. A festékhez bizonyos mennyiségű folyadék (pl. víz) szükséges, e nélkül nem lehet vele festeni. Ez a fizikai kémia abszolút ellenérve. Az elszíneződés, amelyből a kép látszik, csak a szálaknak a legkülsőbb rétegét érte. Ha festették volna, akkor a folyadékbázis nedvesíti az anyagot, beszivárog a szálaknak legalább a külső rétegébe, de semmiképpen nem lehetséges, hogy csak a legfelületibb rétegét érje. Ezt a fizikai kémia alapjai előírják. A Lepel elszíneződése viszont a szálaknak csak a felületi rétegét érinti. A fej aránytalan méretének cáfolatára pedig ismét itt a tudomány. D. C. Eula ana-tómiaprofesszor (Torinó) a képet anatómiai szempontból vizsgálva megállapította, hogy anatómiai arányai megfelelnek a normális ember anatómai arányoknak. Az ilyen hamis, a Lepel hitelességét tudományosan megalapozatlan érvekkel cáfoló filmek az emberi butaságra, a tájékozatlanságra építenek.

– A Lepel edesszai jelenléte egy 405-ben keletkezett szíriai iratban is meg jelenik, de több adat is a hitelesség mellett szól, mint pl. a János evangéliumában olvasható összehajtott Lepel; II. Jusztiniánusz császár (VII. sz.) Jézus mellképét pénzérmén is megörökítette; és 787-ben a Niceai zsinaton nem emberi kéz által alkotott Jézusképmás meghatározás meg jelenik a zsinati dokumentumokban a szentképek tiszteleténél. A Lepel útja egészen Torinóig követhető.

– Mind a négy evangélium egyértelműen állítja, hogy Jézus temetésénél halotti leplet használtak, viszont sem a szenvedés, sem a temetés leírásai nem dúskálnak a részletekben. Azt, hogy ezt leírták, jelentheti, hogy valahol a keresztények megőrizték ezt a halotti leplet. Valószínű, azért tarthatták titokban, mert a zsidó temetkezési és vallási szokások bölcs higiéniai megfontolásból egyértelműen tiltották és tisztátalannak tartották azt, ami halottal érintkezésben volt, így annak érintésétől, megőrzésétől óvakodni kellett.
Nyomós okuk lehetett tehát Jézus tanítványainak arra, hogy ha ezt megszegték, akkor arról hallgassanak. Az apokrif iratokban is számos helyen utalást találunk arra, hogy halotti leplet alkalmaztak Jézus Krisztus temetésén.
A Lepelt Edessza városába (ma Urfa - Törökország) a legenda szerint Júdás Tádé apostol vitte V. Abgar királynak, aki Jézus Krisztus képmásának hatására meggyógyult a leprából és vele együtt számos alattvalója is. Ennek a történelmi magja az, hogy Júdás Tádé apostol Jézus földi működése után elmehetett Edesszába, a Jézustól kapott hatalom következtében csodálatos gyógyításokat vitt végbe, és Edessza megtért. Edessza később visszatért a pogányságra, így a keresztények a tárgyi emlékeiket elrejtették. Ez a legenda a következő évszázadban több iratban is megjelent.

A Lepelt 525-ben találtak meg Edeszában a várfal egy száraz üregében, amitől kezdve Edessza fő ereklyéjeként tartották számon. Erről több híradás is beszámolt. A hír eljutott Konstantinápolyba, ahol a konstantinápolyi patriárkátus és a bizánci császári család nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minden Jézus Krisztussal kapcsolatba hozható tárgyat, ereklyét összegyűjtsenek.
944-ben az akkori társcsászár, I. Romanos arra bírta az edesszaiakat, hogy a Lepel a birodalom fővárosába kerüljön, és attól kezdve azt 1204-ig (több száz éven keresztül) igen jól dokumentáltan Bizáncban, Konstantinápolyban őrizték. 1204-ben a keresztes hadak földúlták Bizáncot, ekkor mintegy 150 évre nyoma vész a Lepelnek. A 150 év érdekes hézag a Lepel történetében, de elég sok adat van abban az irányban, hogy át lehessen ezt hidalni. Itt utalok ismételten a korábban említett Pray-kódexben található miniatúrára. Majd 1349-ben van az első írásos nyom Franciaországból. Ettől kezdve viszonylag jól dokumentálva egyre sűrűsödő dátumközökkel találunk írásos adatokat a Lepel őrzésére vo
natkozóan.

Franciaországban Lireyben, majd 500 évre a Savoyai család birtokában először Chambérybe aztán Torinóba kerül, ahol a mai napig megtalálható. 1984 óta a Szentszék tulajdona. Akkor II. Umberto, az utolsó száműzött olasz király a Szentszékre hagyta, amit II. János Pál pápa elfogadott.

– A Lepel története a magyar történelemhez is kapcsolódik. Mint magyar kutató Pályi pro-fesszor ezt a történelmi vonatkozást is kiemeli.

– A Lepel történetéhez csatlakozik a magyar történelemnek egy nagyon érde-kes aspektusa. Az 1192-94-ig uralkodó III. Béla 10 évestől 20 éves koráig Bizáncban nevelkedett mint a bizánci trón várományosa. Komnenosz I. Mánuel császárnak ugyanis nem volt fiú örököse, és lévén az anyja Árpádházi Piroska (Szent László király lánya), evidensnek gondolta, hogy a magyar királyi család egyik fiatalabb férfi sarját örökbe fogadja, ily módon került sor III. Bélára. Mindkét ország politikai törekvései azonosak voltak, Magyarország igyekezett jó kapcsolatot tartani a bizánci császársággal. Mánuelnek viszont idős korára született fi ú örököse. Ezt Béla belátta, hazajött Magyarországra, mint ifjabb trónörökös. Bátyja halála után, mivel nem volt trónörökös, Béla lett a magyar irály, aki 26 évig egyik legjelentősebb uralkodója volt nemcsak az Árpád-Dinasztiának, hanem az egész magyar történelmének. A jó kapcsolata Bizánccal végig megmaradt, jól ismerte az ottani viszonyokat, és tudta, hogy a birodalom legféltettebb ereklyéje a Lepel volt. Ily módon jól elképzelhető, hogy vagy egy olyan krónikaírót szerződtetett, aki Bizáncból jött, (a szerző ismeretlen) vagy pedig egyik embere tett tanulmányutat Bizáncban és készítette el a kódexet. (Pray-kódex).
Nemcsak III. Béla kultúrköre, a Pray-kódex elkészülte jelzi az Árpádok bizánci kapcsolatait, hanem Béla egyik lánya, Mária Margit is, aki bizánci uralkodóhoz ment feleségül, és később neki is szerepe volt a Lepel történetében. Amikor a keresztesek feldúlták Bizáncot, Mária Margit férje már meghalt, rövid ideig ő lett a bizánci hatalom letéteményese, így a bizánci egyház kegyúri jogait is gyakorolta, könnyen lehet, hogy ő helyezte oltalma alá a Leplet. Mária Margit akkor 30 éves, korának egyik legszebb asszonya volt, később a keresztes fővezér felsége lett, aki 2 év múlva elesett, majd egy másik keresztes vezér feleségeként visszatért a magyar királyság területére. Jegyajándékként a Szerémséget kapta, (az egykori Magyar Királyság, a mai Horvátország és Szerbia területén, a Duna és a Száva között elterülő nagytáj), ahová könnyen lehet, hogy magával vitte a Lepelt.
Később a királyi család, Mária Margit gyermekei is Dalmáciában húzták meg magukat a tatárok elől, és számos értéküket a templomos lovagok őrizetére bízták, így az ő révükön juthatott el Franciaországba a Lepel.

– Jézus képmása egy szinguláris, egyedi, és természeténél fogva megismételhetetlen módon jött létre. Míg a természettudományok által megismert törvények bármikor megismételhetőek, a szinguláris jelenségek nem. Lehetséges, hogy a megismételhetetlent a természettudomány eszközével bizonyítsa a tudomány?

– Nyilván tudományos eszközökkel nem rekonstruálható a feltámadás jelensége, de a tudomány különös érdeklődéssel tekint az egyedi jelenségekre, és igyekszik olyan fizikai jelenségek megismerésére, amelyek kapcsolatban lehetnek azokkal. Így pl. a világegyetem keletkezését vizsgálva a korai történéseket kutatják.

– Mit mond a szindonológia, hogyan készült a Lepel?

– Nem tudjuk. A Lepel képét az elemi szálak legkülső rétegének sárgás-barnás elszíneződése okozza. A kép színének fokozatossága nem a barnásabb, vagy kevésbé barna szín eloszlásából, hanem az elszíneződött szálak mennyiségéből származik. Ez a felfedezés az Egyesült Államokban történt az 1970-es években. Igyekeztek kideríteni, hogy a Lepel képe mesterségesen készült rajzból ered-e, vagy igazi holttestet borított be. A válasz egyértelműen az utóbbit igazolta, és mellékesen azt is eredményezte, hogy kiderült, a Lepel képe háromdimenziós információt tartalmaz. A 3D képrögzítés módszerét, a holográfi át több mit egy évszázaddal a fényképezés felfedezése után dolgozta ki a magyar származású Gábor Dénes.

– A 2005-ös vizsgálat szerint Raymond Rogers a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium tag ja vizsgálatot végzett a Lepel széléről és közepéről vett mintával.

– Raymond Rogers nem jutott el odáig, hogy radiokarbon vizsgálatot végezzen, hiszen a Lepel anyagának széléből és közepéből vett 1-1 száll állt csak a rendelkezésére. Vizsgálata azonban érdekes eredménnyel zárult, nevezetesen azzal, hogy mind a kettő len növényből van, de azok két különböző korból származnak. A len szálak pontos korát az akkori módszerekkel nem tudta meghatározni.

A szindonológia a Lepellel foglalkozó külön tudományággá vált. Több mint 100 ezer munkaórát fordítottak már kutatására, tanulmányok, publikációk tömkelege jelent meg e témában, egyre fokozódó intenzitással. A radiokarbon vizsgálatot is meg kell ismételni, de kell néhány évet várni, hogy egészen kis mennyiségből is el lehessen azt végezni.

– Meddig kell várni erre a vizsgálatra?

– 10-20 évet.

– Ez lesz a döntő?

– Józan tudományos becsléssel azt mondanám, ha nem ilyen beretva élen táncoló, indulatokat felkorbácsoló problémáról lenne szó, akkor már nyugodtan ki lehetett volna jelenteni, hogy a műszaki becslés azt mondja, hogy a Lepel hiteles. De a probléma annyira élére van állítva, főleg a cáfolatok oldaláról, hogy az utolsó kételynek a legutolsó árnyékát is ki kell irtani. Kovács Ágnes

– Mi támasztja alá a lepel hitelességét?

Történelem, dokumentáció
1349 előtt 50%
1349 után 100 %
fotográfi a 100 %
anatómia 90 %
törvényszéki orvostan 100 %
hematológia 100 %
pollenológia 100 %
növénytan 100 %
ásványtan 100 %
numizmatika 100 %
radiokarbon-kormeghatározás 0 %
történelmi textiltechnológia 100 %

A Torinói Lepel hitelessége folyamatosan foglalkoztatja a tudományos közvéleményt. Időről, időre, a tudomány a fejlődésének köszönhetően mindig újabb bizonyítékokkal szolgál a lepel eredetiségét bizonyítva. Pályi Gyula Lepel-kutató professzorral az Új kutatási-tudományos eredményekről Somogyi Viktória, a Vaticani Rádió munkatársa beszélget a rádió 2019. aug. 2-ai adásában: https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2019-08/torinoi-lepel-uj-kutatasi-tudomanyos-eredmenyek-palyi-gyula.html

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye