Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Június 28-án, vasárnap a 9.30-kor kezdődő szentmisén gyűlt össze a plébánia közössége a templom búcsúi ünnepére. Az ünnepi szentmisén a főcelebráns és szónok Törő András püspöki titkár, egyetemi lelkész volt. Törő András örömmel köszöntötte a híveket, s elmondta, hogy ő háromszorosan is ünnepel aznap: itt, a plébánia híveivel együtt, továbbá mint a Szent László oltalma alatt álló egyházmegye püspöki titkára, valamint a Szent László Katolikus Szakkollégium igazgatója.

Mit is jelent az, hogy búcsú? – tette fel a kérdést Törő András atya ünnepi beszéde kezdetén. Az első keresztényeknek nem volt templomuk, de Krisztus követői házaknál jöttek össze, és ott tartották meg a kenyértörést. A kiválasztott ház tulajdonosa tiszteletben álló keresztény ember volt, őérte is imádkoztak az összegyűltek. Később kevésnek bizonyultak a családi házak, s ezért kezdtek templomokat építeni, a ház gazdájának pedig egy szentet választottak. A búcsú tehát a templom címének vagy védőszentjének ünnepe. Mi itt Szent Lászlót tiszteljük a ház uraként. A szentek nem azért vannak, hogy pusztán őket ünnepeljük, de azt várják, hogy példájuk hasson életünkre. Mi gyakran mondjuk, hogy ők, a szentek rendkívüliek voltak, de ne felejtsük, mi is egyediek, rendkívüliek vagyunk.

Szent László élete nem volt kényelmes élet. Nem születhetett meg hazájában, állandóan harcolnia kellett, mégis szent lett. Élete más volt, mint a mienk, más volt az életforma, más volt a kihívás. Mi adott erőt Szent Lászlónak? – tette fel a kérdést Törő atya. Életünk célja ugyanaz, mint Szent László életének koronája: az üdvösség elnyerése. A szentek az üdvözült lelkek, és nemcsak azok, akiket hivatalosan is szentként tisztelünk, mi pedig szeretnénk hozzájuk tartozni.

Honnan tudtak erőt meríteni a szentek? Törő atya három dolgot említett meg. Először is, hinnünk kell, hogy Isten szeret minket, őt, engem, de nem általában. Istennek nincs teremtménye, akit ne szeretne teljesen. Mi embertársainkkal kapcsolatban gyakran mondjuk, hogy azért szeretek valakit, mert például segített nekem. Naponta mondjuk el – bíztatott Törő atya–. hogy Isten szeret engem. Mégpedig azért szeret, mert nem tud mást tenni. Mi, emberek szeretünk befolyásos kapcsolatokat teremteni, de ne feledjük: mi Istenhez tartozunk, és szeretetét mi ingyen kaptuk, nem érdemeinkért, ezért mi semmit sem tettünk. Isten mindig szeretni fog. Szent László kudarcai itt nyernek értelmet, mert a Teremtővel való kapcsolatunk örök.

A második szempont az – folytatta Törő atya – , hogy Isten üdvözít minket. Nincs véglegesen elhibázott élet. Isten meg akar szabadítani bűneinktől. Gyakran mondogatjuk, hogy nekem nincs bűnöm. De a bűn következménye megsebzi, elpusztítja az embert, és ez képes Istentől elfordítani. Nem az a nagy hiba, ha elesünk: Jézus is háromszor esett el a kereszt alatt, de felállt. Nekünk van, aki segít ebben. Vagy ha például meg is bocsátunk valakinek, aki megbántott, tüske marad a szívünkben – emberek vagyunk. De Isten, ha visszafordulunk hozzá, ünnepet rendez számunkra, mint a tékozló fiú történetében az apa.

Harmadszor: Krisztus az élet. Krisztus valóság az életünkben, ő nem csupán egy történeti személy. Ő most is él, része életemnek. Vándorlásunk társa. Akár észrevesszük, akár nem, akkor is Ő vezet. „Veletek vagyok mindennap a világ végezetéig” – mondta (Mt 28,20). Ő nem a tabernákulumba bezárt Isten. Egyetlen ember sem magányos, mert az Isten van vele. mellettünk van. Mi az emberekben csalódunk, de Istenben nem kell csalódnunk. fontos dolog tudnunk, hogy aki szeret, aki megváltott, azt mondta a tanítványainak: „Barátaimnak mondalak titeket” (Jn 15,15), az ő barátai vagyunk, aki győzött a halál felett, aki megajándékoz az örök élettel.

Sokszor úgy érezzük, mintha í hitünkkel egyedül lennénk, sokszor megtapasztaljuk. hogy a világ elfordult Istentől, a mi életünkben is lehetnek akár hosszabb ideig olyan korszakok, amikor a gonoszt látjuk győzedelmeskedni. De ez a háború már réges-régen elmúlt, és mi tudjuk, hogy a győztes csapatnak lehetünk tagjai. De ez a mi döntésünk is. Szent László is mint katona, mint lovag a győztes csapathoz kívánt tartozni.: Mi is ide vagyunk híva. Ha Krisztus valóságát magunk elé idézzük, és tudjuk, hogy az jön hozzánk, aki szeret, aki megváltott, velem van – és aki velem van, az nem ítél el, hanem barátként segít és vezet –, akkor hisszük, hogy mi is ennek a győztes csapatnak lehetünk tagjai.

Kérjük Szent László királyt, hogy a mi életünk is olyan szent legyen, mint az övé volt. melyben jelen van Isten, és ez az Istennel való kapcsolatunk tudja megszentelni, megáldani azt a közösséget, amit mi itt e földön építünk – fejezte be a szentbeszédet Törő András atya.

A szentmise után az ünneplő közösség a hagyomány szerint kivonult a templom udvarára, ahol Törő atya vezetésével elimádkoztuk a Szent László-litániát, kérve szentünk közbenjárását, majd megkoszorúzták a Szent László-szobrot, Tyl Aran alkotását.

Az ünnepség este folytatódott, amikor Major Pius OP atya és barátai hangversenyén vehettünk részt a templomkertben. A hangverseny azoknak a tiszteletére szólt, akik a járvány közepette fokozott áldozatvállalással végezték közösségi érdekű munkájukat: többek között az egészségügyben, szociális ellátórendszerben és oktatásban dolgozóknak fejezték ki így a köszönetüket.

„Régi nagy királyunk, dicsőséges László,

kérünk, légy Istennél értünk közbenjáró.”

A szentmise újra meghallgatható a következő helyen:

https://www.youtube.com/watch?v=d0dl_1Znfmc

Havas Lászlóné

Szent László Domonkos Plébánia, Debrecen