Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

100 évvel ezelőtt, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven a dél-lengyelországi Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében. 1978. október 16-án választották pápává. Haláláig, 2005. április 2-ig a Katolikus Egyház vezetője volt. XVI. Benedek pápa avatta boldoggá 2011. május 1-én, Ferenc pápa pedig szentté avatta 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján a Szent Péter téren.
(Életútjáról részletesebben itt olvashatunk: https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-ii-janos-pal-papa-elete)

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hívei, II. János Pál pápa döntésének köszönhetik, hogy 1993-ban létrejött a közösségük.

Szent II. János Pál pápa 1993. május 30-án – abban az évben erre a napra esett Pünkösd ünnepe – a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójában a Magyar Katolikus Egyház szervezeti átalakításáról az alábbiak szerint intézkedett:
„Az új körülmények, amelyek közepette az egyház Magyarországon küldetését teljesíteni hivatott, megkívánják egyházmegyei beosztásának újrarendezését, hogy a II. Vatikáni Zsinat kívánalma szerint a püspökök Isten népe üdvösségének szolgálatát a lehető legtökéletesebb módon elláthassák (vö. CD 22). Alkalmasnak találtam tehát, hogy létrehozzak két új egyházmegyét, a Kaposvárit és a Debrecen–Nyíregyházit, módosítsam a többi egyházmegye meglévő határait, és metropolita székhellyé tegyem a Veszprémi Egyházmegyét.”

Ezzel a rendelkezésével az 1991-ben Debrecenben is lelkipásztori látogatást tett nagy pápa megalapította a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyét, amelynek székesegyházául a debreceni Szent Anna tiszteletére felszentelt plébániatemplomot határozta meg; társszékesegyházul pedig a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt plébániatemplomot jelölte ki. Az új alapítású egyházmegyét Szent László király égi oltalmába helyezték, hiszen egyházmegyénk területe és az ő országlása elszakíthatatlan történelmi kötelékekkel összefonódik; ezt az összefonódást mint nemes örökséget hivatottak vagyunk megőrizni és tanúsítani minden időben. Az újonnan létrehozott Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye első püspökévé Szent II. János Pál pápa Bosák Nándort nevezte ki 1993. május 31-én, akit ugyanebben az évben június 15-én szenteltek püspökké székesegyházában, és iktattak hivatalába.

Visszatekintés a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalakulásának körülményeire

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításában a II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása hozott fordulópontot, amikor a hívek Debrecenben is találkozhattak a Szentatyával. A katolikus hívek számának növekedése és arányuk különböző alakulása az ország városaiban és falvaiban az egységes és eredményes lelkipásztorkodás érdekében szükségessé tette az egyházmegyék átszervezését. Dr. Seregély Istvánt 1987 júniusában nevezték ki egri érsekké. Egy olyan egyházmegye került igazgatása alá, amely 24 ezer km2-ével az ország területének egynegyedét képezte. Még ugyanezen év októberében Ad limina látogatásra ment püspöktársaival együtt Rómába.
A visszaemlékezése szerint a pápa már ekkor látta a magyarországi egyházmegyék térképét nézegetve azok területi abszurditását, de a látogatásáig nem történt semmi érdemleges. E kérdésben tehát II. János Pál pápa magyarországi lelkipásztori látogatása 1991. augusztus 16. és 20. között hozott fordulópontot.

A látogatásról így számol be Ternyák Csaba egri érsek, aki a pápa közvetlen munkatársaival több alkalommal is elbeszélgethetett: „A látogatás első helyszíne Esztergom volt. Mindenki nagy várakozással tekintett a magyar prímások városába tett pápai látogatás elé. Különösen Mindszenty bíboros nagy neve fokozta fel a várakozásokat. Annál nagyobb volt a csalódásuk, amikor meglátták Esztergom szegényes városát és megtudták, hogy a magyar prímás székhelye egy 30 ezer lakosú kisváros, amely ráadásul akkoriban még nagyon magán viselte azt a helyzetet, hogy a kommunista rezsim alatt az érseki városokat kifejezetten büntették a fejlesztések vonatkozásában. A helyzet fonákságát fokozta az az élmény, amelyet az út második állomása, Budapest tett a pápára és munkatársaira. A pápa és munkatársai értetlenül álltak az előtt a tény előtt, hogy a 2 milliós világvárosnak, Budapestnek nincs saját püspöke, és hogy három egyházmegye osztozik területén. Emlékeim szerint ez után a látogatás után kezdődtek meg, illetve gyorsultak fel az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye új határai megalkotására és az új magyar egyházmegyék létrehozására vonatkozó munkálatok.”

Ugyanezt a momentumot emeli ki visszaemlékezésében dr. Seregély István is: „Az egyházmegyék átszerkesztése II. János Pál pápa érdeme, aki 1991-ben meglátogatta hazánkat, és érzékelte azt az abszurdumot, hogy a szegedi püspök, ha kinéz az ablakon, a Váci Egyházmegyéhez tartozó tápéi templom tornyát látja, vagy ugyanígy a győri püspök az ablakából a Mosoni-Duna túlsó partján az Esztergomi Érsekség területében gyönyörködhetett. Az egri érseknek egy napot kell utaznia, hogy Kunszentmártont, vagy a román határon lévő szatmári plébániákat meglátogassa.”

Számokra fordítva: az egri érseknek 18 évre lett volna szüksége ahhoz, hogy – vasárnaponként két helységet számítva – végiglátogassa egyházmegyéje valamennyi plébániáját. 1992 márciusában Seregély István érsek úr írásban át is adta elképzeléseit a püspökkari konferenciának az egyházmegyék határainak módosításáról. Javaslatai között szerepelt az egri egyházmegye két részre osztása, Eger és Nyíregyháza központtal.

A határokra több változatot is lehetségesnek tartott. 1992 szeptemberében a konferencia tagjai egyhangúlag megbízták dr. Dékány Vilmos esztergomi segédpüspököt azzal, hogy szakemberek bevonásával állítson fel egy bizottságot az egyházmegyei határok kiigazítására. A bizottság által elkészített tervezet szerint a felállítandó egyik új egyházmegye „Egertől megkapja a Tiszától keletre fekvőterületeket, Szeged-Csanádtól annak észak-keleti részét Debrecennel. Az új egyházmegye területét tehát Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye képezné.” Az A változat nyíregyházi püspökség felállítását javasolja, hiszen ezt indokolja „a város katolikus túlsúlya, jól kiépített egyházi szervezete”, továbbá „van püspöki székháznak alkalmas épület, vonzáskörében vannak a határon túli magyarok.” A B változat a debreceni püspökség mellett a következő érveket hozza: „a város kulturális rangja, az ökumenikus szempontok és az a tény, hogy Debrecen valamikor a nagyváradi apostoli kormányzó székhelye volt.”

1993. január 23. és 30. között a Magyar Katolikus Püspöki Kar az ötévenként esedékes Ad limina látogatáson vett részt Rómában. Az Angelo Sodano bíboros államtitkárral folytatott tanácskozás kiemelkedő témája volt az egyházmegyei határok kérdése. A rendezés tervét már beterjesztette a Püspöki Kar a Szentszékhez. Az új egyházmegyék alapításának a terve is kedvező fogadtatásra talált. II. János Pál pápa az 1993. május 30-án, pünkösd ünnepén kelt „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. Egy kivétellel valamennyi egyházmegye határát megváltoztatta és két új egyházmegyét hozott létre azzal a céllal, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek.

A Kaposvári Egyházmegyét a Veszprémi Egyházmegye déli részeiből, valamint a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét az egri érsekség keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területeiből hozta létre. Az eddigi három érseki tartomány (Esztergom, Kalocsa, Eger) mellett a pápa most érseki rangra emelte a veszprémi püspökséget, első érseke az addig megyéspüspök, Szendi József lett. A Kaposvári Egyházmegye püspökévé Balás Béla veszprémi segédpüspököt, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztorává pedig Bosák Nándor egri szemináriumi rektort nevezte ki. A Kalocsai Főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti Főegyházmegyére (érsekség) változott. Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival 1993. június 1-jén ismertette hivatalosan a pápai bulla rendelkezéseit. A híveket hivatalosan az egyházmegyék területének átrendezéséről a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1993. június 1-jén kelt pásztorlevelében tájékoztatta, melyet a kézhezvétel utáni vasárnapon minden misén fel kellett olvasni. A papok általában jól fogadták és elfogadták a döntést.

Forrás: Örömhír újság 2018., XIV. évf. 2. szám 4-6. o.: http://dnyem.hu/images/SitePics/OromhirUjsag/2018/%C3%96r%C3%B6mh%C3%ADr%202018%20%C3%BCnnepi%20sz%C3%A1m.pdf

Fotó: Az MKPK ad limina-látogatása – 2001. január 24–31. – II. János-Pál pápa Debrecent keresi a térképen

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye