Illesse őket hálatelt köszönet áldozatos édesanyaságuk megannyi szépségéért és jóságáért. Kedves szavakkal, virággal vagy verssel köszönjük meg fáradozásukat, gondoskodó szeretetüket, tegyük e szép ünnepet emlékezetessé.
Ezen a különleges napon, valamint egész május hónapban köszöntsük a Szűzanyát, égi édesanyánkat is. A katolikus hit a Szűzanyát magával az anyaszentegyházzal azonosítja, amelyben a hívek az Egyház által közvetített kegyelem révén új életre születnek. A magyarság ősi hitvilágának anyaalakja a Boldogasszony Szűz Mária alakjába olvad egybe.
Mécs László: A királyfi három bánata
Amikor születtem nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy síró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer a földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja honnan, palástot kerített,
aranyos palástot vállamra terített,
fejem fölé égszín mosolygást derített.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szíve ment előre követnek.
Amíg ő van, vígan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni.
A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki sem tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.
Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.
Hogyha a föld minden színmézét átadom,
az ő édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.
Szűz Mária! Égi Édesanyánk! Szeplőtelen fogantatás! Magyarok Nagyasszonya! Minden ember édesanyja! Hozzád jöttünk, hogy téged köszöntsünk! Földi életutunkon szent palástoddal óvj meg minket minden lelki és testi veszedelemtől. Védelmezz, és szeress minket, halálunk óráján pedig állj mellettünk! Áldd meg otthonunkat, családunkat, közösségeinket, szüleinket, testvéreinket, barátainkat és ellenségeinket. Áldd meg magyar hazánkat. Adj népednek jobb jövőt, jólétet, békét, boldogságot! Engedd, hogy Szent István népe az igaz keresztény katolikus hitben egyesülve téged – Égi Anyánk – szeressen és tiszteljen! Engedd, hogy még sokszor megláthassuk angyali arcodat és hódolhassunk Szent Fiadnak, az Atyával és Szentlélekkel egyetemben. Ámen.
Szűz szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek. Tied élet s halálban, tied jó és balsorsban, tied küzdve, szenvedve, tied most és örökre. Szűz szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek. Anyám, benned bízom és remélek, Anyám, teutánad epedek. Anyám, te jóságos, kegyelmezz, Anyám, te hatalmas védelmezz. Anyám, ó jöjj, segíts küzdeni! Anyám, ó jöjj, segíts szenvedni! Anyám, ó jöjj, ne hagyj elveszni! Hiszen tudsz segíteni, ó hatalmas! Akarsz is segíteni, ó irgalmas! Kell is segítened, ó hűséges! Fogsz is segíteni, ó kegyelmes!
Anyám, te vagy a kegyelmek anyja, Szomorúak vigasztalója, Bűnösök oltalmazója és menedéke, Föld reménye s mennyek ékessége! Ki kérte még segítségedet hasztalanul? Ki távozott tőled meghallgatatlanul? Azért bizton mondom minden szenvedésben: Mária mindig segít, minden időben. Biztosan állítom életben s halálban: Mária mindig segít, minden balsorsban. Azért hiszem, s meghalok ezen hitemben, hogy veled leszek, ó Anyám, fönn az égben. Szűz szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek. Ámen.
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, a legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik. Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat.
Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben, Bostonban ünnepelték meg az anyák napját. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségüvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap gyártók, cukorka- és ajándékkereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet. Ennek hatására az gyorsan népszerűvé vált a kontinensen is.
Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját május első vasárnapjára.
Fotó: A képen a bodajki kegyhely Segítő Szűz Mária kegyképe látható
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye