A lelki szentáldozás (communio spiritualis) az áldozásnak az a módja, amikor fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit. Fontos azonban tudni, hogy a lelki szentáldozásra ugyanúgy fel kell készülnie a hívőnek, mint egyébként a rendes szentáldozásra.
A nyilvános liturgiák 2020. március 20-tól a rendelkezés visszavonásáig szünetelnek.
Ha személyesen nem is tudunk részt venni a szentmiséken, virtuálisan megtehetjük az országszerte számtalan élő szentmise-közvetítésnek köszönhetően http://www.dnyem.hu/index.php/item/2857-hol-es-mikor-kovetheto-elo-szentmise-kozvetites-a-lehetosegek-frissitve
Az áldozati liturgia végén, a pap áldozása után, lelkiáldozást végezhetünk az otthonainkban. Ebben segít a lelkiáldozás imádsága, amelyet akár meg is tanulhatunk, hogy teljes és zökkenőmentes legyen az áhítatunk.
A lelkiáldozás imádságai:
Uram, Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből.
Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek
magamhoz fogadni a szentáldozásban,
hogy Veled élhessek.
Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe és végy lakást benne örökre!
A mi Urunk, Jézus Krisztus Teste
őrizzen meg engem az örök életre!
Köszöntelek, ó Jézus, az én szegény szívemben.
Neked adom magamat egészen.
Tied akarok lenni életemben és halálom után is. Ámen
Vagy:
Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy
a legméltóságosabb Oltáriszentségben.
Mindennél jobban szeretlek és vágyom rá,
hogy a lelkembe fogadhassalak.
Mivel most nem tudlak
szentségi módon magamhoz venni,
jöjj, legalább lelki módon, a szívembe!
Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Ámen
Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye