Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Biztosan sokan emlékeznek még arra a felajánlásra, amelyet a 2019-ben pappá szentelt Sziklai Dávid, jelenlegi rakamazi káplán atya tett június 29-én, a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban bemutatott első szentmiséjén. A hagyomány szerint az első szentmise perselyadományával az újonnan felszentelt papot támogatják, így Dávid atya megtehette, hogy azt a papnevelés céljára ajánlja fel.
Az adomány célba ért, amely a kispapok testi-lelki növekedését szolgálta, szolgálja, mert a rakamazi káplán atya volt papnövendék társait azóta is segíti, támogatja. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékei a közelmúltban köszönetük jeléül meglátogatták jótevőjüket, Sziklai Dávid atyát szolgálati helyén, a rakamazi plébánián. Az alábbiakban Szabó Gábor írását olvashatjuk.

De vajon, ha valamit szeretetből kapsz, nemde szeretettel adod vissza? Mi is így cselekedtünk. Egyházmegyés közösségünk a nagylelkű felajánlást megköszönve látogatást tett Sziklai Dávidnál, a lelkes káplán atyánál. Egy nagyon szép napot tölthettünk el a rakamazi egyházközségben, ahol Takács János plébános is örömmel és finom ebéddel fogadott bennünket. Közösen jártuk be a filiáikat (Tímár, Szabolcs, Tiszaeszlár-Bashalom, Tiszanagyfalu), megtekintve azok különlegességeit, látnivalóit. A szeretettel teli együttlétbe bekapcsolódtak a hívek és a plébánia hűséges ministránsai is a közös szentmisén, illetve utána a kötetlen találkozás során.

Dávid atyával a szemináriumban együtt töltött évek alatt is jó kapcsolatban voltunk, így e találkozásnak, látogatásnak örömmel tettünk eleget. Ez egy egyszerű látogatás volt, aminek az alapját, a jó kapcsolatot még Dávid atya indította el a szemináriumban. Örömünkre szolgál, hogy viszonozhatjuk a nagylelkű szeretetét, és biztos vagyok abban is, hogy nem ez volt az utolsó találkozásunk.

Ezzel a beszámolóval a megbecsülésre szeretném felhívni a figyelmet. Mindannyian találkozhatunk olyan személyekkel, akik valamilyen formában gondoskodást, törődést, szeretetet nyújtanak számunkra. A kérdés az, hogy észrevesszük-e őket, és ha igen, akkor tudunk-e hálás szívvel köszönetet mondani a felajánlott szeretetért, mert „Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem hogy mekkora szeretetet fektetünk az adásba” . (Kalkuttai Szent Teréz)

Kedves Dávid atya!
Ezúton is hálásan köszönjük az adományaidat és mindenekelőtt nagylelkű szeretetedet!

Szabó Gábor papnövendék
Fotó: Nyeste Tamás papnövendék