Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Több ezer zarándok, köztük a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hívei ünnepelték Kisboldogasszony, Szűz Mária születésnapját szeptember 8-án, Máriapócson.
Ez az ünnep alkalmat adott arra is, hogy visszaemlékezzenek 1946. szeptember 8-ára, amikor a kegyhelyen maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a Szűzanya kegyképe könnyezésének 250. évfordulóján 300 ezer hívő ember előtt mondott beszédet, megerősítve őket magyarságunkban, katolikus hitükben. Mindszenty József nagyon nehéz időszakban vezette a Magyar Katolikus Egyházat, vállalva hitéért a megpróbáltatásokat, üldöztetést. A Boldogságos Szűz Mária születésnapjának ünnepén szoborállítással emlékeztek a néhai bíborosra.
A kegytemplom előtti tábori oltárnál Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be, amelyen jelen voltak Kocsis Fülöp érsek, metropolita, Orosz Atanáz görögkatolikus püspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, dr. Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Kiss András, a megyei közgyűlés tagja, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke, Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere, Szenes István, Pócspetri plébánosa, egyházmegyénk papjai és más egyházi, közjogi és világi méltóságok.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájának bevezetőjében emlékeztette a zarándokokat, hogy Szűz Mária születésének ünnepén az Egyház Jézus születésének történetét olvastatja fel, mert ezen a napon is Jézust állítja a középpontba. Mária életének is a legfontosabb gondolata volt, hogy Fiára irányítsa a figyelmet, így lehetett ő Jézusnak legkiválóbb tanítványa, az első, tiszta szívű követője, mindannyiunk példaképe.

„Ki a mi életünk középpontja? — tette fel a kérdést a főpásztor, majd Máriára irányította a figyelmet, akinek élete Jézusról szólt. A Szűzanya példaként áll előttünk, hogy életünk középpontjába mi is Istent helyezzük. Robert Sarah bíborossal készült „Isten vagy a semmi” című interjúkötetben a bíboros úgy fogalmaz Mária hitéről: „Hinni annyi, mint akarni, amit Isten akar, szeretni, amit Isten szeret, még akkor is, ha ez a kereszthez vezet.”
Mária életével Isten szeretetét továbbítja a világba. Palánki püspök hangsúlyozta, a mi küldetésünk is az, hogy rajtunk keresztül megnyilvánuljon Isten szeretete. Ezt kell megtanulnunk Máriától. Nekünk is igent kell mondani Isten akaratára, nap mint nap ki kell mondani ezt, és akkor megvalósul Isten akarata életünkben, rajtunk keresztül is eljön a világba Isten szeretete..
A főpásztor azt is kiemelte, velünk ellentétben — akik mindig a miértekre keressük a válaszokat —, Mária csak egyetlen egyszer tette fel a kérdést: „Miért?” Ez akkor történt, amikor a 12 éves Jézust megtalálták a templomban. Kérdésére Jézustól azt a választ kapta: „Miért kerestetek, nem tudtátok, hogy atyám dolgaiban kell lennem?” Mária azért nem kérdezte meg a kereszt alatt, hogy „miért”, mert tudta, hogy Jézus a kereszten is az Atya akaratát teljesíti. A Szűzanya hite, bizalma, igenje példakép kell, hogy legyen számunkra.

Ezután a főpásztor Mindszenty bíborosra emlékezett, aki 72 évvel ezelőtt a Boldogságos Szűz Mária születésnapjának ünnepén járt Máriapócson. Mindenekelőtt örömét fejezte ki azért, hogy a Szentek Ügyeinek Kongregációja szakértői bizottsága már jóváhagyta Mindszenty József életszentségét, így nagy remény van arra, hogy hamarosan a boldogok között tisztelhetjük.
A megyéspüspök a néhai bíborost méltatva kiemelte, ő is Istent helyezte életének középpontjába, nem az ellen küzdött, hogy ne történjenek vele rossz dolgok, hanem hogy a nehézségek, megpróbáltatások között is igaz ember maradjon. Mindszenty példakép számunkra. Majd Palánki Ferenc a bíboros máriapócsi beszédéből kiemelte: a katolikus egyház vezetője Isten ajándékáról beszélt, arról, milyen nagy dolog, hogy a Szűzanya egyszerű képe vérrel könnyezik népéért, amely kegyelemforrás mindannyiunk számára. Majd a magyarságot ért méltatlan, igazságtalan döntésről, a második Trianonról is szólt, azt hangsúlyozva, mi nem roppanunk össze, mert nem vagyunk pogányok, nekünk van reménységünk. Ezután idézte Prohászka Ottokár „Amíg élek, remélek” jelmondatát, és kifejtette a reménység hitünkből táplálkozik, ezért töretlen bizalommal fordulunk Máriához, akinek karja, mint jó édesanyának, soha nem hanyatlik le. Vigasztalásunknak alapja, hogy Mária gondoskodik, imádkozik, könyörög értünk.
Mindszenty József a katolikus iskolák küldetését is hangsúlyozta, ahol megtanítják, hogy az ember életének alapja a Tízparancsolat, vagyis a szeretet parancsa.

„Jézus megparancsolja, hogy szeressétek egymást. Ez egy döntés amellett, hogy életünk középpontja Krisztus, így leszünk követői nemzetünk nagy szentjeinek és a Magyarok Nagyasszonyának, aki Máriapócson háromszor is könnyezett. Úgy kell élnünk, hogy ne sírjon miattunk!” — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A szentmisét követően az asszisztencia, a meghívott vendégek és a zarándokok átvonultak a kegytemplom melletti Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett római katolikus templom elé, ahol Palánki Ferenc megyéspüspök és Kocsis Fülöp érsek megáldották az egész alakos Mindszenty József-szobrot, amelyet a Máriapócsért Alapítvány kezdeményezésére, Magyarország Kormánya támogatásával Bíró Lajos szobrászművész készített.
A szobormegáldási ünnepségen beszédet mondtak: Soltész Miklós államtitkár, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Kiss András, a megyei közgyűlés tagja és Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, alapítványi elnök.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Magyarország utolsó hercegprímása, Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros 1975. május 6-án Bécsben hunyt el. Ideiglenesen Mariazellben temették el, majd 1991. május 4-én helyezhették ünnepélyesen végső nyugalomra Esztergomban. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros, prímás kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá  eljárása 1994-ben indult el.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye