Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Az egyeki Móra Ferenc Katolikus Általános Iskola és Óvoda új vezetővel kezdi a 2014-15-ös tanévet. Kirilla Pál, a debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumának korábbi igazgatója vette át a stafétabotot Hajdúné Holló Katalin Szilvia korábbi igazgatótól. A kollégium új megválasztott igazgatója: Pintér József, az intézmény történelem szakos tanára lett.

A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye 2012-ben vette át az egyeki önkormányzattól az intézményt. Az iskola tantermei két helyen találhatóak a településen belül, ahol mintegy négyszáz fő tanuló, az óvodában pedig kétszáz fő óvodás gyermek mindennapi életében vesz részt az összesen nyolcvannyolc pedagógus és technikai dolgozó. Az iskola és óvoda diákjai és tanárai is változatos és különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből érkeznek nap mint nap. Egyeken jelentős számú roma lakosság is él, és mint a legtöbb magyarországi településen, itt is sok a munkanélküli, az egzisztenciáját vesztett család, amely nem csak anyagilag, de pszichésen is megviseli az ott élő embereket. Ezért az 5600 fős település egyetlen többcélú közoktatási intézmény pedagógusaira nem kis felelősség hárul. A további tervekről elképzelésekről Kirilla Pál igazgatóval beszélgettünk.

- Az egyházmegye iskolái közül a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek az egyeki iskolához tartozik. A debreceni intézmény után a vidéki iskola jellegében is más, vezetése nagyobb felelősséggel járó munkát kíván.
– Úgy érzem itt volt az ideje a váltásnak az életemben. Jól képzett pedagógusokkal van ellátva az iskola, közös a felelősségünk, bár igaz, itt sokkal több emberért felelek, mint a kollégiumban és ez nagy kihívást is jelent. Eddigi pedagógusi pályám során gyakran találkoztam a szegénység, családi összetartozás hiánya okozta nehéz sorsokkal, ezekre érzékeny vagyok. Nem teszek különbséget a roma és magyar gyerekek között. Minden gyermeknek olyan kitörési lehetőséget kell bemutatnunk az iskolában, amely kinyitja előttük a világot, akár továbbtanulásról, vagy fizikai munkáról legyen is szó. Nem félek a vidéki életformától, mert magam is falun nőttem fel és szeretem ezt a mentalitást. Egy falu mindig másként működik, mint egy város, az emberek, történetesen a szülők nyíltabbak, jobban észreveszik, ha valami nem úgy működik, ahogyan ők szeretnék, a kritikák is hamarabb elérnek, még az utcán is leállíthatnak.

–Talán a vidéki ember jobban magáénak érzi az iskolát. Akármilyen véleményt formál, az pozitív hozzáállás atekintetben, hogy érdekli az iskola.
– A szülők a diákokkal egyenrangú iskolahasználók, teljesen nyitottnak kell lenni feléjük. Nem csak formális szülői részvételt kell biztosítani számukra. Meghatározott keretek között az iskolai élet számos területére bepillantást kell engedni részükre, gondolok itt rendezvényekre, családos napra, különböző vásárok, osztályprodukciók szervezésére. Köztudott, hogy sokszor a szülői értekezletekre a legproblémásabb gyermekek szülei nem jönnek el. Szeretnénk ebben is olyan módon előrelépni, hogy az ilyen szülők is motiváltabbak legyenek. Igazgatói szinten is felvállalom a családok látogatását, és a helyi karitász bevonásával megkeressük a segítségnyújtás vállalható lehetőségeit is. Ezen a nyáron a családlátogatások során megismerkedtünk a leendő elsősökkel az otthonukban szüleik, családjaik körében. Nyitottan, nagy szeretettel fogadtak bennünket, volt, ahol a jószágokat is megmutatták. Ez mindenképpen pozitív találkozást eredményezett, ami a gyerek érdekeit szolgálja. Sok életkörülményt láttunk, de ha szeretnénk megérteni egy diák viselkedését, akkor látnunk kell az otthoni, hétköznapi életét is. Idegenként kerültem a faluba, de már a nyár során igyekeztem részt venni azokon a társadalmi eseményeken, ünnepeken, ahol találkozhattam a falu vezetőivel, az emberekkel. A falusi ember kíváncsi, mielőbb szereti tudni, ki az új iskolaigazgató.

– Milyen terveket, elképzeléseket szeretne megvalósítani?
– Nem szeretném felforgatni az iskola életét. Az első időszakban megismerkedem a környezettel, a diákokkal, kollegákkal. Természetesen vannak konkrét megvalósulásra váró elképzelések is, mint az énekes iskola és iskolakert. Az énekes iskolában felmenő rendszerben emelt óraszámban tanulják majd a diákok az éneket. Ebben a tanévben egy 14 fős csoporttal kezdjük el a munkát. Ők aktívabban vesznek majd részt a liturgikus szolgálatban is. Képzésük már a nyáron elkezdődött, ők szkolatáborban töltöttek el néhány napot és már gazdag ismerettel kezdik el a tanévet.

– A tanulás jó lehetőség a minőségibb élet megalapozásához. Vannak viszont olyan gyerekek, akiket nem lehet motiválttá tenni a továbbtanulásban.
– Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulás mellett a munkára nevelés lehetőségét is. Az iskolával szemben található a katolikus plébánia közel 1 holdas kertje, amit ettől az évtől az iskola használatra megkapja. Abban gyakorlókertet, gyümölcsöst régi magyar gyümölcsfajtákkal és tankonyhát szeretnénk kialakítani. Helyi szinten előállítjuk a nyersanyagokat, a tankonyhán pedig megtanulják a gyermekek, hogyan kell feldolgozni, raktározni, alapételeket közösen elkészíteni. A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek és szüleinek olyan átfogó lelki és szellemi segítséget szeretnénk nyújtani, ami távlatot ad és reményt a jövőben. A plébániával szorosan együttműködve az egyházközségben élő, mezőgazdasággal foglalkozók bevonásával minta tangazdaságot szeretnénk működtetni, így nem csak munkára nevelhetnénk a gyermekeket, de munkahelyeket is teremthetnénk a későbbiekben. Mindezt az alapoktól kell elkezdeni. Erre az ország más pontján már bejáratott projektek létesültek.
– 35-40 évvel ezelőtt az általános iskolákban működött gyakorlókert, a középiskola első két hetét pedig gyümölcsszürettel kukoricatöréssel kezdtük.
Sajnos a falusi ember is elfelejtette a zöldség-, gyümölcstermesztést, állattartás. Mindezeket újra meg kell tanítanunk, mert kimaradt az a generáció, amelyik át tudná adni ezt a tudás Az embernek meg kell ismernie a természet, a munka ajándékát, gyümölcsét. Azzal lehet motiválttá tenni az embert a zöldségtermesztésre, ha látja a munkájának az eredményét. Ez nemcsak a kisebbségnek szól, hanem minden embernek. Van, aki nem szeret tanulni, de nagyon jól tud dolgozni. Azt szeretnénk bemutattatni, hogy nem szégyen a munka és akár a tanulással, akár fizikai munkával lehetőség van a kitörésre, arra, hogy az emberek élhetővé tegyék az életüket.

– A közelmúltban tartották Egyeken a STIGA Tisza nemzetközi asztalitenisz edzőtábort, amelyen az iskola diákjai is részt vettek.
– Szeretnénk a diákok kitartását erősíteni a sportban, hogy minél többen bekapcsolódjanak ebbe a sportágba is, a lányoknak aerobikedzéseket javaslunk majd, felújítjuk a tornatermet, amely szintén lehetőséget ad az aktívabb sportolásra. A 72 óra kompromisszum nélküli programmal pedig a falusi embereknek szeretnénk a hasznára válni. A tanulás, a fizikai munka és a sport kiemelten fontos az oktató-nevelő munkában.
Amikor a katolikus egyház átvette az iskolát, többen átíratták gyermekeiket a tiszafüredi iskolába. Az a célunk, hogy vonzóvá tegyük az iskolánkat, hogy a szülők belássák, van értelme otthon hagyni a gyermekeiket. Mert Egyeken egyeki a gyermek, de Tiszafüreden sem nem füredi, sem nem egyeki.

Kirilla Pál Nyírkércsi lakos, 1978. 09. 24-én született.

Tanulmányai:

Középiskolai tanulmányait a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte.

1998-2002: hittan-történelem szakos tanár - Nyíregyházi Főiskola, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

2006-2008: történelem szak - Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar

2009-2011: közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus - BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézet

Szakmai tapasztalat:

2003-2005: általános iskolai nevelőtanár – Nyírkércs, Petőfi Sándor Általános Iskola

2005-2006: kollégiumi tanár - debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

2006-2014: kollégiumi igazgató - debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium