A Himnusz születésének 184. évfordulóját ünnepelték január 21-én Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta a költeményt. Erre az eseményre emlékezve 1989. óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.
A reformkor nagy költője 1815-ben vonult vissza a szatmári településen lévő birtokára, s ott írta a Himnuszt, amelyet később, 1845-ben Erkel Ferenc zenésített meg. Kölcsey Ferenc 1829-ben az akkori Szatmár megye aljegyzője lett, majd 1832-34 között a térség országgyűlési követe. 1838-ban hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén.
Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően az idén is ökumenikus istentisztelettel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Szatmárcsekén a református templomban.
Tiba Zsolt helyi református lelkipásztor köszöntő szavai és a reformátusoknak különösen kedves 90. zsoltár közös eléneklése után Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök hirdetett igét. A püspök rámutatott, hogy minden népnek szüksége van prófétákra, akik irányt mutatnak, közösséget képesek formálni a tömegből. A főpásztor külön megemlékezett Nagy Gáspár Kossuth díjas költőről, aki igazi értéket adott a nemzetnek, művészetével hitet adott olvasóinak.
Majd Nagy László református lelkész, püspök-helyettes igehirdetésével folytatódott az istentisztelet. Gondolatmenetében a zene és a vallásos ember kapcsolatát emelte ki. „Valami megakadt Magyarországon, az emberek nem énekelnek, kapcsolatuk az Istennel formális. Vissza kell térnünk az élő Istenhez!" – fejtette ki a református lelkész.
Az igehirdetések után a debreceni Vox Antiqua énekkar Kiss Csaba vezényletével Bárdos és Kodály műveket adott elő.
Az istentiszteletet követően a Kölcsey Társaság a Magyar Kultúra Napja keretében átadta a 2007. évi Kölcsey emlékérmet az ez évi kitüntetettnek. Az ünnep sajnos szomorúsággal vegyült, mivel a kitüntetett néhány héttel ezelőtt elhunyt. Nagy Gáspár laudacióját dr. Imre László a Kölcsey Társaság elnöke olvasta fel, majd átadta a – Melocco Miklós Kossuth díjas szobrászművész által készített – emlékérmet a költő özvegyének.
Az ünnepség a Himnusz eléneklésével végződött, majd a résztvevők megkoszorúzták a szatmárcsekei temetőben álló családi mauzóleumban lévő Kölcsey sírt. A szatmárcsekei temető 1973-tól védett, a világon egyedülállónak számít ember magasságú, csónak alakú fejfáival. A „csónakos fejfák" a néprajztudomány szerint az ősi ugor csónakba-temetkezés szokását őrzik. A hiedelem úgy tartotta, hogy a csónakokban egy másik világba jutnak el az elhunytak.
Kovács Ágnes
sajtóiroda