Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Az 1914-18 között zajló Nagy Háború néven is ismert első világháborúban hősiesen helytálltak a debreceni piarista gimnázium diákjai is, közülük 54 hősi halált halt fiatalember neve került örökre bevésve az iskola falán található megemlékezés táblájára. A Kalazanczi Szent József oltalma alatt álló, jelenleg egyházmegyei fenntartású köznevelési intézmény tanulói 2018. november 10-én a megemlékezés perceiben fejet hajtottak egykori diáktársaik emléke előtt az intézmény aulájában megrendezett ünnepségen.
100 ével ezelőtt, 2018. november 11-én, 11 órakor ért véget a „Nagy Háború”. A debreceni katolikus gimnáziumban koszorúzással, kiállítással, történelmi előadással emlékeztek meg az áldozatokról.

Dr. Bódis Zoltán, az intézmény igazgatója miután köszöntötte a résztvevőket, fontosnak tartotta megemlíteni, hogy éppen a „Nagy Háború” befejezésének órájában hajtanak fejet és fohászkodnak a háború áldozataiért. Minden utódnak köztelessége a hősi halált is vállaló emberekről való megemlékezés. Fontos tudatosítani magunkban azt, hogy az egykori fiatalok sokat tettek a mi jövőnkért, a jelen békéjéért. Majd az érettségi előtt álló fiatalokhoz szólva kifejtette, most boldog, békés körülmények között élhetünk, de a 100 évvel ezelőtt ide járó diákok sem képzelték azt, hogy harctéren fognak meghalni.

Bódis Zoltán nagyapja mindkét világháborúban részt vett, ő lelkesedéssel mesélt unokáinak a nemes áldozatvállalástól átfűtött a háborús élményeiről. Az igazgató azt is elmondta, a rendszerváltás előtti időben megírt történelem sok esetben nem volt hiteles, a valóságról csak személyesen átélt történetek elbeszéléseiből, levelekből informálódhattak. Az intézményvezető hangsúlyozta, ezért is nagyon fontos megőrizni a valódi történelemre utaló személyes emlékeket.

A megemlékezésen a vendégek között jelen volt Ispán Zoltán első világháború kutató, aki katonaként a második világháborúban harcolt. Szabó György, a Bánszki Tamás egykori piarista tanár hagyatékának gondozója is elhozta emlékeit. Bánszki Tamás is a frontra került, ahol hadifogoly élményeit festette meg képekben, hűen tükrözve a hadifogság hangulatát, a katonák magányát. Kozma László fontos családi emlékeket őriz, nagyapja, Sandala Ferenc (1915-ben hősi halált halt) frontról írt levelein keresztül a személyesen megélt öröm és bánat olvasható. Az ünnepségen megtekinthető volt az első világháborús katonaviseleteket bemutató Mihucz Péter rajzai.

A megemlékezésen a diákok is szerepeltek, közösen elénekelték a korszak egyik szívszorító de emelkedett hangulatú „Ha kimegyek a doberdói harctérre” című katonadalát.

Az ünnepség végén az emlékezés virágait helyezték el a hősi halált halt piarista diáktársak emlékét őrző kőtáblára, és közösen elénekelték a magyar Himnuszt, a nemzet imáját. A megemlékezés befejező mozzanataként dr. Lippai Péter a Magyar Honvédség 5. Bocskai Lövészdandárának parancsnokhelyettese és Ispán Zoltán tartottak előadást az I. Világháborúról.

A megemlékezésen közreműködtek az iskola diákjai: Hutóczki Péter és Tulipán Márton

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye